Keresztyén Igazság, 1938, 1944

1938. október / 10. szám

németajkú lakosság iránt viseltetik és egyúttal jelzi azt is, hogy milyen módszeresen vizsgálják, nyilvántartják és értékelik annak életkörülményeit. A szerző, aki jól tud magyarul, helyszíni és irodalmi adatgyűjtés alapján leírta hazánk öt németanyanyelvű lakosságú községének a tolnai Aparnak, Hantnak, NagyveJ- lcének és Tevelnek, továbbá a bácskai Kunbajának társadalmi szerkezetét. összehasonlításképen bemutatja a hevesmegyei magyar Verpelétne* társadalmát is. A szerző alapos társadalomtudományi f elkészüli tséggei

és komoly módszeres iskolázottsággal rendelkezik. Eljárása azonban sok helyen a sablon határán belül mozog. Különösen ott, ahol a magyar viszonyok vélt és valódi árnyoldalait rajzolgatja meg. A négy tanulmány azonban épen így felel meg azoknak a céloknak, amelyeket az Isbert-Heberle-iskola maga elé tűzött és amelyek magyar szempontból különösen figyelemreméltóak.

—r.

Kertész János: Zebegény. Budapest, 1937. 39 1.

Az ismert nyaralóhely földrajzi és természeti viszonyainak, lakosságának, településének, gazdasági életének és egészségügyi helyzetének rövid, itt-ott hangulatos leírásokkal tarkított rajza. A kis füzetet illusztrációk és statisztikai táblázatok egészítik ki. —r.

Az őszi íilmbemuiatók

közül a legnagyobb sikert — hozzátehetjük nyugodt lélekkel, — megérdemelten a Berlini OHmpiász első része aratta. Ezt a filmköltéményt maga az élet írta. Amit az ember tett hozzá, az csak kirívó sallang, fárasztó, üres, földöncsúszó romantika. Ez a film nagy leleplezés. A felvevőgépek forgatói meglesték a sikertől, a tömegszenvedélytől, a nemzeti érzéstől túlfűtött embert, nézőt és versenyzőt egyaránt, és megörökítették a maga letagadhatatlan valóságában. Az emberi erő, az emberi szépség, az emberi akarat diadalénekének szánták az alkotók, és az emberi végesség, az emberi kiszolgáltatottság és az emberi egyoldalúság önbeismerő dadogása íett Ha a néző semlegesíteni tudja bensőjét elönteni készülő szenvedélyt és látó szemmel figyeli a pergő eseményeket, sok csendes alázat tölti el a szívét. Ezt az áldott érzést eddig még egy filmrendezőnek sem sikerült felkelteni. Ezért érdemel ez a darab egészen különös figyelmet. —y.

Külföldi folyóiratok.

A Furche (Berlin, Furche-kiadás) szeptemberi számában Schlatter: A Miatyánk VI. kérése c. elmélkedésén kívül, közli Lilje Hanns: Jézus Krisztus egyháza a német népben. Örökség és feladat c. tanulmányát, Dibe- lius Otto történelmi visszatekintését a harminc éves háborúra Münsterrel kapcsolatban, Ihmels Kari tudósítását az indiai keresztyénség mai helyzetéről, Loewenich Walter őskeresztyén hitvallásokról szóló folytatólagos tanulmányai keretében az apostoli hitvallásról való cikkét s kisebb közleményeken kívül Lilje szemléjét az újabb Jézus-könyvekről.

Az Evangelische Theologie (München, (München, Kaiser-kiadás) júliusi kettős számában Schlier Heinrich ir a pogányság lényegéről Róm. 1, 18—32. alapján, Wolf Ernst: Az egyház egysége a reformáció tanúságában és Barth Peter: Kálvin predesti- náció-tanának bibliai alapjai, két hosszú előadáson kívül, Niemeyer G. a bűnről és eredendő bűnről való vizsgálódását kapjuk a lutheri egy ház hitvallási irataiban. Iwand Goll- witzer úrvacsorái könyvét ismerteti, a Hegyi beszéd alkalmazása az áhítatban és tanításban c. kisebb előadás egészíti még ki e szám tartalmát.

A Luthertum (Leipzig, Deichert- kiadás) augusztusi füzetében közli Hauck Albert posthumus írását, melyben a késői középkor egyház fogalmában meglévő ellentéteket vizsgálja, Knolle Theodor pedig arról ír, miképen határozza meg a kinyilatkoztatás a házasság és a halál, ill. az esketés és temetés igehirdetését ill. felfogását. A szeptemberi füzetben Knolle befejezi tanulmányát, Bergdolt pedig az anglikanizmus és a lutheranizmus egymáshoz való viszonyáról ír. F. I.

Szerkesztésért és kiadásért felelős: Lie. Dr. Karner Károly. Baross-nyomda: Uzsaly és Koncz nyomása Győr, Andrássy-út 24. A folyóirat elfogadása előfizetési kötelezettséggel jár.