Keresztyén Igazság, 1938, 1944
1938. október / 10. szám
Vallásos irodaimunkbaa örvendetes jelenség az egyre jobban pezsgésnek induló kiadói tevékenység. Az Üzenet-könyvtár második száma Fiiiöp Dezső kedves színmüvét, a Lélekharangot tartalmazza. Egy református lelkész életéből ad, — még így olvasva is — megkapó képeket. A lelkész egyéni és gyülekezetben! életének sok öröme és nehézsége tárul fel. Mindenben ott csillog a szerző odaadó lelkes szeretete, ami sok mindenért kárpótolja az ol vasót. Nekünk az a jelenet jelentette a legtöbbet, amelyben az öreg teológiai professzor évek múlva sorra látogatja egykori tanítványait, és azt a lelkigondozást, amelyet egykor fiatal tanítványai körében végzett, hűségesen folytatja akkor is, amikor azok deresedő fejű, a férfikor derekán túljutott lelkészek lettek. Sokfelé fog ez az üde darab tiszta örömet és lelki felemelkedést szerezni. Erős Sándor A két kőtábla címen a tízparancsolatról adott ki jeleneteket. Nem könnyű feladat az ilyen textus-illusztráció számba menő képsorozat írása. Erős sok ügyességgel és nagy rutinnal igyekszik célját elérni. Ha jelenetei nem is mindig átütőerejűek, mégis nagyon alkalmasak arra, hogy meggondolkoztas- sanak, elmélyítsenek és közben nemesen elszórakoztassanak. — r. Tanulságos példát ad a Soproni Evangélikus Líceumi Diákszövetség most megjelentetett Emlékkönyvével arra, hogyan kell evangélikus iskoláink iránt a szere- tetet egyházunkban ápolni s az iskola és volt növendékei közt a kapcsolatot fenntartani. Húsz esztendőre tekinthet vissza a Líceumi Diákszövetség, kebelében alakult ki a Líceumi Diákotthon eszméje és valósult is meg, munkáját tanúsítja a líceum volt kiváló tanítványai emlékének megörökítése. A most megjelent emlékkönyv minden egyes közleménye tanúsítja azt a hálás szeretétet, mely a líceum volt tanítványaiban az alma mater iránt él és amely az emlékezés aranysugaraival vonja be a líceum falai közt töltött diákéveket. K. Újabb társadalomtudományi művek. A Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1937-iki kötete a szokottnál is gazdagabb tartalommal jelent meg. A népszámlálás eredményeitől a szociális viszonyokon, á gazdasági életeit a közművelődésen, a jogszolgáltatás son keresztül egészen az egyházi és hitéletig minden jelentősebb életrészletet meglepő sokoldalúsággal és behatóan ismertet. Ezekből az adatokból az evangélikusság helyzetére vonatkozóan nem sok örvendetes adat meríthető; az evangélikus öngyilkosok nagy száma, a csekély természetes szaporaság, a vegyes házasságok ijesztő tömege, áttérési veszteségeink, amelyekre a legutóbbi évben iegíeljebb a zsidóáttérők ragasztottak igen kétesértékű szépségtapaszt, a felekezetnélküliséget, illetve szektákat választó evangélikusnak születettek nemcsak aránylagos de ténylegesen legnagyobb száma stb. mind azt bizonyítja, hogy hitéletünknek a statisztikai vizsgálattal el nem érhető részeiben súlyos válságok vannak. —r. A Magyar Statisztikai Hivatal a Közleményeinek 103. kötetében rendkívül részletes és érdekes áttekintést nyújt a magyarországi oktatószemélyzetnek 1934—35. évi statisztikájáról. Felöleli a táblázatokkal gazdagon ellátott kötet a tanítók és tanárok külső életének minden olyan jelentős mozzanatát, amelyet statisztikai módszerekkel meg lehet közelíteni és számokkal ki lehet fejezni. Ezek a számok sok örvendetes jelenséget mutatnak: csökkent az egy tanerőre eső tanítványok száma, emelkedett elég nagy mértékben a tanszemélyzet képesítésének foka, elég fiatal most a tanítók és tanárök állagának kora stb. Vannak kevésbbé örvendetes tények, mint pl. a tanárgyermekek csekély száma, az alkalmazásban lévő feleségek létszámának szaporodása stb. Számunkra különösen nagy örömet jelent, hogy az evangélikusság a tanszemélyzetben az országos számarányon messze felül van képviselve. Különösen áll ez az egyetemi tanárokra. Nagyon emberi lenne azonban, ha megáünánk ennek a kedvező jelenségnek tudomásulvételénél és nem látnánk meg a benne rejlő megbízatás és felelősség nagyságát. —r. Klocke Helmut: Deutsches und niadjarisches Dorf in Ungarn. Leipzig, 1937. Hirzel-kiadás. 97 1., ára 3 RM. Ez a füzet annak a nagy érdeklődésnek bizonyságtétele, amellyel a mai Németország a magyarországi