Ferencváros, 1988 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1988. december / 3-4. szám
MEGVEGYÜK VAGY NE VEGYÜK MEG NEM KÖNNYŰ ELDÖNTENI A KÉRDÉST - AMELY SOK CSALÁD KÖRÉBEN FELVETŐDIK - MEGVEGYÜK VAGY NE VEGYÜK MEG AZ ÁLTALUNK LAKOTT TANÁCSI BÉRLAKÁST. HISZEN EGY LAKÁS NEM TARTOZIK A MINDENNAPI ÁRUCIKKEK KÖZÉ, S A DÖNTÉS ÉVTIZEDEKRE, SŐT AZON TÜL IS MEGHATÁROZZA EGY-EGY CSALÁD ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK ALAKULÁSÁT. E cikk segítségével szándékunk, hogy a jelenlegi jogszabályi rendelkezések összefoglalt ismertetésével, példával illusztrálva a döntést megkönnyítsük. A Minisztertanács 1987. december 3-i ülésén az indokolatlan értékesítési korlátozásokat megszüntette. Lehetővé vált, hogy a 12 lakásosnál nem nagyobb, állami tulajdonú lakóépületeket a kezelő szervek a bérlők hozzájárulása nélkül elidegenítsére kijelöltethessék. Kivételt képeznek a tilalmi jegyzékben szereplő épületek, melyek felsorolása az IKV-nál rendelkezésre áll. jegyzésétől számított 2 év után élhet, de csak akkor, ha a bérlő részére egyidejűleg másik, megfelelő, beköltözhető cserelakást ajánl fel. A könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázaton mutatjuk be, hogy milyen vételáron vásárolhatók meg a bérlemények. A forgalmi érték megállapítása a IX. kerületben jelenleg 15—25.000,— Ft/m2 között várható. A házingatlan jellemzője A forgalmi érték alapján vételár bennlakó bérlő Kívülálló részére személy részére lakottan beköltözhetően 5 éven belül felújított házingatlannál: 4 0% 15 éven belül felújított házingatlannál: 30% 15 éve vagy annál hosszabb ideje felújított házingatlannál: 15% 50% 100% 40% 100% 40% 100% A 12 lakásosnál nagyobb épületek elidegenítését a bérlők többsége kezdeményezheti. Az eladásra kijelöléshez elegendő az 50%-ot meghaladó igény. Ha a nyugdíjas, illetőleg az egyébként tanácsi bérlakásra jogosult bérlők nem szándékoznak vásárolni, akkor az általuk lakott lakás más személynek nem adható el. Ha a lakást a bérlő nem vásárolja meg és a bérlő nem nyugdíjas, vagy tanácsi bérlakásra jogosult személy, vagy ha a lakás üres, akkor a lebonyolító szerv azt kívülállók részére meghirdetheti. Az elidegenítésre kerülő lakások megvásárlására elsősorban a benlakók jogosultak, a következő sorrend szerint: bérlő, bérlőtárs, társbérlő, a lakásban jogcímnélkül lakó jóhiszemű személy, aki korábban bérlő volt, a bérlő leszármazottja vagy örökbefogadott gyermeke, legalább 1 éves együttlakás esetén, a bérlő élettársa. Annak sincs akadálya, hogy a bérlő vagy élettársa a lakást leszármazottja vagy örökbefogadott gyermeke javára vásárolja meg. Társbérlet esetében a társbérlők kizárólagosan használt lakóterületük arányában élhetnek a vásárlás jogával. Ha valamelyik társbérlő ezen jogával nem kíván élni, e jogot a másik társbérlő gyakorolhatja. Kívülállóként tulajdont szerző személy felmondási jogával csak a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való beA magánszemély által vásárolt lakást 10 évig adómentesség illeti meg, 5 éven belül nem adható el. A táblázat alapján egy példa: A bérlő 15 éve, vagy annál hosszabb ideje felújított házingatlanból jelenti be vételi szándékát. Lakásának alapterülete 50 m2. A feltételezett forgalmi élték — 20 ezer Ft/m2 — melyből következik, hogy a lakás forgalmi értéke 1.000.000,—Ft. Ennek megfelelően az eladási ára a táblázat szerinti 15%, vagyis 150.000,-Ft Készpénzfizetés esetén a vételárból 40'/ kedvezmény illeti meg a vásárlót, azaz 90.000, - Ft a fizetendő összeg. Részletfizetés eseten a vételárnak legalább 10%-a fizetendő, a szerződés megkötésekor, tehát 15.000,-Ft. A fennmaradó összeget 20- 35 év alatt kell törleszteni. Az előbbiekben foglaltakkal remélhetőleg segíteni tudtuk a jobb tájékozottságot. További felvilágosítás iránti igény esetén a IX. kér. IKV Kezelési és Üzemeltetési Osztályán (Bp. IX., Sobieski János u. 28. T.: 336-385 cs 330-516) Gaál Gusztáv osztályvezető és Horváth László esop. vez. áll rendelkezésre. (IKV) 4 FERENCVÁROS
