Ferencváros, 1970 (1. szám)

1970-04-04

14 C&fczabaduit . A POSTA KÍSÉRLETI ÁLLOMÁS Negyedszázad távlatából idézve a múlt emlékeit, a felszabadulás napját megelőző egy év­vel korábbi időpontra is emlékezünk. Emlékezünk, mert az akkori Posta Kisérleti Állomás életének jelentős dátuma volt 1944. április^hó 3^a. Ez a munkanap is úgy kezdődött, mint a többi. Kint ragyogó, koratavaszi napsütés, bent a laboratóriumokban, munkahelyeken a megszokott élet. Délelőtt lo óra tájban városszer­te megszólaltak a szirénák. A,rádió műsoradását megszakitva a katonai, légvédeImi-parancs- nokságnak adta,át a mikrofont. Kísértetiesen hangzott: Légiriadó! Bácska - Baja - Föld­vár - Budapest. Mindenki, abbahagyva.a munkát, igyekezett le a mostani kultúrterembe. Ez volt a Kisérleti Állomás óvóhelye. Kivülről deszkapalánk, az épület falától egy méter­re, ez a rész kitöltve földdel. Kissi szorongó érzéssel ültek a dolgozók a padokra és halkan tárgyalgatták: mi lesz? Az egyik idősebb kolléga nagy hangon fölényesen megje­gyezte: nyugalom, nem lesz semmi. Minket nem támadnak. Horthyék elintézték. Rettenetes cáfolat következett. Az épület alapjaiban remegett, szinte másodpercenként követték egymást a robbanások. Az óvóhely porfelhővel tele, a nők sikoltoztak, a férfiak megdermedve,ültek a helyükön? Érthető, hisz ez volt az első szőnyegbombázás, amely Buda­pestet érte. A? első hullám-szünetben kinyiét az óvóhely vasajtaja, a dolgozók kitódul­tak a szabadba. A napsütést füst és porfelhő takarta el. A Gyáli-uti postaszervek terü­lete szomorú látványt nyújtott. A telepet 16 darab 5oo kg-os rombolóbomba érte. A Javító­üzem műhelyépületének északi szárnya, az Anyagszertár vasút felöli épülete romokban, a "Tanonciskola" tornatermét egy légiakna szinte elfujta a mellette lévő gondnoki házikó­val együtt, megölve benne a gondnoki családot. A törmelékek alól csak a betonalap lát­szott ki. Az Anyagszertár (Svóhelyéről 17 halottat hoztak fel a segélyosztagok. A Kisérleti Állo­más összes ablakai betörve, az ajtók meghasadva, az ajtótokból a légnyomás kiszaggatta azokat. Az épület teljesen alkalmatlanná vált bármilyen munka végzésére. Másnap április 4-én megkezdődött a Kisérleti Állomás kiköltöztetése Zugligetbe a Cinege és Dániel útra, ahol több épületben szétszórtan helyezték el. Napokig tartott a,kényes műszerek, beren­dezések és értékes műszaki könyvtár kiszállítása és elhelyezése. Komoly munka-végzéséről az elkövetkező időkben már nem lehetett szó az uj helyen. Az Állomás dolgozói egy emberként vállalták az elköltöztetést, mert Így nem kerülhetett sor a berendezések nyugatra szállítására. Ezzel a tettükkel tulajdonképen már a mai Pos­ta Kisérleti Intézet alapjait vetették meg. Sőt, ezek a megmentett műszerek tették le­hetővé, hogy - különösen a földig lerombolt budai részeken - a Posta műszaki szolgálta­tása úgyszólván megindulhatott. A Kisérleti Állomás utolsó munkanapja 1944.december 24-e volt. Ugyanis estére a felsza-- baditó szovjet csapatok egy előretólt páncélos egységes eljutott a Széna-tárig. A Kísér­leti Állomás dolgozói közül néhányan a Cinege-uton rekedtek, a többiek ezután már nem tudtak eljutni ide. Ettől a naptól kezdve a Kísérleti Állomás megszűnt működni. A felszabadulást követő napokban az Állomás működésének^ kezdete egybeesett a Magyar Pos­ta megindításával a budai felszabadított részeken, mert mind a szovjet katonai parancs­nokságok, mind a megalakult polgári hatóságok az Állomás akkori vezetőségét bízták meg a postai szolgálat szervezésével. Az ezzel kapcsolatos feladatok az első távbeszélő vo­nalak kiépítésére, vezetékanyagok összegyűjtésére, postai anyagraktárak készleteinek megmentésére, a jelentkező dolgozóknak e munkákba való bevonására vonatkoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents