Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. február / 2. szám
Köztársasági Megbízott kontra Önkormányzat A Köztársasági Megbízott sajtófőnöke bíráló levelet írt lapunknak „Akik a nyugdíjasok helyett veszik meg a lakásokat” című cikkünkhöz. A hallgattassák meg minden fél elve alapján közzétesszük a sajtófőnök levelének részletét és az ügyben érintett képviselő válaszát. Dr. Villányi József képviselő többek között az alábbi kijelentést tette: „... a Ferencvárosban nem kötelező a lakásokat megvásárolni. Sőt, testületünk határozatban mondta ki, hogy a lakást senki feje fölül nem lehet eladni, ezzel mind az öt ön- kormányzati párt egyetértett, és mint köztudott az Alkotmánybíróság is nekünk adott igazat a Köztársasági Megbízott ellenében...." E kijelentés nem felel meg a valóságnak. A IX. kér. Ferencváros Önkormányzata, illetve a Köztársasági Megbízott között lakások elidegenítésével kapcsolatban az Alkotmány- bíróságon nem is folyt és jelenleg sem folyik semmiféle eljárás, annál is inkább, mivel önkormányzati határozat megsemmisítése iránt nem nyújtható be indítvány az ötv. 77. § (2) bekezdés a. pontja értelmében az Alkotmánybírósághoz. Ebből következően az Alkotmánybíróság az önkormányzatnak „nem adhatott igazat” a Köztársasági Megbízottal szemben... Tihanyi Tóth László sajtófőnök A magnó a kifogásolt részt így rögzítette: „... az új lakástörvény-javaslat is nekünk adott igazat a Köztársasági Megbízott ellenében. ” A mondat egésze pedig hosszabb érvelést sűrített közölhető terjedelemre. Az érvelésben az Alkotmánybíróságról más összefüggésben esett szó. Való igaz, hogy mind az /., mind a II. fokú bíróság egyetértett a Köztársasági Megbízott keresetével. A 32/1969. számú kormányrendelet ötödik paragrafusában a feltételes módot felszólításként olvasta. Azt a szöveget tehát, hogy ha a bentlakó és a vele egy tekintet alá eső személyek - magya- ml a közeli rokonok - nem éltek vásárlási jogukkal, akkor a házingatlant ana jogosult bármely más személy megvásárolhatja - úgy értelmezik, hogy az önkormányzat köteles azt nekik el is adni. A köztársasági megbízott intézménye hasznos és nélkülözhetetlen. Törvényességi jelzéseit az önkormányzat el is fogadja. Ritkán, elvi fontosságú összefüggés tisztázására, keres bírósági döntést. Ebben a kérdésben azonban éppen a szabályt erősítő kivételről van szó. Mégpedig egy olyan rendeletről, amelynek nem csupán nyelvi értelmezése vitatható, hanem olyan időszakról maradt meg, amikor egyáltalán nem szociális piacgazdaság volt a cél. Ezért fogadta egyértelmű megrökönyödés a bírósági döntést. Sokan az Önkormányzaton kívül Is úgy vélték, hogy ebben az ügyben tovább kell lépni. Akár a Legfelsőbb Bírósághoz, vagy az Alkotmánybírósághoz. Ha nem volna Igazunk a törvény szerint, akkor Is sokkal Inkább a törvényt kéne megváltoztatni, nem nekünk az álláspontunkat. Időközben az Országgyűlés törvényt alkotott az önkormányzati tulajdonjogba-adásról, s napirendre tűzte a lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésükre vonatkozó törvényjavaslatot. Ez a javaslat más, idejétmúlt rendelkezések tucatjával együtt a 32/1969. kormányrendelet érvénytelenítését is előirányozza. Az önkormányzatok valóban szabadon fognak rendelkezni tulajdonjogukkal. Időközben viszont más által lakott lakás vételének szándékával egy tulajdonosjelölt sem állt elő. Az Önkormányzat pedig álláspontját találkozásokon, a nyomtatott és az elektronikus sajtóban egyaránt ismertette. Ugyanis a létminimum havi 9.000 Ft. Aki 6.000 Ft-ot keres, bérlakásra már nem jogosult. Lakását másnak eladni pedig számunkra járhatatlan. Villányi József képviselő És mi lesz a „József Attilán’’? Parkból - parkoló! Kedves József Attila telepiek! A lakótelep életében „történelmi” időszak következik, elkészült és képviselőtestületi elfogadásra vár a terület új, részletes rendezési terve. Talán a telep megépülése óta ez az első eset, hogy egy olyan átfogó terv készült az idők során felgyülemlett problémák megoldására, a telep megújítására, amely évtizedekre meghatározza a városrész sorsát. Jómagam nagy várakozással tekintettem az új tervekre, most azonban csalódott vagyok. Úgy érzem, a terv számos komoly problémára nem ad megoldást. Vázlatosan említenék néhány gondot, illetve megoldási javaslatot, amelyeket nem találtam a tervben:- A címben szereplő szójáték a mottója lehetne a tervnek. Sajnos garázsok elhelyezésére semmilyen javaslatot nem tesznek a tervezők, viszont nagyon sok zöldfelületet vesznek el parkolásra.- A kerületi alapfokú egészségügyi intézmények példaértékű fejlesztéséből a József Attila telepet mintha kifelejtették volna, továbbra is el kell zarándokolni a Merényi Kórházban levő szakrendelőbe. Javaslatom nyomán remélhetőleg még idén megkezdődhet egy, a Mester utcaihoz hasonló színvonalú szakrendelő kiépítése. A terv egyelőre ennek helyét nem biztosítja. A tervezők nem foglalkoztak az Üllői út menti épületek zajvédelmét biztosító objektumok telepítésével sem (rézsűbe épített garázssor, üzletsor). Utóbbi pedig a Pöttyös utcai metrómegállónál sokat segíthetne a környék kereskedelmi ellátottságán. Nagyon vitathatónak tartom a Pest-Buda Mozi előtti zöldterületre építendő „lakótelepi központ" ötletét. Hiányolom több, kutyasétáltatásra, futtatásra alkalmas, lakott területektől távolabb eső terület kijelölését. A fentieken túl az autóbuszvonal-módosítástól a forgalomcsillapító bukkanókig, a Pest-Buda Mozi sorsáig még számtalan vitás probléma akad a tervvel és a telep jövőjével kapcsolatban. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a tervek még nem véglegesek. Várom tehát kérdéseiket, javaslataikat fogadóóráimon. Mivel azonban egy-két fogadóóra nem elég arra, hogy sok kérdést sokan megvitassunk, várom mindazokat, akik szívesen részt vennének a telep jövőjének alakításában nemcsak szóval, hanem tettekkel is, 1993. február 20-án, szombaton 10 órára a Pest-Buda Moziba, ahol megtehetjük az első lépéseket a mozi „visszaszerzésére” a telepiek számára. Tflkács Sán(Jor a József Attila telepi 15.sz.vk. önkormányzati képviselője 3
