A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1986 (27. évfolyam, 1-4. szám)

1986-05-01 / 2. szám

Kapható: Zita Szeleczky, 3475 La Sombra Drive. Hollywood, Cal. 90068, USA. Ára US $10.kezelési, szállítási költség US $1.00, USA, külföldre US $2.00.

Csepelyi Rudolf

Gerillák_____________

partizánok--------------szabadságharcosok

ságra és feloldozásra. Hebegő költők kerülgetik ezt az igényt és odahaza bár minden jelentős költőt lemezre és szalagra mondtak már, sunyi félelemmel hallgatják el Mécset.

A szépségtől eltekintve mindez még fokozza annak jelentőségét,

hogy Szeleczky Zita megszólaltatta a világidegenben, ahol még szabad a beszéd és a meghallgatott szó szabadon választható. A nagy barangolásban még kereső lélek nem kaphat igazabb, mélyebb és szebb mondanivalót Mécs szavainál és

szebben aligha hallhatja, mint ahogy Szeleczky Zita alázatos átérzéssel dalba önti azt. A tökéletes hangfelvétel olyan élményt biztosít, mitől gazdagodhat a lélek és a szív. A hontalanságban kevés ilyen útravaló akad, aki teheti ne múlassza el.

A harmadik világháború sajátossága a felfegyverzett civil alakulatok alkalmazása a pszichológiai hadviselés alátámasztására. A szabad világ hírszolgálati szervei részben tudatlanságból, részben a kommunista desinformation befolyására ezeket a mozgalmakat összecseréli. Ha tiszta képet akarunk kapni, ki kell elemeznünk a különböző fogalmakat.

A gerilla szó, mellyel a legtöbbet viszszaélnek, a spanyol guerra, magyarul háború, kicsinyített képzővel ellátott alakja, s szabad fordításban kis háborút jelent. A szó a spanyol—francia háború idején keletkezett, mikor Napoleon hadai szétverték a spanyol hadsereget s azok részekre szakadva, önállóan folytatták a harcot, főleg az ellenség utánpótlási vonalait, szárnyait támadva. A gerilla tevékenység minden esetben nemzeti és honvédelmi célokat szolgált. Ilyen volt magyar vonatkozásban Ocskay— Bezerédy lovas portyázó alakulatainak tevékenysége a Rákóczi-szabadsághareban, vagy a mi szabadcsapatosaink tevékenységei 1938—39-ben. Ide sorolható a jugoszláv Mikhajlovich-féle csetnik mozgalom is. A szovjet propaganda szervek szeretik saját tevékenységük és céljaik elterelése érdekében a gerilla kifejezést használni. így a különböző úgynevezett felszabadítási mozgalmak kommunista hátterének fedezésére, kezdetben ugyancsak kifejezetten hangsúlyozzák annak nacionalista jellegét, így tévesztik meg a közvéleményt s csak a harcok sikeres befejezése után vallanak színt, mint tették ezt Kubában vagy Nicaraguában. Ennek a forradalmi harcmodornak azonban az igazi neve partizán tevékenység.

A partizán szó jugoszláv eredetű, s főleg azért vált szükségesé annak használata, hogy a Tito-féle fegyveres bandákat megkülönböztessék a Mikhajlovich-féle csetnikektől. Mikhajlovich ugyanis királyhű katona volt, aki hazájának a német megszállásoktól való felszabadítása után a hatalmat vissza akarta adni az uralkodónak. Ezzel szemben Titoék a nemzetközi kommunizmus szolgálatába álltak. A szövetségesek egészen 1943 őszéig Mikhajlovichot támogatták, azonban az angol hírszolgálatba beépített kommunista ügynökök munkája eredménye képpen, támogatásukat hirtelen megvonták s Titoval álltak össze. A nyugati szövetségesek eme meglepő magatartása annál is furcsább volt, hiszen a csetnikek jóval többen voltak, a trónfosztott király Londonban székelt és Mikhajlovich érdemének tudható be több száz nyugati, főleg amerikai pilóta rejtegetése, sőt azoknak légi úton való hazaszállítása még a háború folyamán. A Titoval szövetségre kényszerített Mikhajlovichot a háború után Tito kivégeztette és az angolok még csak meg sem kísérelték annak megmentését. Ezen tények ismeretében le kell hogy szögezzük, hogy minden olyan illegális fegyveres tevékenység, amelynek politikai célja a kommunizmus uralomra segítése: partizán tevékenység. A salvadori forradalmárok tehát partizánok és nem gerillák, mint ahogy a felszabadítási stádiumában az volt Fidel Castro és a sandinisták is. A hírközlő szervek útján sikerült tökéletesen félrevezetni a közvéleményt. José Sandino például sohasem volt kommunista, hanem nemzeti hős, akinek nevét a nicaraguai kommunisták álcázára használják.

Az eddig tárgyalt két fegyveres tevékenység mellett a szovjet imperializmus elleni reakció kiváltott egy harmadikat is, s ez a szabadságharcos tevékenység. Az új gyarmati kizsákmányolás ellen fellázadó nemzeti érzésű hazafiak igyekeznek fegyveresen kiharcolni országuk szabadságát s az eddigi tapasztalatok alapján a két különböző kapitalista politikai és gazdasági rendszer között egy harmadik úton járni. A szabadságharcos fogalomhoz tartozik, hogy nemcsak a szovjet nyers jelenléte ellen harcol, hanem az ateizmussal szemben az Isten fogalmát hirdeti, legyen az izlám, vagy keresztény értelmezésű. A politikai elképzelésekben a demokratikus elemek dominálnak. Az emberi szabadságjogok kiharcolása a cél. Gazdasági vonatkozásban a kollektív rendszer helyett a szabad gazdálkodást hirdeti, de meg akarja akadályozni a korlátlan kizsákmányolást. Ilyen mozgalmak jelenleg: az afgán-, a nicaraguai-, a cambodzsai-, az eritreai-, a mozambiki- és a legkifejezőbb az angolai szabadságharcos mozgalmak. Jonas Savimbi, az UN IT A vezére tipikus jelenség e téren. A gerilla harcmodort a hatvanas években Kínában tanulta. Éles eszével hamar felfedezte azt is,

( ami Mao elképzeléseiben a természet rendjével ellenkezett. így ellentétben Mao Tse-tunggal: híve a vallásnak, az j általa megszállt Angolában a kis parasztokat földhöz juttatta, a magánipart és kereskedelmet engedélyezte. A már több, mint tíz éve tartó háború ellenére kórházakat, iskolákat létesített s a néphez való jó viszonya a legerősebb fegyvere a gyarmatosító szovjet és kubai csapatokkal szemben.

Dezertált GPU-ügynököktől tudjuk, hogy a Szovjet világfelforgató tervei szerint Észak-Amerikának még öt éve van a felkészülésre. Ezután meg fog kezdődni a partizán tevékenység itt is, zömmel a mexikói határ mentén, a

Folytatás a 8-ik oldalon