Ferencváros, 1975 (1-2. szám)
1975 / 1. szám
/ Az 1960-as években épülő József Attila-lakótelep (Folytatás az 1. oldalról) lévő 33/a. sz. házat német pribékek szállták meg ... Nemsokára láttam, hogy Budapest »hős német védői« elszakadnak ■ az ellenségtől, anélkül, hogy ezt az ellenség megfigyelhette volna. A 33/A sz. ház udvara kőfallal van körülkerítve. Ezen a kőfalon át — létrákon és civilek segítségével — majomi ügyességgel és gyorsasággal menekülték a ^hősök« a Kinizsi utca hosszában telekről telekre, míg végre elérték a zálogház udvarát. Egy óra volt. Izgatottan sétáltam az óvóhely konyhai folyosóján, majd befelé tartottam, hogy Lenke mellett legyek. Még az előtérbe sem értem, amikor a konyhában foglalatoskodó asszonyok ijedten szaladtak hozzám: parancsnok úr, bontják a vészátjárót. ... A pincefolyosó kereszteződésénél megálltunk: mór hallottuk az orosz katonák kiáltásait. Megtörtént.” 1945. " január 17-én a Nagyvárad tér 1. szám alatti háznál lépte át kerületünk határát az első szovjet katona a felszabadító harcok során. Szabadságunk hálája jeléül kerületünk dolgozói 1955. január 17-én emléktáblát állítottak e helyen. w Szomorú leltárral kezdődött. A Ferencvárosban 933 lakóház tetőhéjazata, 809 ház tetőszerkezete sérült meg, 31 lakóépület romos volt. 4716 lakás szenvedett kárt, 556 pedig teljesen megsemmisült. A gázellátás és az elektromosenergia-szol- gáltatás, a központi telepek és a vezetékhálózat üzemképtelensége következtében jó ideig szünetelt, továbbá vezetékhez, vagy sínhez kötött közlekedés ugyancsak nem volt. Súlyos örökséget vettünk át. „Lesz magyar újjászületés!” — hirdette meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A felszabadult Budapesten pedig egy plakát jelent meg a falakon: „Budapest lakói! Haladéktalanul jöjjetek fel a pincéből! Hozzátok lakható állapotba otthonaitokat! Takarítsátok el a romokat! Magyar Kommunista Párt” Megkezdődött a romtakarítás. Az üzemekben és a közlekedésben dolgozók, férfiak és munkásasszonyok — sokan egyetlen megmaradt ruhájukban — hozzáláttak a munkához. Talán nem volt senki sem, aki pincenapló- szerűen jegyezte volna a mindennapok hősi tetteit. 0 FERENCVÁROS Nem volt élelem, iparcikk, lelkesedés annál több: végre szabadok vagyunk! 1945. április 30-án az első 32-es villamos felvirágozva és felpántlikázva, csilingelve elindult a Boráros térről Pesterzsébetre. Szeretett szép fővárosunk, és te kedvesen csilingelő, szívet-lelket zsongító, életet árasztó pesti sárga villamos! Te hozod a munkásokat gyárainkba, s te viszed vissza családjaik körébe megpihenni, hogy másnap újra kézdhesssenek! „Lesz magyar újjászületés”, van megújhodás, bár küzdelmes és nélkülözésekkel telített az élet, de gyönyörű! És hamarosan átmegyünk a Dunán, Budára is! 1849. október 6-án tábornokokat akasztottak Magyarországon. Haynau tábornagy kivégeztette a szabadság tábornokait. Kilencvenhat évvel később ezen a napon, a szabadság tábornagyai — Vorosilov és Konyev — parancsára, Galiqkij " zérezredes műszaki csapatai hidat építettek Magyarországon, a fővárosban, a Boráros térnél és már másnap át is adták rendeltetésének, összekötve Pestet Budával. Ez a pontonhíd az első jégzajlásig működött, de az élni akarás, a magyar mérnökök és munkások tettereje már tervezte és előkészítette a végleges hidat. Budapest polgármestere 1945. december 14-én rádióbeszédben fordult a világhoz. Ebből idézünk: „Hiszem és bízom abban, hogy a világ nem nézheti tétlenül, hogy egy milliós város éhhalállal küszködve, egyedül vergődjön nyomorában.” A kérés nem marad visszhang nélkül. Megindult a segítség. Elsősorban a Szovjetunió segített, élelemmel, aryaggal, iparcikkel. Hídavató ünnepséget tartott a főváros 1946-ban, az új kenyér ünnepén. Felavatták az újjáépített volt Ferenc József-hidat, és büszke jelképként Szabadság-hídnak nevezték el. Két évvel később a déli összekötő vasúti hidat adták át rendeltetésének, majd 1952. novemberében ismét hídavatás részesei voltunk. A Boráros térnél mentünk át Pestről Budára az új Petőfi-hídon. Gellért Oszkár írta versében a következő tavaszon: ......Borár os tér új tavaszt él,1 ott Petőfi hídja vár. / S hét híd- ívvel köti szívvel / Budát s Pestet össze már./ Hol van ma már a 45-ös szomorú leltár és a súlyos örökség? Hol van a nyomor és hol vannak teleped? A mai fiatal csak szülei elmondásából ismeri. (és leginkább nehezen hiszi), hogy volt Zita- és Valéria-telep, ahol nyomorúságos barakkokban emberek ezrei sínylődtek. De a ferencvárosi kiserdő odúi és deszka-bádog- bódéi, az egykori „Négerfalu” és nincstelenjei is mar csak . az idősek emlékeiben élnek. Eltűntek a Vágóhíd utcai barakkok is. Éhes, rongyos mezítlábas embereket vagy a villamos ütközőjén „bliccelőket” csak fényképről idézhetjük meg ma már. Az volt a múlt és most más a jelen. A szocialista társadalmú új élet a jelen. A József Attila lakótelep, a Hámán Kató téri szövetkezeti lakások sokasága, az ország máig is legszebb úttörőháza, a korszerűsödő és bővülő üzemek és intézmények tömege, toronyépületek, a réginél sokkal fényesebb utcák és fényreklámok, aluljáró és metróépítkezések jelzik a jelen nagyszerű törekvéseit. A Kálvin tér és a Nagyvárad tér környéke ugyan hasonlít a 30 évvel ezelőttire. Csak akkor a rombolás tette olyanná, ma pedig az építés ilyenné. Egy nagy tábla akkor a Kálvin téren azt adta tudtul, hogy: „Halál a német betolakodókra!”, ma egy másik nagy tábla ugyanott azt adja hírül, hogy mikor készül el a metrónak ez a szakasza Harminc évvel ezelőtt a rettegés kényszerítette a föld alá a lakosságot, ma pedig fővárosunk lendületes fejlődése okozataként közlekedünk a mélyben. Ma nincs idő naplót jegyezni a föld alatt az utókor számára, mert mire az utas hozzákészülődne az íráshoz, jóformán a város egyik végétől a másikig röpíti az olajzöld- kékes vasúti szerelvény. Lett magyar újjászületés! Ezért köszönjük az elmúlt három évtized szorgos-dolgos éveit és köszöntjük a Mát és az alkotó Holnapot! Xantus Zoltán Truskovszkynak, a Ráday u. 32. sz. ház légoltalmi parancsnokának pincenaplója. (Kézirat. Országos Széchényi Könyvtár.) fejlődő életünk igényeinek megfelelően született meg 1971 "ebruárjában az új tanácstörvény, mely az addiginál jóval nagyobb hatáskört és önállóságot biztosít a tanácsoknak. A törvény életbe lépése óta a Hazafias Népfront V. kong- -esszusa állásfoglalásának megfelelően új vonásokkal azdagodott a tanácsok és a mzafias Népfront együttmű- ödése. A helyi önállóság és iszdeményezés fejlődésével erősödött a Hazafias Népfrontmozgalom politikai mozgósító s nevelő tevékenysége, növekedett aktívahálózata. A tanácsokról szóló törvényt megtárgyaló parlamenti lésen tették fel a kérdést; agyán érzékeli majd az ál- rmpolgár, hogy" a tanács működésének jellege ezentúl nép- képviseleti, önkormányzati és ’lamigazgatási külön-külön is is együtt is? Mit jelent az állampolgár számára az új tanácstörvény? Mindenekelőtt egyszerűbb ügyintézést, méghozzá ott, azon a helyen, ahol az ügyek ’elvetődnek. Ha csupán ennyi lenne a haszna a lakosságnak a tanácsi hatáskör bővítéséből, akkor is igen nagy az új tanácstörvény jelentősége. Ennél azonban lényegesen többről van szó. A népképviseleti jelleg erősödése nyomán a kerület lakói nagyobb lehetőséget nyertek a helyi problémák demokratikusabb alapon történő megoldásához. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a tanácsi bizottságok munkájában olyanok is részt vegyenek, akik nem tanácstagok. Ez a tény önmagában is példázza a szocialista demokratizmus erősödését. A választójog reformja pedig lehetővé tette több jelölt állítását egy- egy képviselői vagy tanácstagi poszt betöltésénél. Az a tapasztalat, hogy az ország lakossága sok helyen élt is ezzel a lehetőséggel. A népképviseleti jellegben kifejezésre jut a szocialista demokrácia, vagyis az, hogy a tanácsok választóik megbízásából azok nevében és érdekében tevékenykednek. Az önkormányzati jelleg természetesen nem azt jelenti, hogy a tanácsok mindenkitől függetlenek; az önkormányzat a lakosság igényeinek mind teljesebb kielégítését és annak megvalósításához szükséges gazdasági eszközök biztosítását, szervezeti és intézkedési hatáskörök meghatározását foglalja magában. Az önkormányzati jelleg szilárd alapja, hogy a tanácsi bevételek döntő hányadával saját maguk rendelkeznek és ez a hányad elegendő is legyen a legfontosabb helyi fejlesztési és fenntartási feladatok ellátásához. Ezért fizetnek a vállalatok és a szövetkezetek is nyereségükből város-, illetve községfejlesztési hozzájárulást a tanácsok pénzalapjainak javára. A vállalatok és a szövetkezetek bruttó nyereségük 6 százalékát, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek annak 1 százalékát. A helyi önkormányzat akkor önkormányzat, ha a lakosság legszélesebb rétegeinek érdekét képviseli, ez pedig adott az új tanácstörvénnyel. A tanácstag a lakosság közreműködésével munkálkodik a közösségért. Így kerül közelebb egymáshoz a törvény és az ember. A lakosság közéleti szerepe és felelőssége is nagyobb hangsúlyt kapott. A helyi államigazgatásban azonban még ennél is többről van szó, arról, hogy az új tanácstörvény jól szolgálja az ember közéleti személyiségének fejlődését. Kezdve attól, ' hogy a tanácstagválasztások Az új tanácstörvény alkalmával mindenki alaposan megfontolhatja, ki képviselje érdekeit. Az új tanácstörvény tehát nemcsak a tanácsok, hanem az állampolgárok törvénye is. A lakosság önállóan képes részt vállalni a népképviseleti, ön- kormányzati és államigazgatási feladatok végrehajtásából. Mindez pedig arra vall, hogy a bizalom kölcsönös a kormány és az állampolgárok között. És ez a tanácsokról szóló új törvény le nem írott, de mégis erősen érezhető emberi tartalma a pontokba foglalt paragrafusok mögött. A tanácsok és a lakosság kapcsolata az utóbbi években jelentősen fejlődött, sokoldalú és közvetlenebb lett, voltaképpen kölcsönös együttműködéssé bővült. Ezt az bizonyítja, hogy sokszor olyan ügyben is kérnek a tanácsoktól felvilágosítást, illetve eligazítást az emberek, mely nem tanácsi feladatkörbe tartozik. A tanácsok és az állampolgárok közötti kapcsolat fejlődése nem ösztönös folyamat eredménye, hanem ebben döntő szerepe van azoknak az intézkedéseknek, melyek a párt- és a kormány kezdeményezése nyomán hozzájárultak a legutóbbi években az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, az államigazgatás korszerűsítéséhez. A helyi tanácsok nagyobb önállóságának köszönhető például az, hogy manapság már az állampolgárok többsége lakóhelyén intézheti el ügyes-bajos dolgait, vagyis az ügyintézés közelebb került az emberekhez s azokat szolgálni a tanács minden dolgozójának megtisztelő hivatása. Tehát az új tanácstörvény alkalmazása jelentős mértékben hozzájárult a tanácsi munka egészének és a közéleti demokratizmusnak a fejlődéséhez. Kapcsolatunk a kerületi tömegszervezetekkel sokat fejlődött, de még ennél is szorosabb együttműködésre törekszünk. A IX. kerületi Tanács fontos feladatának tekintette, hogy az új törvény lényegét a tanács apparátusa, és a lakosság minél szélesebb köre megismerje. Ennek érdekében a Hazafias Népfront kerületi bizottságával együttesen átfogó előadásokat szervezett a tanácstagok, a lakóbizottsági felelősök részére. Ezt követően csoportos konzultáción vitatták meg a törvény helyes értelmezését, a végrehajtás módszereit, a tanácstagok jogait és kötelezettségeit. A kerület politikai körzeteiben — az országgyűlési képviselők, a fővárosi és kerületi tanácstagok részvételével külön megbeszéléseket folytattak — ezek már a tanácstörvény rendelkezéseiből adódó helyi feladatok és azok megoldásának lehetőségeit kapcsolták össze. A megbeszélések hasznosak és alkalmasak voltak a tapasztalat- cserére, a lakóterületi kapcsolatok erősítésére, szélesítésére. Tanácstagjaink választókörzetükben a lakóbizottságokkal is megbeszélték a tanácstörvény új vonásait, rendelkezéseit és ismertették a kerületi tanács feladatait A tanácstörvény új rendelkezései közül elsőként a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása hárult tanácsunkra. A legfontosabb cél az volt, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően fogalmazzuk meg a szabályzatot. Ez pontosan meghatározza a végrehajtó bizottságra átruházott hatáskört, s ezzel segítve a két tanácsülés közötti hatékonyabb munkáját, összhangoltabbá tette az állami és társadalmi szervekkel való együttműködést, különösen a munkatervek összeállításánál. Megfelelően érvényesül a tanács ellenőrző szerepe a központi és a saját határozatok végrehajtásánál. A jelentések időben kerülnek a testületek elé. Hiányosság viszont, hogy többségüket vita nélkül fogadják el a tanácstagok, nem élnek jogaikkal, ezért még nem teljes a demokratizmus. A vizsgált időszakban a tanácstagok részéről interpelláció sem érkezett. Ez azzal magyarázható, hogy a két tanácsülés között kielégítő választ kaptak kérdéseikre. Bővült a tanács bizottságainak hatásköre azzal, hogy a testületi előterjesztéseket a bizottságoknak előzetesen ellenőrizniük és véleményezniük kell. Ezt a tevékenységünket fejlesztjük tovább azzal, hogy ahol az előterjesztés tárgya lehetővé teszi, ott többféle úgynevezett alternatív javaslatok kerüljenek megvitatásra. Tanácsunk 8 bizottságában 49 tanácstag és 22 nem tanácstag tevékenykedik. Tapasztalatunk, hogy a tanácstagok aktivitása a bizottsági munkában egyre fokozódik. Néhány témával kapcsolatban érdemi a tanács munkáját segítő állásfoglalások születtek. Az 1973. évi választás óta két bizottság elnöki tisziét a tanács elnökhelyettese látja el. Ez is egyik lehetőség arra, hogy a bizottságok a tanács- törvényben meghatározott feladatok ellátására mind alkalmasabbak legyenek. A választási törvény kimondja, hogy a képviselő- és a tanácstagi választásokat külön kell megtartani. Ez a -rendelkezés biztosítja, hogy a tanácstagi választásoknál a lakossággal közvetlen véleménycseréken inkább a helyi jellegű kérdések kerüljenek megvitatásra. Az 1973-as választások során ez a tendencia kerületünkben is érvényesült. Az operatív bizottságok vezetői tájékoztatják a tanácstagokat a beszámolók tartalmi és módszertani kérdéseiről. Ezeken a tájékoztatásokon részt vesznek az országgyűlési képviselők, vb-felelősök és a házkezelőségek vezetői. 1974. évben a 109 tanácstag közül 106 tartott beszámolót, melyen összesen 9687 választó jelent meg, átlagosan 91-en választó- kerületenként. A 109 tanácstag közül 92 havonta egyszer fogadóórát tart. 17-en a választókkal való kapcsolattartás más formáját is alkalmazzák: családlátogatás, lakógyűlés stb. A végrehajtó bizottság tagjai 94 alkalommal tartottak fogadóórát, melyeken 591-en jelentek meg. Ezeken a fogadóórákon elsősorban a lakás- problémákban kértek segítséget. Ha a kerületi tanács munkáját ebből a szempontból vizsgáljuk, akkor meg kell állapítani, hogy lakosság által elmondott vélemények, javaslatok, észrevételek megvalósítása érdekében nagyon sok intézkedést tett. Az 1971 évi és az 1973. évi jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok 40— 50 százaléka megvalósult, vagy megvalósul. A körzeti pártszervezetek eddig is nagy segítséget adtak a tanács munkájához. Erejükön messze túlmenően vettek részt a tanácstagi választások előkészítésében. A további eredményes és hatékony politika! eevihtműködés feltételeit teremtette meg a budapesti pártbizottság legutóbbi határozata a lakóterületi politikai munka továbbfejlesztéséről. A végrehajtó bizottság törekvése, hogy tovább javítsa a kerület lakosságának ellátását és megteremtse a népgazdasági, fővárosi, kerületi érdekek összhangját. 4 # A pincenapló és a folytatás