Keresztyén Igazság, 1938, 1944

1938. október / 10. szám

m

alá. Ehhez járult, hogy maguk a katolikusok is gyakran kivonták magukat a kánonjog érvénye alól. Végezetül is más jogi helyzetben voltak Ausztriában a katolikusok, az elszakított Nyugatmagyarországnak azok a lakosai, kik még a magyar házasságjog szerint kötöttek házasságot, a protestánsok, a felekezetnélküliek és a zsidók. Ez az ötféle házasságjog különösen a házassági elválások körül vezetett sok visszás helyzetre, sőt visszaélésre. Ezt pedig az u. n. diszpenzációs házasságok csak még fokozták. A katolikus kánonjog alapján, tehát a katolikus lelkész előtt kötött házasságok t. i. felbonthatatlanok éppen a kánonjog szerint. Az ilyen fel nem bontott, de a valóságban megszűnt házasságok esetében az osztrák állam egyik vagy másik házastársnak ismételten adott felmentést (diszpenzációt) új házasság kötésére, úgyhogy ilyen u. n. diszpenzációs házasság kb. 50.000 van Ausztriában. Viszont az 1934-i konkordátumban, melyet az osztrák kormány a Vatikánnal kötött, maga az osztrák kormány a saját felmentése alapján és asszisztálása mellett (polgári házasságkötéssel) kötött diszpenzációs házasságokat érvénytelennek minősítette. Az ebből származó nagyfokú bizonytalanság eredményezte, hogy nagyon sokan nem kötöttek házasságot, inkább vadházasságban éltek. Az evangélikus egyházat is közelről érintette a házassági jognak ez a szörnyű ziláltsága, részben azért, mivel a kánonjog érvénye kiterjedt olyan házasságkötésekre is, melyeknél csak egyik fél volt katolikus, inig a másik evangélikus volt. részben pedig azoknak a híveknek a helyzete miatt, akik ugyan vadházasságkötésük idején katolikusok voltak, utóbb azonban áttértek.

Ebben a helyzetben érthető, ha az osztrák evangélikus egyház nagy megkönnyebbüléssel vette az egységes német házasságjog megalkotását.

Nekünk az elmondottaknál két dologra kell figyelnünk: egyik, hogy a vegyes lakosságú államokban a katolikus házasságjog érvényesítése szükségképen nagyfokú jogbizonytalanságra vezet. Azért állami s vele nemzeti érdek, hogy a házasságjog ne csússzon át valamelyik felekezet kizárólagos vagy túlnyomó hatáskörébe. A másik tanulság óvatosságra indít a házasságjognak kizárólag elvilágiasodott szempontok szerint való rendezésénél. A népiségnek és népközösségnek az eszméje sem olyan magában véve érvényes eszme, mely önmagában irányadóul szolgálhatna, mivel a házasság nem biológiai természetű intézmény, hanem erkölcsi kötelék a két nem között. Nekünk fokozottan kell őrködnünk a fölött, hogy a házasságjog állami rendezésében is feltétlenül érvényesüljön a keresztyén erkölcs szabályozó mértéke.

K.

Krisztus minden tanítványa úgy éljen a világban, mintha teljesen magában állana. Krisztus igéje és hirdetése legyen számára a legfontosabb a földön, és így gondolkodjék: Ha mindjárt látom is, hogy szomszédom és az egész város, sőt az egész világ is másként él és vele tartanak mind a nagyok, az előkelők, birodalmak és fejedelmek, mégis nekem van társam, aki hatalmasabb, mint ezek mindannyian, t. i. Krisztus és az ő igéje. Azért, ha magamban állok is, nem vagyok egyedül. Mivel enyém Isten igéje, azért Krisztus van velem. Luther Márton.

Isten örökkévaló. A történelem fölött áll. De hatalmában van a történelem, ö irányítja azt. A történelem a kezében nem játék, amelynek végső eredménye számára közömbös, hanem az a terület, amelyen mi emberek öt megtaláljuk vagy elkárhozunk. A történelem rejtett célja Isten uralma. Büchsel Frigyes: „Die Offenbarung."

20