Ferencváros, 1965 (2. évfolyam, 1-2. szám)
1965. március / 1. szám
10 van áthúzva tetőnek. Négy sarkán egy-egy tégla óvja attól, hogy a szél el ne vigye a kilakolté to ttak feje fölött a "tetőt,"- Két család lakik itt - világosit föl egy férfi.- Három hónapja vagyunk a szabad ég alatt hét gyermekkel. Már nem is megyünk sehová, se lakáshivatalba; se elöljáróságra. Minek? Azt mondják, nincs lakás - veszi át a szót egy másik... És egy asszony teszi föl a legkeservesebb kérdést* Nyakunkon a tél, az ember sok mindent ki— bir, de vajon kinek a bűneiért szenvednek az ártatlan gyerekek? ... A kép teljessége kedvéért álljon itt az 1936. februárjában' elhangzott belügyminiszteri válasz is, amelyet a képviselő- házi interpellációra mondott el» A szükséglakótelepek helyzetét személyes tapasztalatból ismerem. Természetsen, nem sok örömet talál az ember akkor, ha ezeket a helyeket meglátogatja... A Mária Valéria telep fa- és kőbarakokból áll és körülbelül hétezer ember lakik ott. A fabarakok természetesen rosszabbak, a kőbarakok jobb elhelyezést biztosítanak... a kormánynak tulajdonképpen nem kellene közének lenni ezekhez a szükséglakásokhoz és az egész szükséglakáskérdéshez, mert ez mindenütt a városnak és a községnek a feladata... Ezek a lakások két pengőtől nagyjában tizenöt pengőig terjedő havi bérért bocsáttatnak rendelkezésre. Van közöttük olyan,- nem sok - amelynek bére felmegy maximálisan huszonöt vagy harminc pengőre... Itt van egy lakókategória, amely rendes fix fizetéssel és lakbérrel biró emberekből áll, iparosokból, munkásokból vagy- pedig villamos altisztekből és hasonló foglalkozásuakból, akik miután itt nagyon olcsón lehet lakni, a kőbarakokban szi- vesen laknak* az azonban egyszersmind azt is jelenti, hogy elveszik a helyét azoknak, akik szükség alapján arra elsősorban rá volnának utalva... A szükség és a nyomor mindig nagyobb és nagyobb mértékben viszi oda az embereket, hogy ilyen elhelyezést nyerjenek. Ez teszi szükségessé, hogy azoknak, akik tisztán megtakaritási szempontból laknak ott, de fix fizetéssel és keresettel bírnak, felmondjanak, mert azoknak módjukban van másutt is elhelyezkedni. Szomorú tény, hogy ilyen esetekben a környéken kapzsiságból a lakbérek felmennek. Ebbe azonban beleszólni sem a belügyminiszternek, sem a kormányzatnak nincs módjában... Annál inkább "beleszólt" a felszabadulás után kormányzatunk a Mária Valéria telep minden kérdésébe. A fővárosi tanácsülés 1946-ban elei egészségügyi költségekre 550 millió pengőt szavazott meg a telep részére. A Szabad Nép 1947-ben a közművesítést követelte és az elmúlt két évtized során a IX. kerületnek, Ferencvárosnak legmodernebb lakónegyedévé épült a József Attila telep. A szürkületben kigyuló fények az üvegajtós lépcsőházakat éppúgy megvilágítják, mint ahogyan bepillantást engednek a lakások ablakain. Meghitt otthonok árulkodnak elégedett emberekről, akik kulturált környezetben nevelik egészséges gyermekeiket, pihenik ki napi munkájuk fáradalmait. Csinos, modem téglaalaku épületben működik a ' telep orvosi rendelőintézete, itt ellenőrzik, védik a felnőttek és a gyermekek e- gészségét. ízléses élelmiszerüzletekben vásárolnak a telep lakói és jómagam is ö- römmel ragadtam meg az alkalmat, hogy a nem mindig kapható friss tojásból hazavigyek, a Ferencváros belső peremén lévő lakásomba. A szivem a sok szép élmény hatása alatt ellentmondott a logikának. Hiszen a jót olyan könnyű megszokni, a kényelmet természetesnek venni! És az is igaz, hogy az éles szem, az erős kritikai érzék alapja a további fejlődésnek. Ismerjük, tudjuk a hiányosságokat. Nem titok, hogy a szép orvosi rendelőből kimerültén tér haza orvos és asszisztense... Tudjuk azt is, hogy nem elegendő az óvódai férőhely. Pedagógusaink jobb eredménnyel oktathatnának kevésbé zsúfolt létszámú osztályokban. És bár boldogság számunkra a József Attila lakótelep, de nem elegendő, mert még mindig nagyon sok elintézetlen lakásüggyel bajlódik a kerületi tanács. Nagyitó nélkül is könnyen találhatunk kifogásolni valót iparunkban, kereskedelmünkben... Húsz év távlatában azonban szélesebb a látókör.És a megtett úton igenis eljutottunk odóig, hogy intézményesen megteremtettük az emberhez méltó életet.
