Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)

1991. december / 5. szám

Válasz egy levélre, amelyet nem írtak alá Bevallom, zavarban vagyok. Napok óta hurcolom magammal a levelét, forgatom, leteszem, újra meg újra elol­vasom. Nagy kár, tisztelt Asszonyom, vagy tisztelt Uram, hogy ismeretlen kí­ván maradni, mert azon a kockás fü­zetlapon, pár sorban Ön megidézte azt a varázslatot, amelyet naponta próbál­nak írók, művészek, zeneszerzők, köl­tők, színészek is birtokolni Levelének minden sora kötetnyi szociológiai ta­nulmánnyal, elemzéssel, fájdalmas verssel vetekszik. Önnek sikerült az, ami csak a legritkábban és csak a leg­kiválóbbaknak sikerül, levelének cseppjében benne van a mai Magyaror­szág minden fájdalmának tengere. Bizonyára nem volt Önnek alkalma Kurt Lewin amerikai szociálpszicholó­gus kísérletét megismerni mégis ponto­san ráérzett arra a tételre, melyet ez a kísérletsorozat bizonyít: rendszerváltás után a legnagyobb zavarba az a társa­dalom kerül, amely egy diktatúra után liberális irányítással kíván tovább lé­tezni A hirtelen rájuk szakadt szólás- és sajtószabadság, a naponta érkező parancsok mankójának a hiánya, az emberi lét önállóságának megteremté­se komoly működési zavarokat okoz. Eltűnnek az állandó ellenőrök, eltűn­nek a szavainkat, írásainkat, gondo­latainkat figyelő fülek és szemek, de velük együtt eltűnik a középkori föl­desúr atyai gondoskodása is, amely a tehetetlenek, a reményvesztettek, az ele­settek — én hozzáteszem: a dologkerü­lő spekulánsok — hóna alá nyúlt, és betette a szájukba, ha nem is a sült galambot, de időnként a zsíroskenyeret mindenképpen. Ön Horthyra és Rákosira hivatko­zik. Nem először találkozom ezzel a jelenséggel. Tíz évvel ezelőtt Spanyol- országban jártamban nem egyszer hallottam, hogy Franco, az igen, az ő idejében bezzeg ezt vagy azt nem tűr­ték volna! Szovjetunióban gyakran sóhajtottak, bezzeg Sztálin, ő ezt nem engedte volna! Nem bizony! Ők nem tűrték, hogy megtévedt gyerekek segítése bizonyíték lehessen arra, hogy az ő csodálatos or­szágukban fiatalkorú bűnözésről sut­toganak! Még az írmagját is kiirtották a gyanúnak, lntemálótáborokba, bör­tönökbe süllyesztették azt az újságírót, rendőrtisztet, aki meg merte még csak említeni is, hogy talán nincs minden a legnagyobb rendben ezen a téren, irgal­matlanul kirúgták az állásából, jó ha szabadlábon megúszta. Nagy kár, hogy nem írta meg a címét, nem tudunk beszélgetni így csak sejt­hetem, talán az Ön családjában, vagy a közvetlen környezetében van egy álla­migondozott fiatal, akit — mint írja — jó emberek segítenek, hogy vissza ne kerüljön az intézetbe vagy a börtönbe. Meggyőződésem, hogy Ön e jó emberek közé tartozik, és minden eszközzel segí­tenék, hogy az Ön magasrendű erkölcse megtartsa ezt a fiatalt a becsület útján. Amit az árakról ír, arra válaszolhat­nék hosszas közgazdasági fejtegetéssel, írhatnék az árak objektív tulajdonsá­gáról, a magyarországi gyalázatos fize­tések történelmi előzményeiről, de gya­nítom, ez vajmi kevés vigaszt nyújtana. E helyett arra kérem Önt, ne veszítse el a türelmét és azt a hitet, amely nélkül biztosan nem fogott volna tollat, hogy a saját szerény eszközeivel felhívja a figyelmet és segíteni akarjon. Kérem, higgye el, minden látszat ellenére, az Önhöz hasonló emberek vannak több­ségben, akik a saját hatalmas megélhe­tési gondjaikba nem fulladnak bele, hanem van erejük és tartásuk, hogy még így is kinyújtsák segítő kezüket azoknak, akik arra rászorulnak. Végezetül pedig még egy kérésem van: higgye el azt is, hogy „azok ott fenn" a Parlamentben és az Önkor­mányzatban — ha nem is pontosan, de — tudják, sejtik, mi a lakosság gondja. Lássa be: az előző rendszertől, a Taná­csoktól olyan gazdasági, erkölcsi, strukturális romhalmazt örököltek, hogy egyelőre az ország puszta létének fenntartása elfoglalja minden erejüket. Reméljük sok Önhöz hasonló ember ül „ ott fenn ” is, adjunk nekik egy kis léleg­zetvételnyi időt. Sok szeretettel és aggódással üdvöz­löm Önt. Tisztelettel Horváth F. Miklós tanár és újságíró MEGHÍVÓ A BŐRKER RT. szeretettel meghívja Önöket ÁTRIUM ÁRUHÁZÁBA. Cím: Bp., VIII. Üllői út 18., a KÁLVIN-tértől 3 percre! Nyitva: 10-18 óráig, szombaton 9-13 óráig ÚJDONSÁG: A VÁROSRÉSZ ÜDE SZÍNFOLTJA az ÁTRIUM ÁRUHÁZ! - 6 üzlet 1 helyen! Elegáns környezetben bő áruválaszték! — hazai és olasz import ruházati konfekció, divatáruk, fehérneműk, cipők, táskák, háztartási vegyiáruk, konyhafelszerelési eszközök, illatszerek, kozme­tikumok és játékok. KERESSÉK FEL ÚJ ÁRUHÁZUNKAT! Ahol kényelmesen megvásárolhatják szeretteiknek a KARÁCSONYI MEGLEPETÉST! Tisztelt Vásárlóink! Segítséget kívánunk nyújtani az ünnepi bevásárláshoz, ezért megnyitottuk a IX., kér. Ferenc tér 13. sz. alatt „Ferenc Fűszer Csemege” üzletünket. Jó vásárlást, kellemes ünnepeket kíván a Csepel Vendéglátó Vállalat 12

Next

/
Thumbnails
Contents