Ferencváros, 1975 (1-2. szám)

1975 / 1. szám

Játszadozó apróságok a Ttaaly Kálmán utcai óvodában Együtt az ifjúságért A budapesti pártbizottság kezdeményezésére kerestük a kapcsolatot a kerületi üzemek­kel, vállalatokkal 1972 tava­szán. Több esetben a vállala­tok is megkeresték az iskolá­kat, és felajánlották segítsé­güket. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a mozgalom az üze­mek egyoldalú segítségénél a tantermek festésénél, takarítá­sánál sokkal többet jelent. Az iskolák, óvodák és válla­latok között korábban is vol­tak kapcsolatok, az az óvoda például, amelyik anyagi támo­gatást kapott egy-egy vállalat­tól, cserébe az ott dolgozók gyermekeinek biztosította az óvodai elhelyezését. Nem új keletű az általános iskolai út­törőszervezetek és a vállalati KISZ-szervezetek közötti együttműködés sem. Az iskola honvédelmi szakköreit támo­gatták a vállalati MHSZ-klu- boik. Ezek a kapcsolatok azon­ban csak időszakosak; egy-egy feladat megoldására irányul­tak, az egyoldalúság volt a jellemző. A kapcsolatok kiépítése 1972- ben a régiek felelevenítésével kezdődött. Az új vonás volt, hogy a mozgalom fokozatosan kiterjedt a kerület összes okta­tási intézményére. Az év vé­gén az elért eredmények ösz- szegzesekor a mozgalomnak már felbecsülhetetlen eredmé­nyei vannak. Az anyagiakban lemérhető — munkaóra és fo­rintösszeg — hasznon túl olyan Új formái alakultak ki az óvo­dák, iskolák és vállalatok kö­zötti együttműködésnek, ame­lyek eddig nem léteztek vagy csak elvétve voltak meg. Kö­zelebb került az iskola és az üzem, egymáshoz. Jellemzővé vált, hogy a tanulók, pedagó­gusok ellátogatnak az üzemek­be. Nemcsak vendégként, ha­nem érdeklődtek a vállalat eredményei, az ott dolgozók munkakörülményei, életmód­juk, szokásaik, örömeik, gond­jaik felől. A vállalatok vezetői és a dolgozói, társadalmi szer­vezetek képviselői egyre in­kább megismerték az iskolá­ban tanulókat pedagógusokat. Az iskolák igazgatói, az óvo­dák vezetői pedig megismer­tették a vállalati képviselőket az iskolák munkájával, a pe­dagógusokat meghívták válla­lati rendezvényekre, taggyűlé­sekre. Ma már szinte természetes, hogy egy-egy iskolai rendez­vényen jelen vannak a vállala­tok képviselői is. Nemcsak ün­nepélyes alkalmakkor, hanem a nevelési, félévi vagy az év végi munkaértekezleteken is. E kapcsolat ilyen mértékű bő­vülésének legfontosabb ered­ménye, hogy tágult mindkét terület dolgozóinak látóköre, nagyobb összefüggésekben ér­zékelhetik munkájuk jelentő­ségét, erősödött és szélesedett a gazdaszemlélet. A mozgalom szélesedésében, tartalmassá válásában, ered­ményeinek fokozásában jelen­tős szerepe volt azoknak az aktívaértekezleteknek, ame­lyeket a kerületi pártbizott­ság szervezett. Ezeken a ta­nácskozásokon egyértelművé vált, hogy a vállalatok magu­kénak vallják a kerületi cél­kitűzéseket és azok megvalósí­tásához segítséget kívánnak nyújtani. Az iskolák, óvodák és válla­latok közötti megállapodásokat szocialista szerződések rögzí­tik. A szerződések azzal tanús­kodnak, hogy a mozgalom tar­talmában gazdagodott. A tar­talmi gazdagodást bizonyítja, hogy a szerződésekben egyre inkább kifejezésre jut a köl­csönös érdekeltség elve. Az is­kolák, óvodák természetesen nem ajánlottak fel olyan el­lenszolgáltatást, amely azonos mértékű volna a vállalatok anyagi segítségével. Az iskolák sokat tehetnek! a szocialista brigádok vál­lalásainak segítésében, azok tartalommal való megtöltésé­ben, a vállalatok iskoláztatási, továbbképzési problémáinak megoldásában, munkaerőpót­lásuk biztosításában. Tárgyila­gosan kell szólnunk arról is, hogy vannak szép számmal olyanok is, amelyek önzetlenül, csekély vagy semmiféle ellen­szolgáltatást nem tartalmaz­nak az iskolák, óvodák részé­ről. Még ma is élénken él ben­nünk a IX. kerületi HKI Má­jus 1. HF szocialista brigád, amely teljesen önzetlenül aján­lotta fel szolgálatait, csakhogy mielőbb meg tudjuk nyitni a Ferenc téri óvodát. Vállalásu­kat becsülettel teljesítették és teljesítik. Hozzájuk hasonlóan más szocialista brigádok is fel­becsülhetetlen, nagy értékű se­gítséget nyújtottak és nyújta­nak ma is. A FIMt|V „ Edison szocialista brigádja vállalta és elvégezte a Telepy úti óvoda villanyhálózatának teljes kor­szerűsítését. A vállalat Kan­dó Kálmán' szocialista brigád­ja a kerület iskoláiban és óvo­dáiban működő ételliftek mű­szaki felülvizsgálatát, karban­tartását vállalta. A Földmun­kát Gépesítő Vállalat öt szo­cialista brigádja — a Béke, az Egyetértés, a Kun Béla, a Ga­garin, a November 7. — az Óbester utca 9-ben lévő óvoda karbantartási és javítási mun­káiról gondoskodik. A példá­kat szinte vég nélkül lehetne sorolni. Az említett példák a kölcsönös érdekeltségen túl utalnak arra is, hogy a mozga­lomban különös jelentősége van a szocialista brigádok és az intézmények között kiépült és egyre bővülő kapcsolatnak. A tanulóifjúság nevelése, vi­lágnézetének formálása, a munkásosztályról, mint társa­dalmunk vezető erejéről alko­tott képe szempontjából külö­nösen fontos ez az együttmű­ködés. A szocialista brigádok példáján láthatják tanulóink, pedagógusaink, hogy mit is je­lent szocialista módon dolgoz­ni, élni, gondolkodni. Mit ad az „egy üzem, egy iskola” mozgalom a kerület­nek? Ha anyagi hasznát vizsgál­juk és megközelítőleg pontos számokat akarunk közölni, ak­kor azt mondhatjuk, hogy évi két—két és félmillió forintot, a tanácsi felújítási alapjának ez 40—50 százaléka. Jelenti azt is, hogy évenként több pénz jut az iskolák, óvodák fenn­tartására, karbantartására, be­szerzésére. biztosítja azt, hogy a tanulókat tiszta falak várják az iskolaév kezdetén. Több és jobb óvodai játékeszköz áll gyermekeink rendelkezésére, amelyekkel korszerűbbé tehet­jük az oktatást. Ez mind rend­kívül fontos, azonban nem hagyható figyelmen kívül az, hogy nemcsak ebben fogal­mazható meg a mozgalom iga­zi jelentősége. A mozgalom fontos célt tű­zött ki, és ennek érdekében mozgósítja a társadalmi erő­források egy részét, különösen az önként vállalt és szervezett társadalmi munkát. Lehetősé­get teremt a vállalati érdek és az oktatás, közművelődés fel­adatainak összekapcsolására, az üzemi célkitűzések és a közművelődés céljainak együt­tes megvalósítására. Formál­ja mind a vállalatok dolgozói­nak, mind a pedagógusok és tanulók szocialista szemléletét. Elősegíti, hogy az egész tár­sadalom előtt álló feladatokat egységben lássák, növelni fe- lelelősségérzetüket az ifjúsá­gért, a jövő nemzedékért. Közöl ervfesz. A Hazafias Népfront minden­napos tevékenysége szemléle­tesen bizonyítja, hogy a kü­lönböző világnézetű emberek, fizikai és szellemi dolgozók, idősek és fiatalok összefogá­sa hazánk javát szolgálja. A szocialista nemzeti egy­ség teljes kibontakoztatása azt igényli, hogy tovább fokozód­jék a Hazafias Népfront tár­sadalmi, politikai szerepe; a népfront avassa közüggyé leg­fontosabb céljainkat. Több dolgozót, fiatalt és nőt készít­sen fel közéleti cselekvésre, hogy aktivitásukkal, javaslata­ikkal, bírálataikkal járuljanak hozzá az állami szervek és a lakosság kapcsolatának erősí­téséhez, a város- és községpo­litikai tervek kimunkálásához és megvalósításához, nem utol­sósorban az országgyűlés, a tanácsok feladatainak jobb el­látáshoz. A Hazafias Népfront-mozga­lom segíti belső építőmun­kánkat, mozgósítja a széles tö­megeket a függetlenségükért és szabadságukért harcoló né­pekkel való szolidaritásra, a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáért, a békéért vívott küzdelemre. Pártunk kongresszusi irány­elvei meghatározzák a fe­rencvárosi népfrontmozgalom és a lakosság kapcsolatának továbbfejlesztésére vonatkozó tennivalókat is. Az elmúlt négy esztendő tapasztalatai so­rán már meggyőződhettünk arról, hogy kerületünk lakos­ságának mind nagyobb része eredményesen vesz részt a népfront célkitűzéseinek vég­rehajtásában, a konkrét cél ismeretében szívesen vállal fel­adatot és mind többen vesznek részt a népfront akcióiban, rendezvényein. Ezt tapasztal­hattuk az országgyűlési kép­viselői, valamint a tanácstagi választások idején, a lakóbí­zottsági választógyűléseken, a tanácstagi beszámolókon és a népfrontfórumokon. A tanácstörvény mellett a választási törvényben rögzí­tett jogok és a lakóbizottsági rendelet az eddiginél is több lehetőséget biztosít a szocia­lista demokratizmus érvénye­sítésére. Az 1973. évi tanácstagi vá­lasztások idején is megálla­píthattuk, hogy a lakosság egyre inkább él a szocialista demokratizmus adta lehetősé­geivel. Ezt bizonyították a je­lölőgyűléseken elhangzott hoz­zászólások is, amelyek elsősor­ban közéleti kérdésekre irá­nyultak. Hasonló eredménnyel járt a jelölőgyűlések után le­folytatott közel 300 csoportos lakóházi megbeszélés is, mint­egy hétezer fő részvételével. A lakóbizottsági választó- gyűléseken több mint 21 ezer ember jelent meg és az akti­vitásra utal az a 2788 hozzá­szólás is, amely közül 293 köz­érdekű észrevételként került nyilvántartásba, illetve a ta­nács szakigazgatási szerveihez további intézkedés végett. Mindez azt mutatja, hogy a rendszeres párbeszédre szük­ség van, az emberek igénylik és el akarják mondani véle­ményüket az őket érdeklő kér­désekről. A szocialista demok­ratizmus szélesítését hatéko­nyan segítették a vitafórumok, a csoportos beszélgetések és rétegtalálkozók is. Az elmúlt időszakban a vá­lasztási törvény, a tanácstör­vény, a lakásügyi rendelkezé­sek, az ifjúsági törvény, a szövetkezeti törvény és a csa­ládjogi törvénytervezetről folytattunk eszmecserét kü­lönböző rétegekkel. Tapasz­talataink szerint az ilyen vi­tafórumokra szükség van és egyre növekszik az igény, hogy az állampolgárok minél széle­sebb tömegei bővíthessék jogi ismereteiket. Különösen nagy érdeklődés tapasztalható a gazdasági és várospolitikai kérdések iránt, Fontos feladatunknak tekin­tettük eddig is, hogy elért eredményeinket népszerűsít­sük és a kerületfejlesztési el­képzelésekről, tervekről tájé­koztatást adjunk. Ennek érdekében növeltük az ankétok, fórumok számát, de a legszélesebb rétegek tá­jékoztatását szolgáló időszerű város- és gazdaságpolitikai kérdésekben még mindig sok a tennivalónk. Munkánk ered­ményességét azzal is mérhet­jük, hogy a lakosság hogyan kapcsolódik be a viták és ja­vaslatok után a közös célki­tűzések megvalósításába. A centenárium évében különösen érzékelhető volt a kerület dol­gozóinak nagyobb aktivitása, cselekvő részvétele a célkitű­zések megvalósításában. Az „Egy üzem, egy iskola* mozgalom sikere, a „Szép, tiszta, virágos Ferencvárosért” mozgalom eredményei, az a tény, hogy a kerület mintegy 20 ezer fával és cserjével gazdagodott, mutatja, hogy a lakosság szereti szűkebb ha­záját, a Ferencvárost és tenni is hajlandó érte. Az állami és társadalmi szerveknek keresniük kell azokat a módszereket, ame­lyek a legalkalmasabbak a széles körű aktivitás kibonta­koztatására. Jó alkalom kí­nálkozik erre, a jelen idő­szakban, amikor pártunk XI. kongresszusára és hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­jára készülünk. Közös össze­fogással szorgalmaznunk kell a környezetvédelmet, a tiszta­sági mozgalmat, valamint az egyéb kerületfejlesztési fel­adatokat segítő társadalmi összefogás kialakítását. Ebben a munkában számí­tunk a népfrontmozgalom ak­tivistáira és főként a lakó­bizottságok tagjaira, akik a szocialista együttélés kialakí­tása, a rend, a tisztaság meg­teremtése, biztosítása, a há­zirend betartása érdekében rendkívül sokat tehetnek. Verebély György Hazafias Népfront­titkár EGY IFJÚSÁG! BRIGÁD HELYTÁLLÁSA 550 méter kerítést készítettek Tavaly, a kongresszusi munkaverseny-moz- galom indulásakor a IX. kerületi pártbi­zottság egyik aktívaértékezletén hangzott el az a javaslat, hogy a szocialista brigádok felajánlásaikban kapcsolódhatnak a kerü­letfejlesztési célkitűzések megvalósításához is. Ssegíthetik a bölcsődéket, óvodákat, az iskolákat az építésben és korszerűsítésben, s részt vehetnének a Balatonlellén épülő úttörő- és KISZ-vezetőképző tábor léte­sítésében. A ZÖLDÉRT Vállalat Műszaki ifjúsági szocialista brigádja az aktívaértekezleten ajánlotta fel segítségét, és a felhívást köve­tően azonnal megkezdte a munkát. Orosz József, a brigád vezetője elmon­dotta, hogy mivel valamennyien lakatosok, gépjavítók, „profiljukba” illő feladatot vál­laltak. Elhatározták, hogy elkészítik a Ba­latonlellén épülő úttörő- és KlSZ-vezető- képző tábor kerítését. Amikor a 11 fiatal vállalásáról a brigád­vezető értesítette a kerületi tanács és a KISZ bizottság dolgozóit, azok kissé hitet­lenkedve fogadták. Hiszen összesen 258 da­rab 2x1,30 méteres redőnysínből és szög­vasból hegesztett kerítésbetétről volt szó. Ekkora munka elkészítése egy kisebb vál­lalati kollektívának is becsületére válna — mondták a brigádnak. De mivel lelkesen kitartottak elképzelésük mellett, így el­fogadták a szokatlanul nagy felajánlást. A brigád tagjai már az anyagbeszerzés­ben is segítettek. A hegesztéshez szükséges elektródát maguk szerezték be és szállítot­ták a N agy vásártelepre. A redőnysínek és a szögvas július végén érkezett meg. A hegesztést július végén kezdték meg. Reggel 3//,7-kor kezdődik a műszak náluk, de már 5 órakor bent láthattuk a műhely­ben a brigádtagokat. Néha az ebédszünetet is átdolgozták, s műszak után bent marad­tak még egy-két órát. A szabad szombato­kat szintén társadalmi munkával töltötték. Egy hónap múlva készültek el a 258 da­rab kerítéselemmel. Egy jellemző adat a feladat nagyságára: minden elemet 58 he­lyen kellett meghegeszteniük. S nem is akárhogyan, mert a minőségre is sokat ad­tak. A kerítést augusztus végén szállították le Balatonlellére. A brigád két tagja még ott is segített. Sablonokat készítettek az oszlopok beállításához, a betonozáshoz. A IX. kerületi KISZ bizottság titkára, Fábián András, köszönőlevélben azt írja; „a brigád munkája esztétikailag és műsza­kilag is kifogástalan. Határidőre történő elkészítését nagyon köszönjük.” Ennek a felajánlásnak a teljesítésére a Műszaki ifjúsági brigád összesen 600 órát fordított. E kis közösség kongresszusi ver­senyvállalása azonban nemcsak ebből az egy pontból állt. Rendszeresen patronálják a Szamuely utcai általános iskolát. Ök mint lakatosok gondoskodnak az olajkály­hák folyamatos karbantartásáról. A nyári szünetben elvégezték a nagyjavításukat és a téli hónapokban biztosítják üzemelésüket. Persze, ha akad egyéb javítanivaló, köte­lezettség nélkül készségesen megteszik. A IX. kerületi munkásőr-zászlóalj 3. szá­zadának szintén sokat segítettek a bázis létesítésénél. Saját elképzelésük alapján terveztek és készítettek egy modern célzó­berendezést 108 órás munkával. Nagy hasz­nát veszik a munkásőrök a foglalkozáso­kon, amikor a lövészetet gyakorolják. A 20 és 30 év közötti fiatalokból álló szocialista brigád — amely már üt alka­lommal nyerte el az arany fokozatot — méltán büszke az elmúlt évben végzett munkára. Valóban példamutatóan teljesí­tették felajánlásukat. Az idén azt tervezik, hogy ismét bekapcsolódnak a kerület fej­lesztésébe.

Next

/
Thumbnails
Contents