Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)

1991. december / 5. szám

Gegesy Ferenc: Lázár Pálma: A bérlők kétharmada Alku és felelősség A Belső-Ferencváros részletes rendezési tervének előkészítése során eldőlt, mely lakóépületek marad­nak a továbbiakban önkor­mányzati tulajdonban. Ezek száma azonban elenyészően kevés, az elidegenítésnek a lakóházak többségénél vá­rosrendezési szempontból semmiféle akadálya sincs. Az Önkormányzat a jövő­ben megfelelő körülménye­ket biztosít az adásvételhez, minden lakásvásárlási igényt igyekszik a lehető legrövi­debb idő alatt kielégíteni. A lakosság zöme valószínűleg kissé lassúnak találja a priva­tizálás folyamatát. Kerüle­tünkben harmincezerre te­hető az önkormányzati bér­lakások száma, s egy nemré­giben végzett közvélemény­kutatás szerint a lakók két­harmada kíván ezután saját tulajdonában élni. Ez rend­kívül magas szám, s ha hoz­závesszük a szerződések megkötéséhez elengedhe­tetlen műszaki felmérések, szükséges dokumentációk beszerzésének idejét, be kell látnunk, a lakások elidegení­tése nem történhet máról holnapra. Bízom benne, hogy az eleddig beérkezett kérel­mekre az elkövetkezendő év közepéig válaszolni tudunk, s ezt követően — egy-két hó­nappal később — átadhatjuk a lakások tulajdonjogát. A sokszorosára emelkedő lakbérekről, az esetleges ki­lakoltatásokról terjengő hí­rek megrémísztik az embe­reket, ám a tulajdonossá vá­lás nem fogja egyszeriben megoldani a lakosság prob­lémáit. Komoly, megalapo­zott döntés szükségeltetik ahhoz, hogy valaki felvállal­ja lakása megvételét, pontos információkkal kell rendel­keznie arról, mit is jelent tu­lajdonosnak lenni. A leendő lakástulajdonosra ugyanis nem csupán a vételi árból fennmaradó összeg törlesz­tése hárul. A kerületben ta­lálható lakóépületek túlnyo­mó többsége igen leromlott műszaki állapotban van, vár­hatóan öt-tíz éven belül fel­újításra szorulnak, s ennek költségei szintén a lakókat terhelik majd. Az esetlege­sen meghibásodó felvonó kijavíttatása, a beázó pin­cehelyiség rendbehozatala, a közös költség komoly anyagi nehézségekkel jár. Javaslom, mindenki alapo­san mérje fel saját lehető­ségeit, gondolja át, milyen érvek és ellenérvek sora­koznak fel a bérlakások, va­lamint a magántulajdonban lévő lakások mellett, illetve ellen, s csak ezután döntsön a vásárlással kapcsolatosan. Szeretnék eloszlatni egy tévhitet. A Képviselő Tes­tület határozata értelmé­ben bérlőként a továbbiak­ban is lakásaikban marad­hatnak azon polgárok, akik nem váltak tulajdonossá. Az ítéletet ugyan bíróságon támadta meg a köztársasági megbízott, de a Hivatal az Alkotmánybírósághoz fel­lebbez. Minden rendelke­zésünkre álló eszközzel ki­állunk a lakosság érdekei­ért: Ferencvárosban senki ne tartson attól, hogy az Önkormányzat elveszi a te­tőt a feje fölül. A Belső-Ferencváros polgárainak jogos igényét elégítette ki az Önkor­mányzat, amikor november 5-i ülésén feloldotta a tilal­mi listát a kerületrész háza­inak nagy részét illetően. Anélkül, hogy ünneprontó akarnék lenni, itt, a ferenc­városi sajtó útján is hangot kell adnom felmerülő két­ségeimnek, aggodalmaim­nak és javaslataimnak. Mielőtt a tilalmi lista fel­oldása napirendre került volna, a Polgármesteri Hi­vatal az Önkormányzati Testület határozata alap­ján felmérést készíttetett a lakossági közvéleményről az elidegenítésekkel kap­csolatban. A testület kíván­csi volt arra, hogy mit vár­nak az emberek attól, ha megvehetik a lakásokat, tisztában vannak-e a tulaj­donosi helyzettel járó köte­lességekkel is? A felmérések eredménye az volt, hogy a lakosság egy része főleg a lakbérek nö­vekedésétől tartva akarja megvenni a lakását, másik része a rendelkezési jogok (örökítés stb.) megszerzése miatt akar vevő lenni. Többségük azonban nincs tisztában sem az ingatlan műszaki állapotával, sem azokkal a kötelességekkel, amelyek ebből származ­nak. Mindez aggodalomra ad okot, nem garantálja ez a helyzet sem az eladó sem a vevő érdekeinek érvénye­sülését. Az Önkormányzatnak a vételár beszedésén kívül más komoly érdeke is fűző­dik a lakások eladásához. Mindenek előtt az ingat­lankezelés eddigi formáit éppen az elidegenítéssel kí­vánja megszüntetni, vágyig a továbbiakban az új tulaj­donosok kezébe teszi az in­gatlan sorsát. Érdeke tehát, hogy a vételre jelenkezőt tájékoztassa az ingatlan tényleges állapotáról, azokról a téritekről, amiket vállalniuk kell, ha tulajdo­nosok lesznek. Érdeke, mert csak így tudja garan­táltnak tekinteni a lakóhá­zak karbantartását, sőt fel­újítását, és érdeke, mert el akarja kerülni a veszélyt, hogy ezentúl majd nem az Ingatlankezelő Vállalat ha­nyagsága miatt, hanem a la­kók fizetésképtelenségé­nek okán romoljanak to­vább az épületek. Csak olyan vevők képesek meg­nyugtató helyzetet biztosíí tani, akik egyrészt tisztá­ban vannak azzal, hogy mit vállalnak, másrészt — saj­nos nem lehet kikerülni e tény rögzítését — fizetőké­pesek. A Belső-Ferencváros há­zai erősen leromlottak és az Önkormányzat felelős e házak állapotáért akkor is, ha már nem tulajdonos. Te­hát azokat a lakásokat nem szabad eladnia, amelyek­nek jelenlegi bérlője, mint tulajdonos majd nem tudja vállalni az ezzel járó anyagi terheket, amelyek alkalo­madtán esetleg magasab­bak is lehetnek, mint az ed­digi lakbér. Természetesen, az idáig érvényben lévő tilalmi lis­ta nem oldotta meg ezt a 2

Next

/
Thumbnails
Contents