Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. július / 7. szám
Milyen lesz a mi Ferencvárosunk? Ili. rész (Folytatás az 1. oldalról) Elég annyit elképzelni, hogy szélsőséges esetekben például a bontandó házakban - a komfortnélküliségből, a szoba- konyhaságból, az egy helyiségből álló, lakásnak nevezett szükségmegoldásokból adódóan - több lakás van most, mint amennyit a telekre újonnan rá lehet építeni. Egy-egy épületfelújításnál az egyes lakásokra jutó felújítási, korszerűsítési költség felér egy kisebb lakás árával, ami azonban a lakbérekben nem érvényesíthető. A helyzetet súlyosbítja, hogy az állam teljesen kivonult a lakásépítésből, amit pedig még a legfejlettebb országok sem engedhetnek meg maguknak. Éppen ezért szinte egyedülálló, hogy a kerületben az elmúlt négy évben legalább néhány ház esetében mégis sort tudtak erre keríteni.- Sajnos, a beruházók sem állnak sorba az önkormányzatnál, hogy a Tűzoltó vagy mondjuk a Gát utca valamelyik üres telkére szeretnének építeni, akár szállodát, akár lakóházat - tudhatjuk meg a főépítésztől.- Nem kívánnak ide jönni, a környék rossz állapota miatt. Ezért a térség vonzóvá tétele az egyik legfontosabb feladat. Ez nem azt jelenti, hogy gyorsan lefestik kívülről a házakat, belül meg minden marad úgy, ahogy volt. Nem ettől, hanem a szép parkoktól, a rendezett tiszta közterületektől lesz vonzó egy városrész. Joggal kérdezhetik a lakosok, hogy miért alakítják át a Tompa utcát sétálóutcává, díszburkolattal, padokkal, beültetett fákkal, mikor a Gát utcában pedig elképesztő állapotúak a lakások? Csakhogy a Tompa utca megszépítésével már fel lehet hívni a beruházók figyelmét a térségre: itt már történik valami, érdemes ide jönniük, érdemes ide befektetniük! Ugyanennyi pénzért - egy Gát utcai ház felújításával - nem lehetne elérni ugyanezt az eredményt.- Tudom, hogy ezt fájdalmas hallani a rossz állapotú házakban lakóknak - mondja Anda Katalin -, de meg vagyok győződve arról, hogy a közösségi területek széppé tétele több bemházót vonz. És ha több beruházó jön, több házat tudunk felújítani a jövőben. Az önkormányzat dolga most nem csak az, hogy egy-egy házat rendbe tegyen, hanem az, hogy mindegyiknek adja meg a lehetőséget! A Tompa utcai közterület-kiépítés szép lassan hatással lesz a kerület többi részére is. A térség „gazdája” a SEM IX. fejlesztőtársaság, a kerületi önkormányzat és egy francia bank részvénytársasága, amely kifejezetten ennek a területnek a rendbehozatalára alakult. Nekik köszönhető az is, hogy a lebontott házak helyén nem szemétlerakóvá átminősülő üres telkek árválkodnak, hanem több helyen is elkerített, őrzött, ideiglenes parkolókat alakítottak ki. Végül is, hol lesz az Expo? Bár múltkori számunkban, általánosabb képet adva ugyan, de foglalkoztunk a világkiállítással, most a kerületi fejlesztések szempontjából térünk vissza rá, Noha már 1991-ben, a világkiállítási törvény megszületésekor kimondatott, hogy az eredetileg 300 hektárra és a IX., XI. kerületekre tervezett kiállítási elképzelések 80 hektárra és ezen belül is csak a budai részre korlátozódtak, a lakosság körében még mindig sok a félreértés az Expo helyszínével kapcsolatban.- Nagyon fontos lenne egyszer és mindenkorra tisztázni, hogy a pesti oldalon nem lesz világkiállítás! - szögezi le Aczélné Anda Katalin. - A pesti Duna- parti terület nem közvetlenül Expo kiállítási terület. Az embereket az téveszti meg, hogy az eredeti elképzelések a Duna két oldalára telepített Expóról szóltak. De ehhez olyan sok járulékos, infrastrukturális beruházás szükségeltetett volna, hogy le kellett mondani erről az elképzelésről. Mi, itt az önkormányzatban nap mint nap találkozunk ennek az információnak a hiányával. Amikor bejönnek a lakók érdeklődni, hogy miért nem csinálunk valamit az ö házukkal is, mikor pedig ott vannak a világkiállítás közelében. És nagyon elszomorodnak, mikor megtudják, hogy az a közel nem is olyan közel, hiszen az Expo a Duna túlpartján, a XI. kerületben lesz.- Olyan koncepció is volt, mely szerint a pesti Duna-parton kialakított telkek eladásából finanszírozták volna a világkiállítást. Ezért szabadult fel a teherpályaudvar is. De gyakorlatilag már egy éve bebizonyosodott, hogy a recesszió miatt ez az ötlet sem áll meg a lábán. így most úgy néz ki, hogy a kiállítás idejére ideiglenes hasznosításra kerül ez a terület. Például parkoló lesz, vagy a gyalogos átjáró megépülése esetén itt alakítanak ki egy úgynevezett beléptető kaput. Ahol, ismereteim szerint, a hídon átkelőknek az Expo ideje alatt belépőt kell váltani, hiszen odaát már a kiállítás főterére érkeznek meg. Tehát a teherpályaudvar területén most parcellázás, csatornázás, a közműellátás kiépítése és útépítési munkák folynak. A területen egyelőre tudomásunk szerint két telek kelt el. Az egyiken, közvetlen a Boráros tér felőli részen a Céhek-háza nevű iroda-, lakó- és kereskedelmi funkciót befogadó épületegyüttes tervein dolgoznak, a másik részt, a Lágymányosi- híd melletti területet pedig a MÓL vette meg. Velük még részünkről egyezkedések folynak. Ők ugyanis egy nyitott benzinkutat terveztek oda, a térség pedig városrendezési terveink szerint kifejezetten igényes, zárt tömbös beépítésre kijelölt rész, ahova csak épületbe beépített kutat tudunk elképzelni. Nem tudom, hogy ez az ügy most hol tart, ugyanis az 1991-es világkiállítási törvény értelmében az Expo idejére, annak területére, a főváros ad ki építési engedélyeket. Vagyis az építtető megkereshet bennünket, egyeztetni terveiket az önkormányzat rendezési terveivel, de a végső engedélyt a fővárosi önkormányzat adja ki.- Úgy hallottam, hogy a leendő kormányzat a világkiállítás szerényebb kivitelezésére gondol. Nem tudni még, hogy ez hogyan érinti majd kerületünket, mi fog megépülni és hogyan. Az nem baj, hogy nem lesz itt Expo. így legalább módunk van, vagy lenne, meggondoltan, hosszú távra fejleszteni, nem kell elsietni a dolgainkat. Az is előny, hogy a kiállítási kapcsolódás révén végre kiépülhetnének azok az infrastrukturális létesítmények - M5 út, Hungária körút, Lágymá- nyosi-híd, M0 bekötés, Mester utca - Kvassay átkötés, Soroksári út átépítése, HÉV áthelyezése, korszerűsítése -, amelyeknek mindenképpen el kellene készülniük. De most úgy tűnik, mindez csak erősen csökkentett igényekkel, az optimálisnál jóval szerényebb kiviteli tervek alapján készülhet el a pénzszűke miatt. És ez nagy baj. Mert ezek olyan alapvetően fontos és évtizedek óta elmaradt munkálatok, amelyek hiánya iszonyatos károkat okoz a városnak. Hiszen a Ferenc körűt fuldoklik, a zárt városi szerkezet fuldoklik, egyszerűen azért, mert kevés a híd Budapesten, sőt Magyarországon! A Lágymányosi-hídnak már évek óta állnia kellene! Minden halogatódik, olcsóbb, egyúttal gyengébb megoldás felé csúszik el. Közben pedig megy az idő! Egy biztos: a városrendezők és a városlakók álmait a világkiállítás nem fogja megoldani. R.J. FERENCVÁROS AIX. kerület polgárainak lapja Kiadja: A Ferencvárosi Önkormányzat Főszerkesztő: Mező Margit Szerkesztők: Herceg Árpád, Kleer László Szerkesztőség 1094 Budapest, Tompa u. 12. Tel.: 216-1020,216-1025 Tel/Fax.: 215-9589 Készül: a Délelőtt Bt. gondozásában 1114 Budapest, Bocskai u. 13. Nyomda: Apolló Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Mózes Ferenc Kedves Olvasónk! Az esetleges terjesztési reklamációkkal Bélavári Imrét keressék a 266-90-35-ös telefonszámon. Nevük és címük közlése esetén két napon belül kézhez kapják a lapot. (A szerk.) 2
