Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. július / Próbaszám
FRANKÓ GÁBOR alpolgármester 1951-ben születtem, nős vagyok. Technikum után 1976-ban szereztem gépészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Szakosításomnál fogva rendszeresen nagyvállalatoknál és tervezőintézeteknél vállaltam munkát. Hamar megtapasztaltam a szakma igényes művelésének korlátáit. Valószínűleg ez az erő vitt EMÖDY ZSOLT alpolgármester Dr. KIGYÓSSY LÁSZLÓ jegyző leginkább az ellenzék felé. Tinédzser koromtól autodidakta módon is képeztem magam. Szakmám mellett mindig érdekeltek a társadalomtudományok. A múlttal kapcsolatban sérelmeim sem nekem, sem családomnak nem voltak, így érzelmektől különösen nem érintve jutottam el a rendszer bírálatán át az ellenzékiségig. A „hősi” korszakban a Rakpart Klub tagja voltam. Az SZDSZ megalakulása után magamra vállaltam a Ferencvárosi Szervezet létrehozását, megszervezését, az önkormányzati választások befejeztéig vezetőségi tag voltam benne. Megalakulástól a szervezet és a magam számára elsőrendű feladatként a helyi politika alakítását tekintettem. Hozzá kell tennem, hogy ez igen nehéz feladat, ahhoz hasonlítható, mikor egy kezdő futballcsapatnál el kell érni, hogy a jobb-szélső a jobb-szélső poszton maradjon, és ne a labdát kergesse. Megválasztásunk után jó időt elvitt a köz- igazgatásnak, mint szakmának a megismerése, s ez ma sem tekinthető befejezett folyamatnak. A fantasztikus ütemben változó törvény és ren- delcthalmaz figyelemmel kísérése nagy munkát ró ránk és a hivatal dolgozóira is. Mint alpolgármester legfontosabb feladatomnak tekintem, hogy a lakásgazdálkodást nagyobb szervezettség jellemezze, hogy kevesebb legyen Ferencvárosban az üres lakás, s hogy aminek lennie kell, az se álljon üresen évekig, hogy a használt lakásállomány jobban feleljen meg a ferencvárosi igényeknek, hogy az épületállományunkban jelentős javulás legyen, hogy a lakók ha igénylik bérlakásaikat megvehessék. Fontosnak, kikényszerítendőnek tartom a köztisztaság kiemelt kezelését, koromnál fogva még emlékszem azokra az időkre, mikor ez nem volt ennyire elhanyagolt terület. E szemléletnek természetes része a parkok, zöldfelületek iránti fokozott figyelem. Hangsúlyt helyezek arra, hogy a hivatali tevékenység hatékonysága javuljon, mert más útja nincs a lakosság jobb kiszolgálásának, s természetesen ennek technikai feltételeit is igyekszünk biztosítani. Testületi szavazáskor erősen motivál, hogy Ferencváros lakói számára az élet a lehető leghosszabb távra kiszámítható legyen, s hogy az Önkormányzat se tulajdont, se jogot ne államosítson. 1964-ben születtem Budapesten. Gyermekéveimet Siófokon töltöttem, és ugyanott végeztem el a gimnáziumot. 1983-ban, egyetemi tanulmányaim kezdetekor költöztem a Ferencvárosba, édesanyám szülővárosába. 1988-ban szereztem meg a fizikusi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és egyben elnyertem egy hároméves akadémiai ösztöndíjat, aminek keretében ma is a Műszaki Egyetem Kvantumelméleti Kutatócsoportjában dolgozom. 1988 azonban nemcsak emiatt volt fontos év számomra, hanem azért is, mert ebben az évben jelentek meg az első, viszonylag szabadon szerveződő ellenzéki szervezetek. ‘88 októberében alakult meg a FIDESZ Ferencvárosi Csoportja, aminek a mai napig tagja vagyok. Az Önkormányzati választásokon megválasztottak a 10. egyéni választókörzet képviselőjének, majd a Ferencvárosi FIDESZ jelöltjeként a Képviselő- testület: társadalmi megbízatású alpolgármesterének választott. A következő évek talán legizgalmasabb kérdése számomra az, hogy mennyire lesz képes kialakulni a polgári társadalom és annak szerveződései (egyesületek, társaskörök, művészeti csoportosulások, vállalkozások...). Remélem, hogy ez a most megjelenő újság hozzá tud járulni ahhoz, hogy ez a folyamat a Ferencvárosban minél gyorsabban menjen végbe. 1951. szeptember 18-án születtem, Pásztón. Édesapán 1950-ig jegyző volt, később a köz- igazgatásban dolgozott jogtanácsosként. Édesanyám nyugdíjas könyvkötő. Nős vagyok, feleségem pedagógus, a XIII. kerület egyik általános iskolájában tanít. A salgótarjáni Bólyai János Gimnáziumban érettségiztem 1970-ben és közvetlen utána katonai szolgálatot teljesítettem. 1973-tól gyakornokként kezdtem pályafutásomat a Szentendrei Járási Hivatalnál. 1976-ban végeztem a budapesti Tanácsakadémia nappali tagozatán, 1976 őszétől a Budakalász Nagyközségi Tanácson dolgoztam előadóként, majd főelőadóként, illetve csoportvezetőként. 1979-ben neveztek ki a Pilisszentlászló község vb. titkárának, és ettől az évtől kezdődően jártam az Államigazgatási Főiskolára. 1980-ban felvételt nyertem az ELTE jogi karára, de akkori vezetőim nem javasolták továbbtanulásomat. így 1981-től, tanulmányaim érdekében, megváltam a közigazgatástól, de már akkor azzal a feltett szándékkal tettem ezt, hogy az egyetem elvégzése után visszatérek hivatásomhoz. Öt éven keresztül takarítóként és parkettacsiszolóként dolgoztam. 1986-tól tértem vissza a közigazgatásba, de mivel 13 éven keresztül albérletben laktam, mindenképpen olyan munkahelyet kerestem magamnak, ahol lakást tudtak biztosítani. így vállaltam el a vb. titkári beosztást egy Fejér megyei nagyközségben, majd áthelyezéssel 1988-ban - pályázat útján - kerültem Pilisvörösvár nagyközség vb. titkári posztjára, újabb pályázat útján nyertem el a Ferencvárosi Önkormányzat jegyzői tisztségét. A közigazgatást élethivatásnak tekintem. Mind a múltban, mind a jelenben az a célom, hogy a polgármesteri hivatal apparátusában jól felkészült, az ügyfelekkel udvariasan bánó munkatársak dolgozzanak, akik szeretik hivatásukat, tevékenységüket szolgálatnak tekintsék és lakossági szolgáltatást végezzenek. Meggyőződésem, hogy a közigazgatásnak mindenkor politikamentesnek kell lenni, és az itt dolgozókat csupán szakmai hozzáértésük alapján lehet megítélni. E cél érdekében fogom magam is szolgálni a ferencvárosi lakosságot és az önkormányzatot. 2
