Ferencváros, 1977 (1-2. szám)
1977 / 2. szám
Törvény a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, és panaszokról Az állampolgárok mind szélesebb rétegének bevonása a közéletbe és a hatalom gyakorlásában, a szocialista demokrácia kibontakoztatásának egyik fő eszköze. Az állampolgároknak ezt a jogát az Alkotmány is rögzíti, de sajátos eszközeivel ehhez járul hozzá a most megjelent 1977. évi I. törvény is, mely a jog eszközeivel is javítja a közügyek intézését. Á törvény egységesen szabályozza az állampolgárok által tett közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésének módját, de ugyanakkor éppen az egységes szabályozás következtében lehetőséget ad arra is, hogy egy-egy bejelentést több szervhez is megtegyen a bejelentő. Az elmondottakból kitűnik: a törvény célja az, hogy a közérdekű bejelentések és javaslatok, illetve panaszok intézését egységesen, minden állami szervre, gazdasági szervre kiterjedően szabályozza. Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy az állami szervek éppen úgy, mint a vállalatok, intézmények, kötelesek a bejelentéseket kivizsgálni és intézkedni, ha azokat hozzájuk és a munkájukkal kapcsolatban tették meg. A köztudatban összemosódik a közérdekű bejelentés és a közérdekű javaslat fogalma. Gyakran nehéz is szétválasztani a fogalmakat, mert ezek össze is fonódnak egymással. Az ügy érdemi elintézésére hivatott szervek a tartalom alapján kell, hogy eldöntsék: közérdekű bejelentést vagy javaslatot tett-e az állampolgár. A közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek megszüntetésére, kijavítására a közösségnek vagy az egész társadalomnak az érdekét szolgálja, vagy ha olyan tényre, magatartásra hívja fel a figyelmet, amely jogszabályba ütközik vagy ellentétes a szocialista erkölccsel, a szocialista gazdálkodás elveivel, esetleg más módon sérti vagy veszélyezteti a társadalom érdekeit, tehát amelynek megszüntetése ugyancsak érdeke a társadalomnak. A közérdekű javaslat az állampolgároknak valamely társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezése. A közérdekű bejelentéseket, illetve javaslatokat szóban vagy írásban nyújthatja be minden állampolgár az ügyköre szerint illetékes és hivatott állami szervhez, vállalathoz, intézményhez. A közérdekű bejelentés és javaslat illeték- mentes. A törvény hangsúlyozza, hogy minden esetben ahhoz a szervhez kell benyújtani a bejelentést vagy javaslatot, áhol illetékesek azt elbírálni, hogy ezzel az elintézés határidejét rövidítsék, ne legyen arra szükség, hogy a nem illetékes szerv továbbítsa az illetékességgel bíró szervhez. Nem célszerű továbbá egy bejelentést egyidejűleg több szervnek is benyújtani, mert a fentiekből következően valamennyi nem illetékes szerv továbbítani fogja az ügykör szerint illetékes állami, gazdasági szervhez. A törvénynek megfelelően a közérdekű bejelentéseket és javaslatokat általában a beérkezésüktől számított 30 napon belül kell elbírálni. Ezért valóban érdeke a bejelentőnek, hogy az arra illetékeseknek küldje meg bejelentését, mert ellenkező esetben ez a 30 nap természetesen az illetékeshez való továbbítással növekszik. Előfordul azonban, hogy a bejelentés olyan bonyolult összefüggéseket tartalmaz, amelyek kivizsgálása 30 napnál hosz- szabb időt vehet igénybe. Ilyenkor az elintézésre kötelezett szerv köteles a bejelentőt értesíteni, hogy előreláthatólag 30 napon belül nem tudja elintézni az ügyet. Egyidejűleg jelezni kell, hoy hozzávetőleg mikorra várható az ügy kivizsgálása. Az ügy kivizsgálását követően az illetékes szerv köteles a megtett intézkedésről a bejelentőt írásban értesíteni és az intézkedést vagy annak esetleges mellőzését — ha ugyanis úgy látta, hogy nem szükséges intézkedni — indokolnia kell. Előadódhat, hogy az állampolgároktól olyan javaslat érkezik, ami ugyan hasznos lenne a társadalom számára, de egyelőre gazdasági vagy egyéb okok miatt nem valósíthatók meg. A javaslattevőt ilyen esetben is tájékoztatni " kell, kilátásba helyezve, hogy ilyen esetben amint megnyílik a lehetőség, javaslata megvalósításra kerül. Az évenként megtartott tanácstagi beszámolókon, illetve a tanácstag fogadóóráján elhangzott közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, panaszokat ugyancsak a fent elmondottak szerint kell minden érdekelt szervnek intézni. Ebben az esetben a tanácstag az, aki az állampolgár bejelentését továbbítja a tanács illetékes szervéhez. Védelem illeti meg azt, aki hátrányt szenved munkaviszonyában, szövetkezeti vagy más tagsági viszonyában azért, mert bejelentésében felhívta a figyelmet a közérdekkel ellentétes tevékenységre. Ezen azt kell értenünk, hogy a bejelentőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha vele szemben a hátrányos intézkedést meg sem tették volna. Gondoskodni kell arról, hogy a hátrányt szenvedő személy megfelelő elégtételt kapjon erkölcsileg és anyagilag. Ha valaki azonban a hátrányos következményeket meg akarja előzni, kérheti, hogy a nevét az eljárás során ne fedjék fel bejelentésével kapcsolatban. Az 1977. évi I. törvény a közérdekű bejelentések és javaslatok mellett szabályozza a panaszeljárást is. A panasz fogalma olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és amelynek elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott eljárásra, így különösen bírósági, államigazgatási, munkaügyi döntőbizottsági vagy szövetkezeti döntőbizottsági eljárásra. A panaszt — a fogalomból következően — az az állampolgár nyújthatja be, akit egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem ért. Egyszerűbben fogalmazva: mindenki csak saját ügyében adhat be panaszt. Sok ember úgy érzi, hogy nem tudja megfogalmazni panaszát, jogsérelmét, ezért sok esetben nem is él panaszjogával. Az a tény, hogy a saját panas.zügyében csak saját maga járhat el, nem jelenti azt, hogy nem vehet igénybe közreműködőket, annak megfogalmazásánál. Igénybe veheti egyebek között a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot, ami teljesen ingyenes. De fordulhat panasszal a tanács szak- igazgatási szerveihez, ahol a szóban előterjesztett panaszát írásba foglalják. Ugyancsak ingyenes. A közérdekű beadványhoz és javaslathoz hasonlóan a panaszt ugyancsak ahhoz a szervhez kell benyújtani, amely az elintézésre hivatott. A panaszban célszerű röviden megjelölni azokat az intézkedéseket, melyeket kifogásolt. A panasz elintézési ideje 30 nap. Senkit nem érhet hátrány, mert panaszt nyújtott be egyéni ügyében. A jogilag szabályozott eljárásokban — mint például bírósági eljárás, államigazgatási eljárás, államigazgatási eljárás, munkaügyi döntőbizottsági eljárás stb. — benyújtott egyéni jogsérelmeket, vagy érdeksérelmeket nem az előbb ismertetett panaszeljárás keretében kell elbírálni, hanem a jogszabályok által külön jogorvoslati rendszerben kell megszüntetni az egyéni jogsérelmet vagy érdeksérelmet. Ezek az eljárások már nem illetékmentesek. Az államigazgatási eljárási törvényt módosította az 1977. évi I. törvény a tekintetben, hogy az ügy érdemben hozott államigazgatási határozat ellen az eddigi „panasz” helyett felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. Ezt azok nyújthatják be, akiknek a jogát vagy jogos érdekét a határozat vagy intézkedés sérti, vagy az, akinek az államigazgatási szerv az ügyét „elfekteti”. A felülvizsgálati kérelem illetéke a fellebbezés illetékének háromszorosa. HÉREK A Magyar Honvédelmi Szövetség IX. kerület! Vezetősége a sorköteles fiatalok részére géptávírász, rádiótávírász, gépjárművezetői, ejtőernyős és filmgépkezelői tanfolyamokat indít. A fiatalabb korosztályok részére a felsorolt szakágakban kiegészítő tanfolyamokat szervez. Az úttörők részére rádióamatőr és modellező szakköröket működtet az úttörőházban, a felnőtteknek pedig magángépjárművezetői tanfolyamot indít. Minden érdeklődő részletes tájékoztatást kap az MHSZ kerületi vezetőségénél (IX. Pipa u. 6. tel.: 176—965), az üzemi és tanintézeti MHSZ kluboknál és a kerületi Üttörőházban (IX. Hámán Kató u. 27.* tel.: 331—300). ★ TÁJÉKOZTATÓ IRODA. A tanács Tájékoztaíó-ügyfélszolgálati Irodája — Budapest, IX., Bakáts tér 13. sz. alatt minden kerületi lakosnak rendelkezésére áll. Az iroda célja: a lakosság ügyeinek gyors, szakszerű, kulturált intézése. Az ügyfélfogadás ideje: hétfő: V2Í) órától 18 óráig kedd: V?9—17 óráig szerda: 729 órától 17 óráig csütörtök: I/S? órától 17 óráig péntek: 72?) órától 16 óráig szombat: 729 órától 13 óráig Az iroda feladata: Október 7-én ünnepélyes külsőségek között avatták fel Ko- nyorcsik János Munkácsy-díjas szobrászművész — lapunk címoldalán látható — Vegyipari szakmunkás című alkotását. A szobor a József Attila-lakótele- pet díszíti. FERENCVÁROS 14
