Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. október / 3. szám
LAKÁSÜGYEINK Negyven éve rágódunk a „csonton”. Nálunk ez múlhatatlan ügy, mert lakni kell, akár állampolgári jogon. Egyre többen vándorolnak a fővárosba a vidéki munkalehetőségek csökkenése miatt, ők Budapestet a jövő ígéretének tekintik. A be nem tartott ígéretek kora azonban lejárt, lakást belátható időn belül mindenki nem kaphat. Marad tehát a viszonylag radásunk idejére már lejár a jelentkezés határideje. — Ebben az évben írnak ki újabb pályázatot? — Nem tartom valószínűnek. — Kik adhatnak be pályázatot? — Bárki benyújthatja igényét. Ugyanakkor fontosnak tartom megemlíteni, hogy aki szociális bérlakásra nem jogosult, annak ötszörös lakás réseit és kilakoltatás előtt alaposan megvizsgáljuk a lakásfoglalók körülményeit. Az önkormányzatnak azonban az érem másik oldalát is tekintetbe kell vennie, hiszen panaszos levelek sokaságát kapjuk, hogy a beköltözők zavarják randalírozásukkal a lakók nyugalmát. Gyakran idős embereket bántalmaznak, akik már a folyosóra sem mernek kimenni Az önkormányigazságos sorbanállás, ahol a szociálisan rászorultabbaké az elsőbbség. Beszélgető partneremet VINCELr LÉR MARIÁT, a IX. kerületi Önkormányzat Lakás- és Helyiséggazdálkodási Csoportjának vezetőjét, elsőként arról kérdezem meg, hogyan lehet ma, itt lakáshoz jutni? A Ferencvárosban a többi kerülettől eltérően — ahol kizárólag pályázat útján lehet lakást igényelni — az önkormányzati képviselő testület úgy határozott, hogy névjegyzéket készít a szociális okokból rászoruló lakásigénylőkről is. Bár a lista összeállításánál alapvető szempont volt a szociális helyzet, a lépcsőzetes lakáshozjutás elvén, azt is számításba kellett vennünk, ki adja le régi lakását.- Hogyan válhat lakásbérlővé az az igénylő, aki nem került a névjegyzékre? — A lakáshozjutásnak másik módja pályázati. A pályázható lakások címlistája részletes adatokkal együtt megtekinthető Ügyfélszolgálati Irodánkban. Jelenleg 25 szoba-konyhás és 13 szükséglakás vesz részt a pályázatban, melyekre október 5-ig lehet igényt bejelenteni. Sajnálom, hogy híhasználatbavételi díjat kell fizetnie és kétszeres lakbért. A pillanatnyilag érvényben lévő jogszabályok szerint a legolcsóbb szoba-konyhás lakásért 9 300 forintot, a legdrágább egyszoba komfortosért 36 000 forintot számolunk. A szükséglakás használatbavételéért nem kell díjat fizetni, hiszen ez alig alkalmas emberi tartózkodásra. Csak szükség lehet az oka, hogy valaki ablaktalan, fűtetlen, WC nélküli helyiségben éljen. — Aktuális beszédtéma manapság az önkényes lakásfoglalás. Hogyan látja Ön, a szakember, ezt a bonyolult kérdést, amely nehéz emberi sorsokat hoz felszínre, olykor egész lakóközösségek felháborodását, félelmét váltja ki, és a humanitárius szervezetek is napirendjükre tűzik kezelhetetlennek tűnő megoldását? Az önkényes lakásfoglalók valóban sok gondot okoznak. A törvény lehetőséget biztosít a számunkra, hogy 48 órán belül kitegyük őket a jogellenesen elfoglalt lakásból. Töbnyire mégsem tesszük ezt, mert figyelembe vesszük az ilyenkor nálunk eljáró családvédelmi, emberi jogi aktivisták kézat tehát két malom közt őrlődik, de úgy gondolom, elsősorban a jogszerűen lakó ptólgárok érdekeit illik képviselnünk. — Mennyire jellemző a törvénytelen lakásfoglalókra a garázda viselkedés? — Sajnos jellemző. Többségük alacsony műveltségű, iszákos, antiszociális magatartásé egyén. — Nagyobb esélye van a törvényességijóváhagyásra annak az „önkényesnek”, aki kulturáltan viselkedik, lakókörnyezetébe beilleszkedik? — Természetesen. Olyan esetet is tudok említeni, amikor a régi lakók — akik eredendően szimpatizáltak az elesett, szükségben élő emberrel — kérték az önkormányzatot, hogy a törvény értelmében szociálisan rászoruló megkaphassa az elfoglalt lakást. Mindenesetre a hivatalnak a törvényességet mindig szem előtt kell tartania és előnyben kell részesítenie az állampolgári normákat, a jogot tisztelőket. Az elmúlt negyven év lakásügyi örökségét csak így lehet eredményesen helyreállítani. Kleer László 11
