Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. július / Próbaszám
MEGBÍZHATÓ INFORMÁCIÓKAT Dr. Gegesy Ferenc 1950-ben született Erdélyben. Szülei 1960-ban áttelepültek Magyarországra, Újpesten, Óbudán, Újpalotán, különböző lakótelepeken laktak A Móricz Zsig- mond Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE-n elvégezte a matematika szakot. 1975-1988-ig a Tervhivatalban dolgozott - két diplomája van, matematikus és közgazdász -, beruházási és számítástechnikai területen. Jelenleg a XIII. kerületben, Angyalföldön lakik Nős, négy gyermeke van. Hivatalába 1990. október 29-én lépett.- Polgármester Úr, hogy érzi magát 175 000 budapesti polgár képviselője- * ként?- A IX. kerület - összehasonlítva a másik huszoneggyel - milyen adottságokkal rendelkezik?- Váltakozva érnek kellemes és kellemetlen élmények. Nyomasztó a lakáshelyzet, az önkényes beköltözések, a fiatalok lakáshelyzetének megoldatlansága, a házmester-probléma, a Középső-Ferencváros rekonstrukciójának gondjai, ugyanakkor biztató az oktatási helyzet javulása. Mindezt együttvéve: jól is, rosszul is.- Készült valaha közéleti pályára?- Nem készültem. Párttag nem voltam, az előző rendszerben nem Í iolitizáltam. Amikor 1988-1989 ordulóján fennállt annak a lehetősége, hogy a rendszer megváltozik, akkor vetettem bele magam a politikába. Részt vettem a parlamenti kerekasztal tárgyalásokon, ahol az SZDSZ véleményét képviseltem. Éppen vissza akartam húzódni a közélettől -van rendes szakmám, négy gyermekem -, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy közgazdasági, vezetői tapasztalataimra alapozva, megkérdezték, elvállalnám-e a polgármesteri tisztséget. Tekintve, hogy 40 éves vagyok, úgy gondoltam, ilyen kihívásnak nem mondhatok nemet. Természetesen a rendszerváltozás lendülete segített engem is, hogy saját, egyéni tervemet egyenlőre háttérbe helyezzem.- Hasonlóságot mutat a többi belső kerülettel abban, hogy viszonylag kisebb, szegényebb és rosszak a lakáskörülmények. (Ezt ellensúlyozni fogja a későbbiekben az, hogy a főváros fejlesztésének iránya dél felé húzódik, és ez lehetőséget ad kerületünk fejlesztésére.) Az oktatási és egészségügyi intézmények számát tekintve - hangsúlyozom, hogy csak számát, nem pedig állagát, színvonalát - a többi kerülethez képest viszont jobban állunk. Az István Kórház, a László, a Schöpf-Mérei, a SOTE intézményei mind egy-egy lehetséges fejlődési irányt jelentenek. Jelentős ipari bázisunk van, elsősorban az élelmiszeriparban, a malom- és húsipar területén, vannak pályud- varaink és sok a vállalati központ. Reméljük, ezek is egy-egy fejlődési lehetőséget jelentenek. Sajnos a lakosság életkora, mint a többi belső kerületben, itt is magas. Összetétele az utóbbi évtizedekben erősen romlott: amikor a budapesti lakótelepek építése megkezdődött, a középrétegek igyekeztek kihúzódni innét, és az öreg, rossz állapotú házakba sok féllumpen, lumpen család költözött be.- Mit örökölt a Polgármesteri Hivatal a Tanácstól?- Mikor a Polgármesteri Hivatalba beléptem, arra számítottam, hogy az első pillanattól kezdve a működőképesség fenntartása lesz a legnagyobb gond. Ehhez képest viszonylag rendezett a kerület anyagi helyzete, a hivatalok, iskolák, óvodák puszta üzemeltetése nem okoz nagy gondot. Sokkal inkább ezek állaga, állapota. A Mester utcai iskola szinte összedőlés előtt áll, és sok lakóházra, középületre ugyanezt el lehet mondani. Meglepő volt számomra az is, hogy a legfontosabb területeken a rendelkezésre álló információk mennyire pontatlanok.- Mi a véleménye saját testületéről? Mi a gyenge, mi az erős pontja?- A testület többsége mögött nem áll tanácsi múlt, jogainkat, kötelességeinket itt kellett megtanulnunk. A testület „fiatal” - kilenc FIDESZ- tagja van - de ez önmagában se nem erény, se nem hátrány. Fontos viszont, hogy a testületi üléseken nem személyi és pártpolitikai, hanem szakmai viták zajlanak, s ez teszi lehetővé, hogy előbbre lépjünk. Ami a szaktudást illeti - hiányára mostanában oly sokan hivatkoznak -, erről az a véleményem, hogy nem kell a testület minden tagjának vállalkozói, mérnöki, oktatási ismeretekkel rendelkeznie, elég ha két-három ember ért hozzá, de bennük megbízik a többi. A legtöbb esetben úgy is egyszerű józan észre, emberi tisztességre van a legna3
