Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. szeptember / 9. szám
HÍREK-INFORMÁCIÓK A Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottsága pályázatot hirdetett az épített környezet történeti értékei vagy azok tartozékai, berendezései rendbentartására vagy felújítására. A pályázatot a bizottság címére 1992. 09. 03-ig kell benyújtani. (Bp. Pf. 1. 1840) A pályázaton szerepelnie kell a végzendő munka leírásának, meghatározásának, teljes költségének, a megpályázott összeg tervezett felhasználási módjának, határidőnek, az épület, épületrész vagy a tartozékok, berendezések fényképének. A pályázatokat október 9-én bírálják el. A későbbiekben a bizottság ellenőrizni fogja az elnyert összeg felhasználását. A pályázat nyitott, bárki jelentkezhet. * * * Az önkormányzatok céltámogatására előirányzott összeg az idén kb 16,6 milliárd forint lesz, a tavalyi 6,2 milliárd forinttal szemben. Az igényeket a Kormány bírálja el, majd az Országgyűlés dönt a támogatásokról. * * * A Levegő Munkacsoport és a Duna Kör véleménye szerint „a lágymányosi Duna-híd és csatlakozó úthálózatának építéséről szóló törvény ellenkezik a magyar alkotmánnyal. Az alkotmány kimondja, hogy: a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez... Ezt a jogot a Magyar Köztársaság... az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg.” A környezetvédők szerint az új híd környékének zajszintje és légszennyezettsége már most magasabb az emberi tűrőképesség határánál. A Fővárosi Önkormányzat által felkért Öko Rt. szakvéleménye is ez utóbbit támasztja alá. * * * Az osztrák belügyminiszter közzétette, hogy a határokon megvizsgált 380 kelet-európai turistabuszból csak 19-et találtak kifogástalan műszaki állapotban. A többi esetben az utasok biztonságát veszélyeztető hibákat találtak. • » » A tavalyi évben is növekedtek Budapest idegenforgalmi bevételei. Több mint ötmillió vendégéjszaka átlagosan 2597,- Ft-ba került. Az idegenforgalmi szakemberek mégis elégedetlenek, mert a magyar idegenforgalmat továbbra is az alacsony költési szint és az átutazók nagy száma jellemzi. Frankó Gábor alpolgármester 1951 -ben születtem Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem diplomát. 1973 óta lakom a kerületben. Az ellenzék tevékenységébe a Rakpart-klubban kapcsolódtam be. A hajtóerőt a hivatás igényes és egyben eredményes művelésének lehetetlensége adta, mely helyzet a mai napig változatlanul fennáll. A ferencvárosi SZDSZ megszervezője vagyok, megválasztásomig vezetőségi tagja voltam. Augusztus 1-től a Magyar Nemzeti Bank a papír húszforintosokat bevonta. A forgalomból kivont bankókat az MNB visszaváltja. * * • A Szonda Ipsos közvéleménykutatása szerint a lakosság véleménye alapján a megélhetés minimumszintje 9400 Ft/fő egy hónapra. Az átlagos szintű havi megélhetéshez 14000 Ft-ra van szüksége egy személynek, míg a gondtalan élethez 28300 Ft-ra van szükség. dr. Villányi József A Ferencvárosban született, s a József Attila telepen lakik annakfelépülése óta. Két gyermeke van. Közgazdász. Mint elemző külkereskedő nemzetközi és államigazgatási gyakorlattal rendelkezik. A Magyar Demokrata Fórum tagja. A Ferencvárosi Önkormányzat Pénzügyi Ellenőrzési Bizottságának vezetője. Bemutatjuk a képviselőtestület tagjait Egy kis házi környezetvédelem EGY. Vannak dolgok, amelyek lassan a könyökünkön jönnek ki. Olyan fogalmak, amelyek tartalma iránt fokozatosan minden érdeklődésünket elvesztettük. Amelyekre valamikor odafigyeltünk, változást reméltünk tőle/érte, és amelyekben mégsem történt igazából semmi, amelyekbe most ugyanúgy nem szólhatunk bele. Ilyen fogalommá válik egyre inkább a környezetvédelem is. És miközben maga a szó egyre inkább tartalom nélküli frázissá sekélyesedik, elgondolkoztunk-e már arról, hogy milyen kifejező, milyen tragikus jelentést is hordoz: .környezet-védelem”? Hiszen egy lénytől (saját magunktól) kell megvédeni önnön környezetét; a világot, amelyből kinőtt, kifejlődött, amely továbbra is eltartja és otthont ad neki, és amelyet ugyanolyan hévvel tesz magáévá és pusztít, mint annakelőtL A levegő most is ugyanolyan koszos, mint volt. Az ablakot a beszálló korom, a fejfájdító lárma miatt még ezeken a forró nyárestéken sem nyithatjuk ki. A szomszédban mérget termelő, pusztulást okádó üzem továbbra is gőzerővel működik. Az utca túlsó oldalán már építik az autósztrádát Az eddig beépíteüen üres telket megvette egy kft, vágják ki a fákaL.. és a többi, többi, többi! ,.Hagyjanak minket békében azzal a környezetvédelemmel! ÉN nem tehetek semmit! ÉN úgysem szólhatok bele! NEKEM nincsen iá pénzem!” Kifakadások, amelyeket sok esetben jogos indulat, keserű tapasztalat, elkeseredett teheleüenség fűt Vélemények, amelyeket tisztelnünk kell, de amelyekkel induló cikksorozatunkban vitába kívánunk szállni. A távoli ózonlyukkal, az elöregedett magyar iparszetkezettel, a katalizátoros nyugati autókkal és az egyéb most népszerű, de számunkra megoldhatatlan és éitheteüen problémával nem kívánunk majd foglakozni. írásainkban megpróbáljuk felkutatni, megmutatni azokat a pontokat, ahol TÉNYLEG tehetünk valamit. Ahol egy kis odafigyeléssel nemcsak elvont erkülcsi kötelességünknek teszünk eleget, hanem — esetleg — még az egyre karcsúsodé családi költségvetésnek is segíthetünk. KETTŐ. Az utóbbi évben a viszonylag olcsóbb Queen üdítők mellett a jól ismert Pepsi és Coca-Cola is egyre gyakrabban műanyag flakonban kapható. Előfordul, hogy a régi üveges csomagolást teljesen ki is szorítva, a polcokon már csak az új palackokat találjuk. Az üzleteknek egyértelműen kényelmesebb a .műanyagos” üdítő árusítása, hisz így nem kell foglakozniuk a visszaváltott üvegekkel. Cikkünkben a Pepsi Cola példáján vizsgáljuk meg, vajon mennyire előnyös számunkra az új csomagolású hűsítők vásárlása. A számításnál felhasznált számadatok a többi márkánál természetesen másképpen alakulnak, de a különbségek ugyanolyan jól követhetőek. (Mivel a kiskereskedelemben különböző haszonkulccsal számolnak, ezért a gyártótól kapott nagyker árakat vettük alapul.) A televízióban a 2,25 literes Pepsit — mint az ily módon egyik legolcsóbb (99 Ft) üdítőt — reklámozzák. Számoljunk hát együtt! A 2,25 literes üdítő gyári ára 84,06 Ft Mivel a műanyag flakont nem veszik vissza, annak árát automatikusan a fogyasztóra terhelik. így a „műanyagos cola" literre kiszámított ára 37,36 Ft les^^ Azaz már egy liter cola megvásárlásánál valamivel több mint 8 Ft a különbség üveg javára. A 2,25 liter esetén pedig mindez 18 Ft eltérést jelent. Pontosabbal^^ jelentene, ha az üzletek azonos haszonkulccsal árusíthatnák a kétféle csomagolású üdítőt. De akármennyire is terhelik ránk az üvegvisszaváltás költségeit, számunkra, vásárlóknak mégis mindig (literre átszámolva) az üveges üdítő lesz az olcsóbb. Ugyanez az aránytalanság még fokozottabban jelenik meg a dobozos, illetve az üveges cola összehasonlításában. Egy 0,25 literes Pepsi (üveg nélküli) gyártói ára 9.00 Ft, egy 0,33 literes dobozos cola 32,00 Ft így a literenkénti ár 36,00 Ft ill. 96.00 Ft, azaz 60,00 csak a különbség! És hol a környezetvédelem? Nos, az üveges üdítő megvásárlása nemcsak kisebb kiadást jelent a háztartások számára, hanem felelősséggel gondolkodva csak ez a megoldás lehet elfogadható. Mert bármennyire is nehézkes helyenként az üvegvisszaváltás rendszere, a visszaszállított üveget újrahasznosítják, nem lesz belőle szemét, nem kell új üveget gyártani. A műanyag flakont eUenben nem veszik vissza, kémiai összetétele miatt műanyaghulladékként sem hasznosítható újra, de még el sem égethető. Veszélyes hulladékként kellene kezelni, ami sajnos most nem történik meg. Jelenleg az általunk kidobott műanyag flakon a már amúgy is túlterhelt lerakóhelyek egyikére kerül. A kiürült fém italdobozokat Magyarországon szervezetten nem gyűjtik, azokat a szemétből egyes helyeken kiválogatják, másutt ezek is a tárolókban végzik. Ezeknek az anyagoknak megvásárlása, majd kidobása nemcsak pénzpocséko- lás, hanem olyan, a környezetünket értelmetlenül sújtó felelőtlen magatartás, amelynek következményei a mi életünket teszik nehezebbé, felszámolására pedig a pénzt majd ismét a mi zsebünkből csikaiják ki. HÁROM. így fonódik össze a rövid- és hosszútávú, az egyéni és társadalmiökológiai érdek. Már egy egyszerű döntésünkkel, azzal, hogy melyik üdítőt vesszük meg nemcsak pénzt spórolhatunk, hanem védhetjük környezetünket is. Őszintén reméljük, hogy cikkünk segíti önöket a további vásárlásaikban, és talán lesznek olyanok is, akik amennyiben nem üvegben vásárolhatják meg kedvenc italukat, azt inkább másutt veszik meg, vagy egyenesen másik üdítőért nyúlnak. Tipold Tamás A Polgármesteri Hivatal környezetvédője 2
