Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1992. március / 3. szám

Hogyan lesz a bérházból társas ház? A hivatal válaszol a Dési Huber utcaiknak Gál Gusztáv úr az elidegení­tési részleg vezetője válaszol a Dési Huber utcaiak előző szá­munkban ismertetett panaszára. Mielőtt a két igazságot kereső ház problémájáról ejtenének szót, arról faggatom a részleg- vezetőt, mi a Bakáts utcai iroda feladata? Az elidegenítési részleget az Önkor­mányzat hozta létre 1991. december else­jén. Az iroda közvetlenül a polgármester úr irányítása alá tartozik, feladatunk az elidegenítés komplett lebonyolítása. Ko­rábban az KV készítette elő az eladó bérlakások ügyeit, majd a tanácsi VB. döntése után az Ingatlan Bank végezte az értékesítéssel járó ügyleteket.- Mit jelent pontosan az elidegenítés teljes lebonyolítása? A bérlők vásárlási kérelmétől, az adás­vételi szerződés aláírásáig mindent el- végzünk. Ez egy több hónapos folyamat, amelynek első lépcsője, hogy a lakó be­jön az irodánkba, vagy levélben bejelenti vételi szándékát. Ezt követi az adatok feldolgozása, majd egyeztetése az IKV- val, ingatlannyilvántartással stb. A követ­kező lépcső, amikor munkatársaink kimennek a helyszínre, felmérik az ingat­lanműszaki állapotát, megtekintik a laká­sokat, pontosítják a vételi szándékot, beszélgetnek a bérlőkkel, elmagyarázzák az ügymenetet. Ezután következik az ön- kormányzati testület kijelölő döntése, ezt az úgynevezett „társházzá alakítási folya­mat” követ. Ennek alapján történik a tár­sasház bejegyzése, mintegy utolsó aktus az adás-vételi szerződés megkötése előtt A társasházzá alakítást külső segítséggel végezzük.- Hogyan választják ki a külső köz­reműködő cégeket? Nyilvános pályázatot írtunk ki, ame­lyet közzé tettünk a Figyelő és a Magyar Hírlap című újságokban. A hirdetésekre összesen 79 cég jelentkezett A pályáza­tok tanulmányozása után a Vállalkozási és Vagyonkezelési Bizottság választotta ki a számunkra megfelelő vállalatokat Azt reméljük, hogy a külső segítség meg­gyorsítja az elidegenítést, és versenyhely­zetet teremt az értékbecslők között, tehát várhatóan közelebb kerülünk a piaci érté­kekhez.- Korábban miért nem vette igénybe más vállalatok segítségét az önkor­mányzat? Egy 1969-es rendelet előírta, hogy az ilyen típusú ügylet lebonyolítását csak állami szerv végezheti. A rendelet módo­sítása vetett véget az elidegenítésben résztvevő állami vállalatok kizárólagos­ságának. Mellesleg, igen előnyös volt a IX. kerület számára, hogy a privatizációs költségeket a Bank megelőlegezte. Az Ingatlan Bank székhelye a Ferencváros­ban van, így nem kellett sokat utazniuk az ügyüket intéző bérlőknek.- Milyen szakértelemmel rendelkez­nek az elidegenítési részleg munkatár­sai? Az irodának jelenleg hat munkatársa van. Közgazdasági, műszaki, ingatlan- közvetítői, ingatlanforgalmi értékbecslő képzettséggel rendelkeznek. Társas és bérlakás kezelésben jártas személyek és természetesen jogász is dolgozik nálunk.- Mennyit kell várakoznia a bérlő­nek, vételi szándéka bejelentésétől az adás-vételi szerződés aláírásáig? Ez attól is függ, hogy az adott házból hányán nyújtanak be kérvényt bérlemé­nyük megvásárlására. Hamarabb bonyo­lódik le az adás-vétel azokban a lakóépületekben, ahol a bérlők többsége bejelentette már vételi szándékát Ennek az a magyarázata, hogy a privatizációs költségek hamarabb térülnek meg, ha a lakóknak legalább 30 százaléka kéri az elidegenítést, így azonnal elkezdünk ügyükkel foglalkozni. A rendelet előírja, hogy az ügyfelet 30 napon belül értesíte­nünk kell dolga állásáról, de ezt a határi­dőt sok esetben lehetetlen volt betartani. Gyakran az ingatlanra vonatkozó adatok (KV tervrajz, telekkönyvi kivonat, stb...) beszerzése is hosszabb időbe telik, mint 30 nap, nem beszélve arról, hogy a hely­színi szemlét sem tudjuk néhány esetben ilyen rövid időn belül megtartani, mert az érintettek, az értesítés ellenére sincsenek otthon. így csak arra vállalkozhatunk, hogy 30 és 60 nap közötti időtartam alatt munkatársaink jelentkeznek a bérlőnél a helyszínen, tájékoztatják őket ügyük vár­ható fejleményéről. Ezt követi az önkor­mányzat kijelölő határozata, (a képviselőtestület döntési hatásköre) ami után 90 napon belül megtörténhet a tár­sasházzá alakítás, és az értékbecslés. A vételi ajánlat kiküldését követően 90 nap áll a bérlők rendelkezésére, hogy az adás­vételi szerződést megkössék.- Mit tehet a vevőjelölt, ha nem ért egyet az értékbecsléssel, sokallja az árat? Ebben az esetben elállhat vételi szán­dékától, az ingatlan megvásárlására senki sem kötelezheti. Az önkormányzati tes­tület tavaly határozatot hozott, (59/1991), hogy kívülálló személy se la­kottan, se lakatlanul lakást nem idege- níthet el. Tehát vevő kizárólag a bérlő, illetve a vele egy tekintet alá eső személy lehet.- Ön az a személy, aki jogosult a hivatal nevében válaszolni a Dési Hu­ber utcaiak panaszára? Kérdésünk az volt, hogy a 28-as számú házat miért a forgalmi érték 15 százalékáért, a 30-as, 32-es számú házakat - az utóbbi érté­kesítése még folyamatban van - pedig miért 40 százalékért adta el az Önkor­mányzat? A Dési Huber utcaiaknak nincs igazuk. Ugyanis a szóban forgó három ház csak­ugyan szinte egyidőben, hasonló mérték­ben és módon volt felújítva, de a 28-as lakóépület tetőfelújítása elmaradt. Ezért ez a ház nem számított teljesen felújított­nak. (A megállapítás az értékbecslés idő­pontjára vonatkozik.) Az ott lakók igazságérzetét talán azt bánthatja, - amire már a képviselők is felfigyeltek, - hogy a 15-30-40 százalékos kategóriák túlzottan merevek, nincs lehetőség a valósághoz közelebb álló differenciálásra. A Polgár- mesteri Hivatal képviselői rövidesen új szabályt alkotnak, ami könnyíti majd az igazságosabb megkülönböztetést. A szóbanforgó három ház elidegenítési ügyét több, egymástól független szakértő - köztük igazságügyi szakértő- vizsgálta és mindannyian az eredeti kategóriába sorolást hagyták jóvá. A szakértők azon­ban azt is megállapították, hogy a karban­tartási munkák elhanyagolása miatt (ez vonatkozik az elektromos, a vízvezeték és szennyvízelvezető hálózatra) a forgal­mi értéket célszerű lenne csökkenteni. Ez meg is történt, hiszen a képviselők a Dési Huber utca 30-32-es számú ház esetében 10 százalékkal csökkentették a vételárat.- Mi okból javították ki nyilvántar­tásukban a 32-es számú ház 15 százalé­kos nyilvántartási árát 40 százalékosra? Nem gondolja, hogy ez rejtélyes? Abban az időben nagyon sok elidege­nítési ügy volt, és a túlterhelt hivatalnok tévedhetett, amit később kijavított. Na­gyon sajnáljuk, hogy adminisztrációs hi­ba történt, de ez nyilvánvalóan nem befolyásolhatja egy nagy értékű ingatlan vételárát Semmilyen rejtélyes ügyről nincs szó, csupán egy megtörtént és ide­iében kijavított hibáról beszélek. Kleer 6

Next

/
Thumbnails
Contents