Keresztyén Igazság, 1938, 1944
1944. július / 7. szám
163 akart velünk, azt igéjében közölte. Ez legyen elég a számunkra. Különben könnyen hamis próféták, sőt mindenféle babona lesz úrrá felettünk. Ne igyekezzünk azt tudni, amit Isten elrejtett előttünk, amit nem lehet és nem is szabad feszegetnünk. Nyugtassuk meg kételkedő, kétségbeesett testvéreinket azzal, hogy a jövendő titok, a titkok tudója Isten, Ő pedig Atyánk, aki mindent „javunkra“ munkál (Róni. 8, 28) és sohasem akarja a vesztünket. Nem mondja meg nekünk jövendőnket, hogy kikerüljük a bajokat, nem lebbenti fel előttünk egyéni és közösségi életünk titkát, de igenis Krisztus által' azt üzeni: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.1' Ne féljünk, bátorítsuk, vigasztaljuk egymást: Isten megváltott minket. Krisztus velünk van minden napon, a világ végezetéig. „Ha Isten velünk yan, kicsoda lehet ellenünk?“ (Róm. 8, 31.) Tudjuk, hogy gondja van rólunk annyira, hogy még „hajunk szálait“ is számon tartja (Máté 10, 30). Ezért nyugodtan vethetjük minden aggságoskodásunkat, gondunkat Öreá, nyugodtan bízhatjuk magunkat jó- és rossz sorsban egyaránt Őreá: neki gondja van rólunk (I. Pét. 5, 7). Nem/ kell-e magunkat, sorsunkat fenntartás, kételkedés és aggodalom nélkül az Ö kezébe tennünk, hiszen „aki az Ö tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mi módon ne ajándékozna vele együtt mindent minekünk“ (Róm. 8, 32). Ne keressünk hamis vigasztalást, de ne áltassunk másokat sem e hamis próféták tanításával, akik a mai időket nagyon is ki akarják használni. Ellenkezőleg figyeljünk jól és intsünk másokat is arra, amit Isten mond: „Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám!“ (Ésaiás 45, 11.) Sünt eg fiy 'József. SZÉI __IEGYZETEK A polgári házasság eddigi rendjének a keresztyén egyházak tagjaira kiterjedő megszüntetését kívánó mozgalommal foglalkozik egyik cikkünk. Itt is rá kell mutatnunk ennek a mozgalomnak az időszerűtlenségére, valamint a íele- kezetközi helyzet viszonylag békés egyensúlyát megzavaró következményeire. Kétségtelen, hogy a házasságnak rendkívüli nemzeti jelentősége miatt és az azzal kapcsolatos sokféle jogi következménynek egységes szabályozása érdekében az államnak jogában áll a házasság- kötés feltételeit bizonyos mértékben megszabni. Olyan felekezetileg erősen tagolt országban, amilyen hazánk, ezt a jogát és feladatát az állam nem bízhatja a különböző mértékkel mérő s ezért egymással is minduntalan ellentétbe kerülő egyházakra. Viszont ez nem szünteti meg az egyházaknak azt a jogát és kötelességét, hogy a házasságnak isteni rendelésből folyó erkölcsi tartalmát a maguk hatáskörében biztosítsák. Ebben a tekintetben érvényesíteniük szükséges befolyásukat a házassági jog megfelelő módosítása érdekében is, főleg az elválások szabályozása és a házasság erkölcsi rendjét súlyosan megsértő fél újruházasodásának korlátozása, esetleg teljes megakadályozása tekintetében. Az is kívánatos, * hogy az állam ne csak elismerje a polgári házasságkötésen túl az egyházi házasságkötés jogosságát és fontosságát, hanem az eddiginél nyomatékosabb módon buzdítsa a keresztyén házasulókat egyházi kötelességeik teljesítésére. Egyházunknak viszont sürgős feladata, hogy a házasságkötésre vonatkozó részletes törvényerejű szabályait megalkossa, különösen nagy gondot fordítva az elváltak újraházasodásának megengedhető, illetve meg nem engedhető eseteire.
