A Ferencváros, 1973 (1. szám)
1973. február
bás Ifjúsági Klubja erősödött meg. Ebben jelentős szerepe volt Borovitz Tamásnak, a vállalat akkori párttitkárának, aki korábban a budapesti ifjúsági kulturális mozgalom egyik tapasztalt vezetője volt. Baranyai Dénes alapító klubvezető így nyilatkozik: „... hosszabb idő óta foglalkoztunk már a klubalakítás gondolatával, de az igazi ösztönzést a KISZ KB felhívása adta. Nem akartunk lemaradni a küzdelemben. Mert küzdelem volt a javából. Űj formákat kellett ültetni a régiek helyére, a társas művelődés és szórakozás — sokszor buktatókkal teli — korszerű formáit. De ma már úgy a szívemhez nőtt a klub, hogy el sem tudnám képzelni nélküle az életemet.” Amikor az eredményekről vallatom, szerényen jegyzi meg: — Amit lehetett megtettem. — Én még hozzátenném: annál is többet! Megkérdeztem Baranyai Dénesi, hogy lett-e házasság klubismerettségből? — Ámor is bejegyzett klubtagunk — jegyzi meg tréfásan. — Kiár Szvetlána és Berend Albert, majd Kéri Katalin és Leiszter Ferenc a tanúk erre. Boldog házasokként is klubtagok maradtak. Ha egyszer majd a klubok történetét elkészíti egy egyeskezű tollforgató, a Budapesti Vegyiművek többszörösen kitüntetett kiváló klubját dőlt betűkkel írja. A klubtörténelem lapjain tovább sorakoznak az adatok. Klubok alakultak és klubok szűntek meg, a mozgalom azonban tovább fejlődött. 1968-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem klubja tört az élvonalba. Tartalmi munkájukat tekintve ma is a legjelentősebbek közé tartozik. Politizáló klub. Az aktuális devizapolitika megtárgyalása értékben nem múlja felül a kollektív véradást, s a modern jazz irányzat hallgatói élvezettel vesznek részt a mozgalmi ii’wzben is. Színes programok forgataga. A patinás „örögek” mellett ne feledkezzünk meg a legifjabbakról sem: a Ferencvárosi Centenáriumi Ifjúsági Klubról. Aki névtáblát keres, ám reménytelenül teszi. Tábla helyett halk zene csalogatja a látogatót, s titkokat súg az ódon lépcsőház vasszerkezete. Csányi Ildikó klubvezető egyszerű magyarázatára szétfoszlik a romantikám. — Leszedték a táblát, majd újat teszünk. Az olyan ember természetes optimizmusával beszél a tényekről, mint aki igazán még sohasem élte át az elkeseredést. Amikor leülünk a kényelmes borszékre eszembe jut a lexikon tömör, de szegényes meghatározása a klubról: „társadalmi érintkezésre szolgáló egyesülés és helyezései”. — Nem rossz a meghatározás, de meg sem közeliti a klub igazi lényegét. Én színes forgatagnak látom, ahol jellemek alakulnak, és törekvések csapnak össze, érzelmek születnek és érzelmek égnek el. Olyan klubot szeretnék — folytatja a megkezdett gondolatot —, ahová „hazajönnének” a fiatalok. Azok is, akik sivár otthonukból meleg otthonba menekülnek meg azok is, akik csak felüdülést keresnek a gyors beat zenében, vagy a tudományos igénnyel megszerkesztett előadásban. Közben zsíros kenyeret tesznek az asztalunkra. Klubeledel, olcsó, kedvelik a fiatalok. Meg az otthon hangulatát is idézi. — Hány klubtagra számítanak? — Ötszázra. Ebből már száz megérkezett. Magnós klubot akarunk, meg turista szakosztályt, meg állandó képzőművészeti kiállítást, meg ... meg ... Megállíthatatlanul törnek elő a jobbnál jobb gondolatok, ötletek, míg dédelgetett gondolatára, a vezető- képzésre nem terelődik a szó. — Megtanítom a KISZ-vezetőket a szórakoztatva nevelés fortélyaira. Mennyivel könnyebben végezhetik majd a mozgalmi munkát, ha „betéve” tudják a módszereket. Már a kerületi kultúrfelelős beszél Ildikóból. Amikor az üzemi és iskolai klubhelyzetre terelem a szót, elkomorul. — Sajnos kevés jót mondhatok. A helyi gazdasági és mozgalmi vezetők még nem értékelik kellően a klubokat és a népgazdaság számára jelentős szerepét. — Mit ért ez utóbbi alatt? — Kérdésre kérdéssel felelhetek. Ha a klubfoglalkozások hatására műveltebbek lesz a fiatalok, ha a természettudományos ismeretterjesztő előadások meghallgatása után műszaki érdeklődésük meghatványozódik, ha a technikai szakkörökben nagyobb kézügyességre tesznek szert... mindennek elsősorban kik vehetik hasznát? Kitaláltam: az üzemek, intézmények, iskolák. Kevés befektetéssel nagy eredményeket lehet elérni... Üzenet az üzemekbe, üzenet az iskolákba: Elsők legyünk a kerületek között, akik meghirdetik, hogy: Klubot minden iskolába! Nemes verseny, nemes igyekezet. De ne feledkezzünk meg a kerületi KISZ Bizottság egyéb törekvéseiről sem ... A lakóterületi klubok alakításáról a pártkörzetek- ben, az ifjúsági könnyűzenei klub szervezéséről az Gyöngyszem eszpresszóban, jövendő filmklubról az épülő lakótelepi filmszínházban. Tervek, tervek és tér vek... Vajon mennyit sikerül majd megvalósítani? Kerületi összefogással sokat. Én pedig azzal búcsúzum e rövid krónika kedves olvasóitól, hogy segítsenek új szíveket ékelni a régi épületekbe, a régi városrészekbe, legyen a centenárium éve egy nemes, nagy feladat meghirdetője és elindítója: KLUBOT MINDEN ÜZEMBE! KLUBOT MINDEN ISKOLÁBA! Lévay László 6
