A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1986 (27. évfolyam, 1-4. szám)

1986-05-01 / 2. szám

* * * A MAGYAR NEMZETI EGYSÉGFRONT HIVATALOS LAPJA * * * A É- CSAK ÖN/Lí KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA LEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAO VAR CM ET’ XXVII. évfolyam 2. szám. ..19^6 május hó Dr. Kovács Ernő: AZ EGYESÜLT ALLAMOK külpolitikája naivsag vagy gazság? Megértük már Ghanghaisek bukását: évtizedeken keresztül Amerika megbízható barátja, szövetségese volt. Erkölcsi,a­­nyagi, katonai támogatásban részesült. \ztán hirtelen, szinte gombnyomásra,fel­fedezték, hogy "romlott, reakciós",amit csak akarsz. Rátörtek a sajtó hiénák és mocskolták az amerikai nép előtt, csa­ládjával, munkatársaival egyetemben.De ?mi még rosszabb a hosszú éveken át Kí­nában működő Usa-diplomaták és az ameri-1 kai külügyminisztérium főtisztviselői VIaót, a kinai kommunistákat támogatták, kivételt képeztek az USA katonák, akik a nemzetiek oldalán állottak,de nem bir­­ták még azt se megakadályozni, hogy a ha­­diszállitmányaik ne a Maó táborába ke­rüljenek és amerika barátai, a nemzeti­­kinaiak ellen használtassanak! Mindezt azután,hogy a II. Vhban megégették magukat és a "felszabadított” Európát a Szovjet barátsággal.Kina bol­­gevizálása bekövetkezett röviddel azu­tán, hogy a 33'fokozatu vakoló mester Marshall tbk. volt Vkf. majd államtit­kár (secretary of state a Truman-közi­­gazgatásban) lett meghatalmazott minisz­ter Kinában. Feladata az uj hadsereg ö­­feszehozása volt a bal és jobboldal csa­patainak összeolvasztásával. Következés­képen egész Kina rövidesen Maó uralma" alá került, a nemzetiek Formóza szigeté­­szorultak ki (azóta Taiwan a neve) és a balek Amerikából elsőszámú közellenség lett Távolkeleten, a Szovjetből pedig jlessiás. A bűnösök nem a társutas was­hingtoni külügyi szervek (State Depart­ment) hanem Ghangh lett akinek "alkal­matlanságát, korruptságát" most fedezte fel az USA vezetés és kürtölte világgá rózsaszin hirközlő szervein keresztül. Még pár év és Koreában,Kubában,Viet­námban élettel vérrel»presztizs vesztés­sel, katonapolitikai, stratégiai vesz­teségekkel fizet rá Amerika a Kinában illetve közel- és távol keleten elköve­tett hibákért hazaárulásokért és más hűtlenségekért. Perzsia elvesztése egyik legsúlyo­sabb nagypolitikai bakklövése volt az Egyesült államoknak. Éveken keresztül a Sah istenitését láttuk, hallottuk.Aztán hirtelen elejtették barátjukat,amikor válságossá vált a helyzet (lásd a kinai példát!) Aztán nagylelkűen kihajózták,­­menedékjogot adtak neki, hogy kirúgják az USA-ból a forradalmi perzsa rezsim^ követelésére. Viszont az Ayatola Khoméni vezette Iránnal halálos ellentétbe ke­rült a Carter rezsim, részben megnemérté részben az egyoldalú izraeli barátság miatt. Ezáltal elvesztegettek évtizedes politikai, ipari, kereskedelmi és kato­nai befektetéseket Iránban.^Egy termé­szetes anti-szovjet szövetséges helyett ellenséget növesztettek maguk ellen és zűrzavart egész Közel Keleten az élet­fontos Perzsa öböl környékén. Eredmény: a libanoni zsákutca, Afganisztán orosz megszállása az iráni-iraki testvérgyil­kos háború és az USA további becsület vesztése a mozlim világ előtt. Igen ám, de az uj iráni vezetéssel nem lehet zöld ápxa vergődni középkori vallási

Next

/
Thumbnails
Contents