Keresztyén Igazság, 1938, 1944
1944. július / 7. szám
164 FIGYELŐ SZELLEMI ÉLET. / Meghalt Gulyás Pál, a finom hangú debreceni költő. A Magyar Életben Gombos Gyula búcsúztatja. „Gulyás Pál a maga tenyésztette világban türelmes szenvedéllyel szöszmötölt egy életen át, mint egy méhész s szakadatlan babramunkával sajtolta a verset... Általában két válfajban akad legtöbb szerencsés fogantatású verse: az egyik a maga külön étherébe felrugaszkodó versek: valami testetlen repülés, a másik: apró dolgokba, pillanatokba beléfeledkező elmerül és: a kicsit naggyá tevő révület. Az igazi alkotás az élete volt, annak minden darabkája, megnyilvánulása... Egy gyermeki ábránd bordázata védelmiben egy nem e világból való világ. E szivárványló építmény, amit e gyermeki szenvedély törékeny ereje tartott szakadatlan erőfeszítéssel, halálával beomlott... A zsidó szerzők irodalmi műveit miniszterelnöki rendelettel papír- malomba szállították, néhány példányt a Zsidókutató Intézetnek tartva meg belőlük. Bús Fekete • László, Erdős Reneé, Földes Jolán, Földi Mihály, Ignotus, Somlyó Zoltán, Szomory Dezső, Várnai Zseni és sokan másók ezzel megszűntek izlésfornnáló erők lenni a magyar kultúrában. De ahoz már az állami erőn kívül társadalmi erők is kellenének, hofey e zsidók szellemi gyermekei, az érzéki irodalom „őskeresztény“ iparosai is elveszítsék tömeghatásukat. A Magyar Könyvnap már zsidó művek nélkül zajlott le. A közönség vásárlókedve gyenge volt, amit főleg háborús okok magyaráznak. A könyvnap eseménye László Gyula: „A honfoglaló magyar nép élete“ c. műve volt, mely a Magyar Irodalompártoló Társaság tízezer pengős nagydíját is elnyerte. Rajta kívül Karácsony Sándor új könyve, a „Magyarok Kincse“, Szabó Dezső: „A bölcsőtől Budapestig“, Szabó Pál: „Politika“, Kodály Zoltán: „Férfikarok“ c. műve szerzett Őrömet a magyar olvasóknak. Néhány régen várt verses kiadvány, így elsősorban Vajda János összes művei, egy új Petőfi-kiadás, Tompa László és Dsida Jenő Válogatott versei nagy kelendőségnek örvendettek. Kiadták Kazinczy és Mikes leveleit is; ez szintén hézagot pótló jó magyar vállalkozásnak számít. Nekünk külön öröm, hogy kiadták Reményik Sándor prózai írásait és viszontláttunk néhány sikerült régebbi művet új kiadásban. Így Kádár Lajos „Tyukász Péterét“. A zsidók nem hiányoztak. Ezek helyett azonban benyomult néhány nagyon könnyű konjunktúra-szerző. A Magyar Könyvnap akkor lesz igazi ünnep, ha a magyar rosta nemcsak a faj súlyát fogja latbavetni, hanem a könyvek ünnepén megjelenő művek faj súlyát is nézni fogja. A kultuszminisztérium könyvet szerető falusiak számára tíz kötetet tartalmazó könyvnapi sorozatot állított össze. Az ötletes sorozat könyvei: Toldi trilógia, Petőfi összes versei, egy ötszáz oldalas gazdasági szakkönyv, egy ifjúsági regény, magyar népmesegyüjtemény, magyar honismeret, magyar farsang, Sinka István balladái, Kalevala, Weress Jolán: Az otthon könyve. Torjai Lármafa címen Csató Gyula plébános magyar népnevelők és vezetők számára hónapokkal ezelőtt érdekes vállalkozást kezdett. Kőnyomatos, kis folyóiratában hosszú kivonatokban, vagy teljes egészükben közölte jó magyar folyóiratok közérdeklődést igénylő írásait. így megtágította e folyóiratok nyilvánosságát és művelte az egyet akarók szellemi egységét. A Torjai Lármafa most sokak örömére már nyomtatásban jelent meg. A Kárpátaljai Tudományos Társaság 1941 januárjában alakult Ung- várott. 35 rendes tagja van, számuk nem bővíthető és meghívások útján telik meg. Első elnöke Hodinka Antal pécsi egyetemi tanár volt, jelenlegi elnöke llniczky Sándor. Fíárorn szakosztálya van: tudományos, művészeti és néprajzi, végül irodalmi-ruszin nyelvi szakosztálya. Tagjainak tudományos munkásságát a Zorja (Hajnal) című folyóiratában adja közzé, ezenkívül könyvkiadványokkal hallat magáról. Eddig történeti és nyelvészeti
