Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. október / 10. szám
Pártfogó kerestetik Örömmel olvastam a kerület polgárainak lapjában a "Nyolcszáz méternyi dinnyehéj" című környezetvédelemmel foglalkozó cikkét. Végre Valaki, akinek ez is fontos. Eben a kerületben sajnos a "téma az utcán hever". Magyarország környezetvédelmi paraméterei a nyugat-európai előírásoknak megfelelőek. A baj annak betartásával van. Az általam megtett közérdekű bejelentés is dinnyehéj, de a méreteit nem tudom meghatározni. A kapott választ minősíteni sem lehet, mert arra enged következtetni, hogy íróasztalmunka, a tényhelyzetet nem figye- lembevéve készült. Óriási dilettánsi tévedés, hogy az M7-es út fővárosba vezető szakasza (I. ütem) elkerüli a lakótelepet. A főváros közlekedésfejlesztésére a jövőben sem lesz több pénz, ellenkezőleg. Tehát marad a szomorú realitás. Az illetékes válaszában leszögezi, hogy a kétsávos út országúttá nyilvánítása (Ecseri út) a környezetvédelmi hatóságok jóváhagyásával valósult meg, mely nem jelent többletterhelést az érintett kerületben. Nagyon szeretném tudni, hogy a megállapításuk milyen előzetes vagy utólagos méréseken alapszik. Biztos vagyok benne, hogy egy hivatalos szerv sem vette magának a fáradságot arra, hogy személyesen megtekintsen egy-egy naponta megismétlődő forgalomi dugót. A sorba- nálló kocsi, camion, autóbusz, teherkocsik, szemétszállító kocsi (Közterületfenntartó telep Ecseri úton) kibírhatatlan zaja és bűze mérhetetlen. Reggel 4-5 órától bele az éjszakába megy az idevezetett forgalom illetve dugó, különösen az éjjel is nyitvatar- tó piacra. Ablakot csak az éjszakai órában lehet kinyitni, akkor viszont a Hungária Vegyiművek bűze intenzívebb, mert azt nappal a kipufogó gáztól kevésbbé lehet érezni. A ház végénél egy négyüzletes üzletház van, kb. 200 négyzetméteren mozog a húsnagykereskedelmi üzlet, Hungária Biztosító kárfelmérője. Még szerencse, hogy a kocsik nem a lépcsőházakban fordulnak meg, akkora a bonyodalom. És ami az egészre felteszi a koronát, esetenként az itt üzemelő Önkormányzati Óvodába az élelmet szállító kocsi nem tud beállni, mert akkora a kavalkád. Ezt az ott dolgozók mondták el. A környező házak lakói már több fórumon kérték, hogy ezt az áldatlan állapotot szüntesse meg az Önkormányzat, de úgy látszik, hogy nem fontos a számukra, fő a bevétel. Itt szerintem nem 24 órás, de 2 órás forgalomszámlálási adat sem készült. Senkit nem érdekel, hogy az. érintett lakótelepen a házak falai a zajártalomtól folyamatosan repedeznek, hogy levegő helyett bűzt engedünk be a lakásunkba. Az előrelátóbbak már akkor elköltöztek, amikor a felüljárót még nem adták át, mert laikus ember is láthatta, hogy itt kibírhatatlan lesz élni. Ma már a lakáscsere teljesen lehetetlen. Nagyon meg van szorulva az a magyar állampolgár, aki erre a zöldövezetre vágyik. Magam is kitartóan keresem a lakáscsere partnert, de teljesen reménytelen. Fentieket figyelembevéve kérem önt, hogy tegye meg az illetékesek felé a szükséges lépéseket azon keresztül, hogy az újságban helyt ad ennek a témának, de itt a Főváros az illetékesebb. Legyen pártfogója az itt lakóknak azon keresztül, hogy foglalkozik a problémával. A Világkiállításra tervezett híd forgalmát is a Határ útra akarják rávinni, ez ellen tiltakozó akciót indított az Önkormányzat, reméljük eredményesen. Ha nem, akkor már mindegy, mert beáll a fulladásos halál. Budapest, 1992 augusztus 13. Maradok tisztelettel: Tápai Ferencné Dinnyehéj az Ecseri úton? A Ferencváros júniusi számában megjelent Nyolcszáz méternyi dinnyehéj című írásom nyomán a szerkesztőség eljuttatta hozzám Tápai Ferencné nekem címzett levelét, valamint annak a levélváltásnak a dokumentumait, amely Tápai Ferencné és a Fővárosi Önkormányzat (aláíró: Polay István) között folyt. Tápainé az Ecseri út elviselhetetlen forgalmával kapcsolatban kéri az illetékes intézkedését. Az illetékes is kér: válaszában türelmet és megértést. Én könnyebb helyzetben vagyok, tőlem csak véleményt kér kerületi polgártársam. Ha ezzel segíthetek, hát lessék. Nem vagyok a közlekedési ügyek szakértője, ezért nem szeretnék a lehetséges forgalmi változtatásokról elmélkedni, pláne tanácsokat adni. Ellenben figyelmébe ajánlanám mind a levélírónak, mind az "illetékeseknek", hogy a modern társadalmakban az "illetékeseknek" nem az a dolguk, hogy bölcs belátással orvosolják a hozzájuk fordulók panaszait. A feladatuk - erre választottuk őket hogy megvalósítsák azt, ami az érdekek nyílt ütközésének eredményeképpen "kialakul". Ezért nincs értelme sem pénzhiányról, sem távlati tervekről, sem félbemaradt beruházásról beszélni (ezeket a fogalmakat a pártállam amúgy is alaposan lejáratta). Csupán egy dolog számít: milyen erősek az érdekérvényesítő szándékok. Óbudán, a helyi lakosok kamionblokádja kikényszerítette, hogy a. nyilvánvaló gazdasági érdekekkel szemben kitiltsák az áruszállító teherautókat a mellékutcákból. Ha az Ecseri út lakói úgy érzik, elviselhetetlen számukra a zaj és a bűz (mindannyiunk számára elviselhetetlen), érdekeiknek minden fórumon, minden szükséges demokratikus eszközzel adjanak hangot. Ennek egyik formája volt "az illetékes"-nek küldött levél, s a válaszból látszik, ez kevés: a megértéstől még nem lesz kisebb a bűz. Szorosabb összefogásra van szükség. Másutt bevált formák szerint most jön az aláírásgyűjtés, a békés tüntetés, netán az útelzárás. Persze távol áll tőlem, hogy anarchiát szítsak, állampolgári engedetlenségre bíztassam a szennyezést évtizedek óta békésen tűrő ferencvárosi lakosságot (a békesség elnyeri a jutalmát: halandóságunk első helyen áll a fővárosban). Csupán azt szeretném jelezni: a döntéshozók nem keleti bölcsek, akik a mindentudás hatalmával megáldva mindig tévedhetetlenül döntenek - a javunkra -, hanem a reájuk nyomást gyakorló érdekek prése hozza ki belőlük a közösség számára legjobb döntéseket. S ha így van, az állampolgár akkor és azzal tesz a lehető legjobbat a közösségnek és választott képviselőinek, ha nem elkendőzi, hanem mindenkor kinyilvánítja érdekeit. Ehhez mindazokat az Európa jobbik felén szalonképes eszközöket igénybe veheti, amelyek kellő nyomatékot adnak érveinek. Tehát Tisztelt Ecseri Útiak: Egyesüljenek! Nyilvánítsák ki hangosan érdekeiket, és ne riadjanak meg attól sem, hogy, ha követeléseik teljesülnek, akkor talán a Gyáli útiaknak lesz oka tiltakozásra. Tegyék ők is, elvégre nekik is joguk van az egészséges környezethez. Ha a demokrácia működőképes, az ellentétes érdekek közül az érvényesül, amely kevesebb polgár csekélyebb sérelmével valósulhat meg. Állampolgári tisztelettel: Barabás Zoltán 13
