Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1992. október / 10. szám

A Szeretet z elmúlt számban megjelent írásomat azzal zártam, hogy I amíg szeretet nincs ben­nünk, semmi sem fog e világban jobbra fordulni. De hát mi is a szeretet? Sajnos a szeretet szavunk is a kiürült fogalmak listájára kerülhetne. Azon túl, hogy a nagyar nyelv a szeretet szót használja akár a spenótra, akár a gyer­mekünkre, akár szerelmi partnerünkre is vonatkozzék, még relatívabbá vált azzal az értelme, hogy olyan esetben is alkalmazzák, amikor még a szimpátia is hiányzik azzal szemben, akinek cí­mezik e szót. így például valamilyen sorshúzás van - amit a televízión köz­vetítenek - és a bemondó "szeretettel" köszönti a megjelenteket és a nézőket. Ugyan minek használni e valójában egyik legszentebb szavunkat akkor, amikor elegendő lenne csak a köszön­tőm szót, vagy egyszerűen a jónapot-ot, jóestét-et alkalmazni? Ha belegondolunk, a válasz világos. A SZERETET ellenfelének áll érdeké­ben e szót közhellyé silányítani, kiürí­teni. De térjünk vissza a szó eredeti jelen­téséhez. Jézus, mielőtt halálra adták volna, azt mondta tanítványainak: "Új paran­csolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek tite­ket, ti is úgy szeressétek egymást. Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." (János 13, 34) Pál apostol, aki a saját életében meg­tapasztalt kegyelem által, ihletett poé- zisként beszél a szeretetről, a követke­ző vallomást küldte a Korinthusban élő keresztény gyülekezetnek: "Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. És ha prófétáim is tu­dok, ha minden titkot ismerek is, és min­den bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy he­gyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem, semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és tes­tem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem, semmi hasznom abból. A szeretet türelmes, jóságos, a sze­retet nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mident elfe­dez, mindent hisz, mindent remél, min­dent eltűr. A szeretet soha el nem mú­lik." (1 Kor 13, 1-8) Hát így kellene szeretni! Ezt jelenti szeretni. Képesek vagyunk ezt követni? Jézus pedig ezt parancsolta nekünk. Vajon ránk ismernek erről, hogy az ő tanítványai vagyunk? Talán éppen mirajtunk áll, hogy rossz tanúnak bizonyulunk. A keresz­ténység és az őt képviselő erők, vezetők a felelősek sokszor azért, hogy nem lát­hatja a felsorolt ismérveket az ún. ke­resztényi gyakorlatban a világ. Ugyan hogyan lehet tanítvánnyá ten­ni minden népet úgy, hogy üres frázis­ként hangzik el a szószékről a szeretet himnusza? Mert amíg a "keresztényi szeretet" türelmetlen, kérkedő, a saját hasznát kereső, felháborodott, és felrója az őt ért sérelmeket, addig ki hiheti el, hogy mindent el fedez és soha el nem múlik? ( Szeretetre mindenkinek szüksége^ van. Szeretet nélkül lehetetlen bol­dognak lenni, lehetetlen az emberek­nek egymáshoz közeledni, egymá­son és a világon segíteni, Istennek tetsző életet élni. Jézus Krisztus ezért parancsolta a \szereteteb ________________________J P ikó Adrienne A magyar sport bölcsője 1863-ban megalakult a Nemzeti Torna Egylet, az első magyar sport­egyesület. A hír hallatán persze nem esik rögtön hanyatt senki, történt ilyen másutt is a világon. Ám a kö­vetkező néhány adat minden bi­zonnyal legalábbis gondolkodásra késztet. A Nemzeti Torna Egyletet 1949- ben feloszlatták... S hogy emléke nem tűnt el poros archívumok sárga lapjain, hogy aztán a feledés homá­lyába merüljön, az azoknak a régi tagoknak köszönhető, akik 1989 de­cemberében újra életre keltették a klubot, úgy, hogy az alakuló ülésen több mint 100 volt NTE-s jelent meg. Az egyesület ma is 100-150 tagot számlál. Lehet, kérem, csodálkozni. Abban az országban, ahol a hagyo­mányok általában elveszni szoktak, a Nemzeti Torna Egylet szellemé­ben újjáéledtek. A MTE alapítója, Matolay Elek amolyan sportmániákus ember volt, aki egyebek között eltökélte, ha tö­rik, ha szakad, eléri, hogy végre ma­gyarul folyjon a tomaoktatás. A megalakulást, mint a múlt szá­zad azon időszakának egyéb viselt dolgait is, többnyire titokzatos ho­mály fedi. Az mindenestre bizo­nyos, hogy a klub emlékkönyvét - amely 1941-ig örökíti meg az ese­ményeket - Ferenc József nyitotta meg aláírásával, s később dedikálta mindenki, aki számított az akkori politikai, kulturális és gazdasági életben, többek között ellátta kézje­gyével Horthy Miklós és nagybecsű felesége is. Az alapító tagok - regattán nyert aranyforintjaikból - megvásárolták a Szentkirályi utca 26. alatti telket. Jó darabig hovatovább titokban jár­tak le edzeni egy Pacsirta utcai ló­istállóba. Többnyire kéziszerekkel dolgoztak, a foglakozások meglehe­tősen katonai jellegűek voltak, első­sorban az akkor még uralkodó né­met nyelvezet miatt, ami bizony a tornának is "szaknyelve" volt. Nem voltak ők mások, mint egy baráti társaság, akik a mozgás öröméért 14

Next

/
Thumbnails
Contents