A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1986 (27. évfolyam, 1-4. szám)
1986-05-01 / 2. szám
Vasvári Zoltán: Uj IRÁNYELVEK A politikai felfogások irányzatok a jelek szerint változás előtt állanak, ez tette szükségessé, hogy kérdőpontokkal forduljak a világban szétszórtan ^ élő magyar szellemi emberekhez. Szükséges volt tudnom, hogy az öreg földgolyó különböző részében élő honfitársaim miképpen látják ezt a mozgolódást. Az értékes beérkezett válaszok alapján most módomban van a Kereszt és Kard Mozgalom szellemi filozófiáját és a járható útját a nagy nyilvánosság elé tárni, amellyel úgy gondolom eredményesen tudunk dolgozni az elnémitott magyar nemzetünk érdekében. A ma élő embernek és rajtuk kereçzr tül a nemzeteknek a legkomolyabb problémája a kommunizmus kérdése. A liberalizmus a keresztény vallásokat és társadalmi rendszereket fellazította igy alkalmassá és fogékonnyá tette a talajt a kommunizmus számára. A kommunizmus ezt a lehetőségét alaposan ki is használta, igy jutott el a mai pozíciójához amellyel ma világveszedelemmé nőt. ;A gondolkozó embernek keresztény és nemzeti alapon álló mozgalmaknak igen sok fejtörést okoz e kérdés és ezért keresik a megoldási lehetőségeket, hogy mivel lehet megfékezni terjeszkedését és végül megsemmisitését. Nekünk száműzetésben élő magyaroknak e kérdés megoldása még nehezebb, mert különböző helyen élve az élethez szükséges érdekeink sokszor ellentétes megoldást kívánnának mint szülőhazánké. Ehhez még hozzájárul az egymás meg nem értése és legtöbb esetben a szervezeti féltékenység amely tönkre tesz minden jó elgondolást. Ezért marad minden a régi állapotában, mert senki nem akar engedni. Testvéreim,végre jöjjünk rá arra hogy másnak is lehet jó elgondolása.Fogadjuk el ha nem is tetszik nekem a megoldás csak végre induljon el a politikai kocsi a megoldás felé. Minden álmodozást ridegen félre kell tennie az emigrációnak és nem lehet várni Európán kivül élő népektől, hogy a mi érdekeinkért haljanak meg. Magyar sors teljes egészében függ az Európa-i helyzettől. ezert figyelmünket oda kell irányitanunk és keresnünk kell a kapcsolatokat a mai vezetőkkel. Az jó, hogy a Turán-i népekkel is jó viszonyt tártunké Ez igen fontos ha magyarság érdekéért nemzetközi vonalon minél többen szavaznak, akkor nyertünk. Ma sokat hallunk arról, hogy a"Nyugät szemben áll a "Kelettel" ez igy igen téves meghatározás. A választ erre világossan a francia költ külügyminiszter Gouve de Murville adta meg egy sajtó nyilatkozatában, mikor azt mondotta .hogy "Nyugat" mint politikai fogalom nem is létezik. A nyugat sa.iát maga sem egységes a kommunista ellenességben, sőt igyekeznek egymástól ellentétes útvonalakon, csatornákon keresztül a megegyezést keresni a szovjettel és csodálat tosan mindig Európa rovására. Ebből a szemszögből kell vizsgálat alá vennünk a volt államfő De Gaulle vörös "Kina" elismerését is. De Gaulle végeredményben semmi ujjat nem csinált, csak azt akarta feléleszteni ami Európát hosszú időn keresztül vezető szerepben tartotta,-az európai öntudatot és a keresztény kultúrából kifejlődött egységet. Röviden éö magyarul Európa csak önmagát irányitsa és nem kér semmiféle gyámságot. Ezt az egységet téridegen eszmékkel és népekkel következetesen elakarják taposni, s aki ez ellen küzd arra tücsköt és békát kiálltának azok, akik a boszorkány-konyha szélén állanak. Ebből világosan lehet látni, illetve megkapjuk a választ, hogy mért nem követheti a "nemzeti magyar emigráció az USA külpolitikai irányvonalát, függetlenül attól, hogy ki áll a kormányrudnál. Az érdek más földrész is és az itteni kultur-közösség az amely mindig gátló szerepet fog betölteni. Ezt nem akarják a jó honfitársaim megérteni, ők mindent innét várnak, pedig már tanulhattunk volna jó egy pár példából, hogy mennyire mellettünk voltak. Lásd csak legutóbb is az 56-os szabadságharcunknál. Nagy eredményt értünk már akkor is el, ha európai törekvéseinket itt semlegesen.nézik, ezért,van csak szükségünk az itteni hathatos barátokra. Egy európai vezető csak kötelességet teljesit akkor amikor küzd az integrációs politika megválósitásáért, amely nem lehet más mint egy kultukörbe tartozó népközösség, politikai, gazdasági cs védelmi egységbe való összegyüjtese os •egtartása.
