Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. december / 5. szám
í problémát, csak durva diszkriminációt jelentett a kerület e részének lakóival szemben. Tisztában kell lenni ugyanakkor azzal is, hogy e lista feloldásával az Önkormányzat nehéz helyzetbe kerül, mert minden egyes vevőként jelentkező bérlővel külön kell egyezséget kötnie, véleményem szerint minden körülmény figyelembevételével, új feltételek szerint, egyes esetekben pedig sajnos el kell utasítani a vételi szándékot. Ugyanakkor a lakók érdeke azt diktálja, hogy egy- egy házban a vásárolni szándékozók együttesen lépjenek fel az Önkormányzattal szemben, mert mindenek előtt az ő érde- I kük, hogy tisztában legyenek vele, mit vesznek. Az IKV nem tartotta nyilván a lakóházak műszaki állapotát és tudom, hogy erről az Önkormányzatnak sincsenek biztos adatai. A szakértők alkalmazása a lakók érdekében tehát mindenképpen szükséges. Már csak azért is elengedhetetlen a tulajdonosi közösségek létrehozása, mert az Önkormányzatokkal való egyezkedésben közösen nagyobbak az esélyeik, nem beszélve arról, hogy a későbbiekben - vegyes tulajdonú házak esetén különösen — elkerülhetetlenné válik *az ilyen fajta együttműkö- rdés. Látható tehát, hogy a közös cél, a lakások eladása vevő és eladó részéről ellentétes stratégiát kíván. Mindez a dolog természetéből adódóan konfliktusok sorozatához vezethet, és e konfliktusok során az új helyzetben mindkét félnek, az Önkormányzatnak és a vevőknek is meg kell tanulni a konfliktus kezelésének technikáját. Meg kell tanulni azt az új magatartást, amelyben a hivatal alkukészséggel és nem hatóságként viselkedik, a vevő pedig a jövendő tulajdonos reális mérlegelését és felelősségét gyakorolja. Emődy Zsolt: Az új szervezet feladata: a szolgáltatás A képviselőtestület decemberben tárgyalta meg azt az előterjesztést, amely az IKV 1992 tavaszán való megszűntetését javasolja. A továbbiakban ezen előterjesztés főbb javaslatait szeretném leírni, hangsúlyozva, hogy csupán javaslatokról van szó. Az IKV feladatainak egy részét — a tervezet szerint — az Önkormányzat által létrehozott új szervezetek (Diszpécserhálózat, Gyorsszolgálat, Felújítási Iroda) és a Polgármesteri Hivatal egyes részei veszik át. Alapvető változás, hogy a deltségek örökébe lépnek, de felelősségük és mozgásterük sokkal nagyobb lesz elődeiknél. A kezelési fealdatok másik részét a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos ügyek képezik. Ezeket a feladatokat a Polgármesteri Hivatalban felállítandó kb. 20 fős Bérleti Adminisztráció fogja ellátni. Az így létrejövő szervezetek létszáma az IKV alkalmazottainak létszámánál jóval kisebb, hiszen a korábbi központi adminisztratív egységek és a karbantartó építésvezetőségek lehet érdeke az Önkormányzatnak, mert — amellett, hogy nem kell végkielégítést fizetnie - ezzel biztosítható a zökkenő- mentes áttérés a piaci kivitelezés igénybevételére. A vállalkozásban résztvevőket nem számítva kb. 150-200 dolgozó elbocsátása várható. Önmagában az újjászervezés nem lehet csodaszer, csupán a kereteit teremtheti meg egy jól működő ingatlankezelésnek. Alapvető a jelentősége, hogy csak olyan dolgozókat szabad alkalmazni, akik képekarbantartási munkák kivitelezését - egy kb. 25 fős Gyorsszolgálatot leszámítva — nem az Önikormányzat- hoz tartozó, fix fizetésű dolgozók, hanem egyedi megbízások alapján külső vállalkozók, kisiparosok fogják végezni. Csak a közvetlen kezelői feladatok ellátása marad az Önkormányzat által létrehozott, a korábbiaknál összességében jó- valkisebb létszámú szervezeteknél. Az épületek üzemeltetését, a karbantartásuk megrendelését egy kb. 60 fős Diszpécserhálózat látná el a javaslat szerint. Ennek egységei a korábbi kirendolgozóinak csak kis hányadát alkalmaznák. Ez előrevetíti az újjászervezés talán legnehezebb és emberileg a legszomorúbb velejáróját, az elbocsátásokat. Ezen a nehéz helyzeten úgy enyhíthet az Önkormányzat, ha a vállalkozó szellemű volt alkalmazottakat hozzásegíti ahhoz, hogy kivitelező vállalkozásokban vegyenek részt. A részvétel feltétele a végkielégítésről való lemondás. Alapelv, hogy pusztán vállalkozásélénkítésről lehet szó, tehát senki sem juthat áron alul az önkormányzati vagyonhoz. A kivitelező vállalkozások közvetett és átmeneti támogatása azért sek és hajlandók elfogadni, hogy feladatuk a szolgáltatás. Ezt éppen a bérlőkhöz legközelebb álló házfelügyelők egy részénél lesz a legnehezebb elérni, hiszen itt a felmondások lehetőségét korlátozza, hogy cserelakást kell biztosítani. Mindamellett mindent el kell követni, hogy a házfelügyelők a szó valódi értelmében vett házmesterekké váljanak. Persze a puszta követelés önmagában nem elég, az Önkormányzatnak ahhoz, hogy többet követelhessen, többet is kell adnia. A másik fordulópont az ingatlankezelésben résztvevő szervezetek közötti 3
