A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1990 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1990-04-01 / 2. szám

----------------------------------------------------------------------------10---------------------------------------------------------------------------PROLETÁR EGYENLŐSÉG?- LEFOGLALNI A SVEIZI BETÉTEKET ELKOBOZNI A LOPOTT VAGYONT!

Dr.Láczay Ervin:

1947-BEN

Nemrég kezembe került egy tanulmány a Kisgazdapárt 19^+7 évi békeelőkészitéséről. Nagy viták voltak a kommunista párttal, amely sovinizmusnak tartott minden kísérletet, amely az 1937 évi országhatárokat meg akarta változtatni a magyarság érdekében» Nagyon különös ennek a magyar kommunista pártnak a magatartása, mintha nem is lennének magyarok, annyira nem vették figyelembe a nemzet érdekeit .Táblán bevették az orosz kommunisták által hirdetett maszlagot,a szocialista internacionálét? Nem vették észre, hogy a szocialista internacionálé jelszavával 260 millió embert tartottak orosz uralom alatt, nem is számitva az európai kilenc csatlosállam 130 millió lakosát.

A Kisgazdapárt béke javaslatánál igen különös volt a 12 pontban felsorolt "szem pontok" közül a 6-ik pont:"Ha mi sokat vétettünk is a szomszédok ellen, semmi okunk sincs,hogy a trianoni korszak magyarüldözéseit elhallgassuk." Ez úgy hang zik, mintha mi ragandtunk volna el ország részeket szomszédainktól és nem a szomszéd népek hágták volna át a 1986-tól - 1920-ig változatlanul fennálló határt a Kárpátok gerincén. Egy olyan országot tépték szét, amelyet országgyűlés, és pedig a pusztaszeri országgyűlés alapitottj 896-ban. Az egyetlen ország Eurónában. ! amelyet nem megyéről megyére,hercegségről hercegségre raktak össze évszázadok alat£ A legsúlyosabb hibája azonban ennek a béf k§elgkészitésnek,hogy az akkori időszerű! kerdesekre, mint a háborúban való részvéttel, a háború alatti ellenállás és kiugrás, a háború utáni általános titkos választás mellett csupán az elszakitásra Ítélt területek népesedését, természetesen elsősorban a magyar népesség helyzetét hozza fel. Semmit sem mond azonban a történelmi háttérről, a több mint ezer éves magyar államiságról, sőt ami a legfontosabb, a történelmi Magyarország kisebbségeinek keletkezéséről, ezek történelméről ez a békeelőkészités.

Ennek a békeelőkészitésnek nem a bonyolult népesedési viszonyokkal kellett volna érvelni, amelyekkel amugy is nehézségeink vannak a népesedés legújabb-alakulása miatt, hanem

történelmi jogokkal, amelyekkel szemben a környező államok nehezen tudtak volna valamit is felhozni.A románok felhozták ugyan a dáko-román elméletet de ezt alátámasztani hiteles adatokkal nem tudják, csupán feltevésekkel.Semmi román folytonosságot a római Dácia tartomány légióival felmutatni nem lehet. Azok mint elvonultak, amikor Dáciát, a mai Erdélyt a rómaiak kiürítették, eltekintve attól,hogy ezeknek a légióknak katonái nem is voltak rómaiak. Galliából, Kisázsiából találunk Erdélyben sírköveket. A román nemzet keletkezését a nem román, nem elfogult vagy politikusok parancsára dolgozó, hanem(külföldi történészek) a mai Yugoszlávia,Albánia, Görögország és Bulgária területének az Ochrida tó környékére eső részére teszik, ahol még ma is él onnan el nem vándorolt körülbelül 600.000 román. Ez a terület volt a román nyelv bölcsője. A Balkánra szláv népesség húzódott körülbelül időszámításunk 5 és 6-ik századától.

Ez a népesség keveredett a Balkán félsziget régebbi illír és thrák lakosságával, amelyet kelta eredetűnek tartanak a történészek. Erre a kevert népességre telepedtek rá az Otrantoi szoroson Dél-Olaszországból bevándo»- ' ' rolt latin nyelvű juhászok és földművesek. Ez a kevert nyelvű lakosság a balkáni 600-700 éves római uralom alatt ott ahol a behatás a legerősebb volt, kialakítja az előbb vlachnak, vagy valachnak, később románnak nevezett újlatin nyelvet» A nyelv szókincsének ^5»7%-a szláv, csak 31.5^-a latin, a többi tÖrök, görög és egyéb kölcsönszavakból áll. Innen húzódik északra már a 9-ik századtól kezdve a már valachnak nevezett népesség. A 13-ik század második felében a tatárjárást kővetően a tatárok az Al-Duna és a Déli-Kárpátok közzé zárt Kunországból kivonulnak Csak gyér kun lakosság élte túl a tatár uralmat. A tatárok visszahúzódása tette lehetővé, hogy erre a gyér lakosságú térségre húzódjon a 13“ik század második felében a már a 9-ik századtól észak feú lé húzódó valach népesség. Kisebb csoportok már a Kárpátok szorosain át Erdélybe is bejutnak. Ez az első megjelenése kisebb valach csoportoknak Erdélyben. Nlagyarországnak az 1920-ban romániához csatolt részében, beleértve Erdélyt a 18-ik századik alig volt román lakossá. Nagy tömegekben csak a 18-ik században ^