Ferencváros, 1965 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1965. március / 1. szám

8 ­tóét a beütemezett határidőre teljeBitse, 6s igy lehetővé tegye, hogy végre minden telefont igénylő IX. kerületi lakos is tagja legyen az előfizetők rohamosan nö­vekvő táborának. CSAPÓ ZOI/TÁN Büszkén sorakoznak az új lakóházak, piros­pozsgás gyermekek kergető znek az új utcá­kon. Megható, hogy még az apróbbak is óvatosan lassítanak a szépen fejlődő, ka­rózott facsemeték között. Ösztönösen óv­ják a fiatal növényt, érzik, s a nagyob­bak, az iskolások tudják is, hogy az övék, sajátjuk, boldog életük társa, együtt nő, fejlődik velükj és majd valamikor lombjai alatt felnőttként gondolhatnak vissza az akkor már nemes múlttal rendelkező város­rész indulására, ifjúkorára. Alig pár éves újságcikkek között lapozva én is emlékezésre bukkanok. Egy kőbányai lakos irta le 196o-ban életének tiz évét, amelyet a József Attila lakótelep elődjén, a Mária Valéria telepen töltött el. Ti­zenöt éves korában lakoltatták ki munka- nélküli szüleit erre a telepre, ahol e- gyetlen konyhába szorult be a család. Mert háromtagú családnak nem volt joga szobá­hoz. Nézzük csak, hogyan is nyilatkozott erről a telepről és lakóiról 1936-ban egy februári parlamenti ülésen interpelláló képviselői- Akikről szó van,,, sorsüldözöttek. Itt vannak Budapesten, az un. Mária Valéria telepen, az Üllői út végén. Kispest mel­lett. Ezen a telepen sorsüldözöttek él­nek, a gazdasági válságnak az üldözött­jei. Városi emberek, akik nem tudnak állandó munkát találni, és alkalmi munkából ten­getik életüket. Szomorú telep ez. Egy része olyan bor­zalmasan siralmas állapotban van, hogy valóban Budapest szégyenfoltja, hogy i- lyen állami lakótelep is létezhetik ... és ezen a telepen különös állapotok van­nak. .. Ott van az un. régi telop, amely tiszta faépületekből áll, nincs pince, nincs pad­lás. Ez a telep a háború szüleménye. Annak idején hadifoglyokat tettek ide, azok él­tek itt. Ma szerencsétlen, tönkrement i- parosok, ipari munkások, kereskedők, sőt földmunkások élnek ezen a telepen, akik nem találnak elhelyezkedést. Ez a telep annak idején egy szoba konyhás lakásokból állott és most ezt a kettősséget megszün­tették, ma az egy szobába betesznek egy­két családot és a konyhába is egy-két csa­ládot. ­A másik telep az új telep, ahol már vala­mivel mások a viszonyok. Itt havi bérek vannak, éspedig 20-23-30 pengő a havi lak­bér. Ezen a telepen összezsúfolva laknak az emberek egészségtelen viszonyok között, mert hiszen az egész telep berendezkedése egészségtelen. A szemétládák az \^tcán van­nak, négy beraknak van egy kanálisa, a szennyvíz nem folyik le és Így, ha esőzés van, befolyik a lakásba a viz. Ezekben a lakásokban vannak olyan családok, amelyek­nek tagjai tisztán csak a csupasz szalmán feküsznek kétségbeejtő helyzetben. Ezen a telepen gyakoriak a megbetegedések, hiszen a telep az egészségügyi kivánalmaknak nem, hogy nem felel meg, hanem egyenesen kiter­meli a különböző betegségeket, a baciluso— kát. A tüdővésznek valósággal melegágya ez a telep. Van olyan lakás a telepen, amely­nek se ablaka, se ajtaja nincs,... Van a telepen óvóda is, de a legtöbb lakó gyermekét nem veszik fel az óvódéba. Azt mondják, hogy a lakbérek külön megállapí­tása és az óvódába való felvétel politikai szempontok szerint történik, tehát még itt is szerepet játszik a politika. Még ezen a nyomortanyán is válogatják az embereket aszerint, hogy milyen támogatójuk van. A telepet a lakésbiztosság keceli. A la-

Next

/
Thumbnails
Contents