Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. február / 2. szám
Az Ingatlankezelő helyett Ferencvárosi Bérleményüzemeltető _____________Vállalat ____________ A képviselőtestület megbízta Emődy Zsolt alpolgármestert, hogy szakemberek bevonásával vizsgálja meg az IKV pénzügyi helyzetét, az 1992- es év végéig várható bevételeket és kiadásokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalat az elmúlt esztendőt veszteséggel zárta.- Milyen vállalatot „örökölt" az Önkormányzat? - kérdeztük az alpolgármestert.- Örökségként egy átlagos IKV-t kaptunk, ami, mint az közismert, nem mutatott túl bíztató képet - mondta Emődy Zsolt. - A képviselőtestület határozata nyomán úgy másfél évvel ezelőtt megkezdődött a vállalat átalakítása. Az átalakulás első lépései az elmúlt évben megtörténtek. A kivitelező részlegeket leépítettük, jelentős mértékben csökkentettük a dolgozói létszámot. A nyár végén, ősz elején azonban olyan hírek érkeztek az IKV-tól, hogy a cég fizetőképtelen, folyószámlájuk üres. Az év végi vizsgálat azt célozta, hogy a problémák átmenetiek-e, avagy hosz- szútávú gazdálkodási gondot jelentenek.- Az eredmény?- Szerencsére, csupán átmeneti pénzügyi zavarról volt szó. Az átalakulás nem csupán szervezeti kérdéseket érintett és érint, hanem egy teljesen új finanszírozási rendszert kellett, illetve kell kialakítani. Korábban a lakbér és helyiségbér bevételek egésze az IKV bevételét képezte, ehhez járult még egy jelentős állami támogatás. Az állami támogatás mára megszűnt. Ki kellett alakítani azokat a pénzügyi arányokat, amelyek a megmaradt feladatok ellátásához szükségesek. Úgy tűnik, a vállalat bevételei jórészt elegendőek lesznek az eredményes gazdálkodáshoz, ennek megalapozása az idei év nagy feladata lesz.- A tavalyi helylségbér-emelé- sl „kísérlet" hogy sikerült?- A vállalat még 1991. végén elhatározott egy átlagosan hatvan százalékos helyiségbér-emelést, amiből körülbelül csupán öt százalékot sikerült megvalósítani. Hozzá kell tennem, hogy ez esetben a Polgármesteri Hivatal sem állt a helyzet magaslatán.- Milyen volt a bizonylati legyelem?- A nyilvántartásokat elképesztően zűrös állapotban találtuk.- Milyen képet mutat a lehetséges Jövő?- A gyorsszolgálat munkája már most bíztató javulást mutat, a szakemberek a legrosszabb esetben is két-három napon belül elvégzik a javításokat. A finanszírozás alapjai megvannak. Azonban várható, hogy a vállalat, mint gazdálkodási forma, egy-két éven belül ismét megváltozik. A szervezeti keret tehát továbbra is átmeneti. A gazdálkodási formát illetően két lehetőség merülhet fel: vagy a piaci jellegű gazdasági társaság, vagy az önkormányzati költségvetési szervezet. Véleményem szerint egy nem tisztán piaci jellegű tevékenységre gazdasági társaságot létrehozni: ez elég sok visszásságot hozna magával. Hangsúlyozom, ez az én személyes véleményem. Ugyanakkor több képviselőtársam éppen a piaci jelleg erősítésétől vár jelentős minőségi javulást. De a kérdés eldöntése még hátravan.- A két-három éven belüli ú- Jabb átalakulás nem fog majd Ismételt bizonytalanságot okozni a működésben?- Hogy jogi szempontból mi lesz a végleges gazdálkodási forma, nem igazán kulcskérdés. A tevékenység tartalmi része lényegében kialakult, most már a vállalat vezetésén múlik, hogy ténylegesen mit tud felmutatni. A működés szabályait meghatároztuk, a testület jóváhagyta az alapító okiratot. Az ingatlankezelő új neve Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Vállalat. Herceg Árpád (Hova forduljanak a lakók, ha gondjuk van? A Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Vállalat kirendeltségeinek listáját a 13. oldalon megtalálják.) Ismét a kifárasztásos módszer Nagy port kavart föl 1992 tavaszán Irt cikkem az „M5 a József Attilán keresztül”. Álláspontomat kifejtettem, hogy mit kellene tenni, hogy ne veszélyeztessük a telep lakóit a forgalomözönnel. Ennek a meggyőződésemnek az alátámasztására aláírásgyűjtést kezdeményeztem, és több mint 500 darab aláírás gyűlt össze álláspontom támogatására. Úgy érzem, nem baj, hogy a képviselőknek különböző a véleményük' hanem az, hogy szép lassan elszakadnak azoktól az emberektől, akik megválasztottak minket. Véleményem az, hogy saját állásfoglalásukat, meggyőződésüket képviselik, és nem az ottlakó emberek, választóik akaratát. Ahelyett, hogy küzdenek, cikkeznek, harcolnak a saját igazukért, kedves Takács Sándor képviselőtársam és kedves Frankó Gábor képviselőtársam, miért nem kérdezik meg a választópolgárokat, hogy mit szeretnének. Én megtettem, és ők aláírásaikkal támogattak engem. Nem azt állítom, hogy csak az én igazam a jó igazság, de hogy sokan az ón oldalamon állnak, azt bizonyítani tudom. De a tárgyra térek végre, miért is ragadtam tollat ismét. Végrei van egy terv, miszerint az M5-ös a Határ úttól a Könyves Kálmán körútig mint városi főút bevezeti a forgalmat. A forgalomszámlálás is bizonyítja, az autósok 70%-a, akik délről jönnek északkelet felé, az M3-as irányába haladnak tovább. Mivel a Hungária körutat, illetve a Könyves Kálmán körutat már 2x2, illetve 2x3 sávrei kiépítették, magától adódik, hogy az M5-ös forgalmát oda csatlakoztassuk, ahol gyorsan, torlódás nélkül elérik úticéljukat az emberek. Erős csúsztatásnak érzem, hogy a decentralizáció álláspontját úgy tálalják a cikkben, mintha az lenne az egyedüli jó dolog. Én csak azt szeretném, hogy a forgalom biztosan elkerülje a lakótelepet. Mert ha csak a Határ útig jönne az M5- ös, akkor mi is történne? Hiába lenne a Határ út 2x2 sávra bővítve, csak az Üllői útig tud a gépkocsi végigmenni rajta, és ott szinte ki sem tud fordulni az Üllőire a nagy forgalom miatt, vagy ha igen, ezzel mérhetetlenül felduz- zasztja annak amúgy is nagy zsúfoltságát. A másik irány az Illatos út 2x2 sávra bővítésével lenne hivatott elvinni a forgalmat. Hát persze egészen a Soroksári útig, ahol olyan zsúfoltság van, hogy ki sem tudna fordulni. A Galvani hídra hivatkozni, hogy az 4
