Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. február / 2. szám
átvezeti a forgalmat Budára, badarság. Kérdem én, mikor fog felépülni a Galvani híd és fel fog-e épülni a mi életünkben? Hisz először a Lágymányosi híd épül fel (a Könyves Kálmán körút folytatása) és utána, ha lesz rá pénz, akkor a Galvani híd. De addig is megoldást kell keresnünk. Mert ha bedugul a Határ út, önök mit gondolnak, merre fog menni az autós áradat, hogy elérje az Üllői útat? Frankó Gábor az .Autópálya a Ferencvárosban...?" címmel szeretné meggyőzni a József Attilásokat, hogy milyen jó lesz, ha a Határ úton, Epreserdő utcán, Pöttyös utcán fog átmenni a forgalom, szétosztva a zsúfoltságot, na meg a kipufogógázt. De az érvek és a tények nem teljesen azok, miket Frankó Gábor cikkében leírt. Többek között elfelejtette leírni, hogy az nemcsak 1,48 milliárdba kerül, hanem: és itt jönnek a piszkos anyagiak. Ha nem akarjuk az utat (M5 bevezetése városi útként a Könyves Kálmán körútig) akkor nem lesz (valószínű), és megy a forgalom a maga útján I Ha akarjuk, hangvédőfallal és minden környezetvédelmi előírás betartásával egyetemben, akkor elmegy a forgalom a József Attiláról és a Főváros az út egy részét finanszírozza. Ezt a pénzt más út kialakítására nem kapjuk meg. Kedves Gábori Mielőtt addig irkálnánk egymásnak, míg ki nem fáradunk, Itt és most kihívlak egy nyílt vitára, ahová a telepieket Is meghívjuk (időben) s ott megvédhetjük álláspontunkat. Ha a lakosság dönt ott, bármi legyen az, utána a többség álláspontját magamévá teszem, mert hiszem, hogy bele kell engedni szólni az embereket a saját sorsuk irányításába. A nyílt vita bármikor lehet a József Attila területén, és az ott megjelent lakosok döntését fogom magamra nézve kötelezően elfogadni. Nem kell kifárasztásos taktika, döntsenek az Igazunkról azok az emberek, akiknek a sorsáról mi döntünk. Remélem, hamarosan Dombal Gábor képviselő Ki vezette félre a lakosságot? i avagy GONDOLATOK MÓDSZEREKRŐL Lassan a lap külön sorozatot nyithat „M5" címen. Eddig tartózkodtam attól, hogy az ügyhöz e hasábokon hozzászóljak, de sajnos Dombai e probléma ürügyén olyan személyeskedésbe csap át (nem először!), a- melyet nem tudok tovább szó nélkül hagyni. Nézzük csak meg, mi a valóság a „módszerekkel" kapcsolatban! Ki is küzd, cikkez, harcol (ki) fáraszthatat- lanul? Dombai így ír a Ferencváros '92. júniusi számában: „Minap tárgyaltuk (ti. a Ferencváros Önkormányzati Testületé) a Ferencváros és benne az M5 autópálya rendezési tervét, amin kisebb vita alakult ki, de nézeteimmel sajnos kisebbségben maradtam." És Dombai tovább küzd: a cikk után aláírást gyűjt (erről később), majd nyilatkozik a ferencvárosi tévének, és újra cikket ír, egy „igazi” lakossági fórumot szervez (az elsőre el se jött). Én e „küzdelemből" eddig mindössze egy lakossági fórum erejéig vettem ki részem. Ki is akarja a saját véleményét ráerőszakolni másokra? Dombai tehát '92 nyarán aláírásokat gyűjt a következő szövegű lapokon: „Nem értünk egyet azzal a döntéssel, hogy az M5 autópálya a Határ útig legyen kiépítve. Tiltakozunk az ellen, hogy a József Attila lakótelepet ily módon veszélyeztessék. Kérjük a rendezési terv újbóli megvitatását, garantálva akarjuk látni a lakótelep érdekeinek legmesszemenőbb figyelembevételét." Ezt egy, a telepért aggódó jogosan írja alá, de esetleg azért, mert még azt sem akarja, hogy az utat a Határ útig megépítsék, nemhogy tovább... A szöveg tehát nem alkalmas egyértelmű állásfoglalás kinyilvánítására. Egy azonban bizonyos: ebben a szövegben nem szerepel a Dombai-féle javaslat, miszerint 2x2 sávos útként tovább kellene építeni az M5-öst a Gyáli út mentén, egészen a Könyves Kálmán körútig. Tehát az aláírók aláírásukkal nem is támogathatták Dombai álláspontját. Márpedig Dombai mindenféle fórumon ezt állítja. Az ily módon „bizonyítottan” támogatott saját egyéni véleményével zsarolja először a polgármester urat (lásd Ferencváros '92. augusztus, 12.oldal), majd az Önkormányzati Testület Városfejlesztési Bizottságát, és most a széles közvéleményt. Az általam képviselt elképzelést - nevezetesen: nem szabad az autópályát a Ferencvároson keresztül a város központja felé továbbvezetni, hanem a Határ út- IHatos út vonalán szétosztani - a Képviselőtestület Városfejlesztési Bizottsága több határozatával támogatta (legutóbb '93. január 4-én). Azaz vitatni lehet, de azt állítani, hogy egyéni vélemény, nem felel meg a valóságnak. Ki is kérdezte meg a választópolgár véleményét? Én vettem magamnak a fáradságot, hogy a Frankó Gábor alpolgármester úr által szervezett lakossági fórumra elmenjek. Sőt, személyes fellépésemnek köszönhető, hogy - ha megkésve is - a József Attila telepen is meg lett hirdetve a fórum. Dombai erre a fórumra nem jött el, sem a lakosság véleményére nem volt kiváncsi, sem a saját véleményének ütköztetését más véleményekkel nem vállalta. Sőt, az általa kezdeményezett aláírásgyűjtő akcióban megfogalmazott lakossági igényt, akaratot, miszerint az M5 ügyét tárgyalja újra az Önkormányzat, nem képviselte, ellenkezőleg: most, mikor - a Képviselő- testület 1992. április 28-i határozata szerint „az M5 városi bevezető szakaszának végleges kialakításához egyeztetés szükséges.” - indítványozom a téma újra napirendre tűzését és a végleges döntést, a kifárasztásos módszer alkalmazásával vádol. Ennyit kívántam a módszerekkel kapcsolatban elmondani. Továbbra sem hagy nyugodni a kérdés: vajon hány ferencvárosi polgár írná alá a következő petíciót: Tiltakozunk az ellen, hogy a Dunántúl (Nyugat-Európa) - Kelet-Ma- gyarország (Ukrajna, Oroszország) az M1, M7-M0-M3 útvonalat a József Attila , az Aszódi, a MÁV telep mentén a Merényi és a Szent László Kórház közvetlen szomszédságában Ferencváros területén vezessék keresztül. Takács Sándor ferencvárosi önkormányzati képviselő 5
