A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1984 (25. évfolyam, 1-5. szám)
1984-07-01 / 3. szám
-ú-NÉHÁNY SZÓ A BOS-NAGYMAROSI DUNAI VÍZLÉPCSŐRENDSZERRŐL. Már egyszer Írtam, hogy magyarcsehszlovák összmuködésben Bo's és Nagymaros között a Dunakanyarban vízlépcsőrendszert akarnak épiteni. Az előmunkálatokat 1980-ban meg is kezdték, s a Dunakanyar természeti szépségeit alaposan megrongálták. De ismeretlen okokból abbahagyták, A legújabb hirek szerint a magyar és csehszlovák kormányok újból megegyeztek a vízlépcsőrendszer megépítésében. Ezért teljes egészében közlöm a "Magyar Népköztársaság Országgyűléséhez és Kormányához" intézett beadványt. A csehszlovák és a magyar kormány 198ú-ben ismét elkötelezte magát a Bős /Gabcikovo/ Nagymaros-i vízlépcsőrendszer építésének folytatása mellett. A vízlépcsőrendszer súlyosan károsítaná az érintett országok ivóvíz-ellátását, mező- és erdőgazdaságát, településhálózatát. Jóvátehetetlen károkat okozna a Csallóköz, Szigetköz és a Dunakanyar táji-természeti környezetében. A károk aránytalanul meghaladják a villamosenergia termeléséből és a hajóút javításából a tervezett módon elérhető előnyöket. Ebből a meggondolásból kiindulva létfontosságúnak tartjuk-a vízlépcsőrendszer építkezésének leállítását, akár az államközi szerződés felmondása árán is;- olyan tervek kidolgozását a közös Duna- szakasz rendezésére amelyek figyelembe veszik a folyam ökológiai, társadalmi és gazdasági szerepét, mindenekelőtt a két ország lakosságának ivóvíz- ellátását. Meggyőződésünk, hogy csak ez szolgálhatja a Duna mentén élő népek közös érdekeit. A birtokomban lévő fotómásolatból nem tűnik ki, hogy ki vagy kik Írták a beadványt és az hol, mikor jelent meg. Mégis hitelesnek kell tartanom, mert a beadványhoz csatolt "Tájékoztató a Bős /Gabcikovo/- Nagymaros-i Vizlepcsőrend/GNV/ hátrányairól és várható káros következményeiről" 20 1979-től 1983 decig megjelent szakközleményre hivatkozik amik között van a MTA Interdisciplináris Bizottságának 1983 febr-i tanulmánya és az Operativ Csoportjának 1983 ápr. 30-i összefoglaló jelentése is. Minthogy a vízlépcsőrendszer szakmai, földrajzi, természeti és településsel kapcsolatos kérdései az emigrációban ismeretlenek, nem lesz érdektelen, ha a Tájékoztató lényegi megállapításait szószerint idézem: "A GNV-t a gazdasági mutatók javitáftl érdekében szakaszos működésűre tervezték; hogy főleg a napi csucsfogyastás idején szolgáltasson áramot. A Duna vízhozam azonban télen a legkisebb, amikor a legtöbb csucsenergiára volna szükség. A GNV tehát a szén- és atomerőmüvekhez képest energetikai szempontból korlátozott értékű. A szakaszos működés közben fellépő 1-5 méteres vizszint ingadozások és a nagy vizsebességek a bősi arömü alatti szakaszon robolják a partokat, akadályozzák a nemzetközi hajózást és súlyosan károsítják a folyó élővilágát. A naponkénti felduzzasztás visszaszállítja Győrbe a város szenyvizét, és bűzös szennycsatornává változtatja a Mosoni-Duna torkolati szakaszát... A nemzetközi hajózást nemcsak a csúcs üzem alatt fellépő nagy viz sebesség akadályozná, hanem a fokozódó jégjelenségek valamint a fákkal nem védhető tározóban és oldalcsatornában akadálytalanul végigsöprő erős északnyugati szelek is. A nagymarosi erőmű kanyarba telepítése miatt a zsilipekbe csak nehezen lehetne behajózni. A GNV esetében a legnagyobb és jóvátehetetlen kárt a dunakiliti tározó fogja okozni, mert a leülepedő iszap a duzzasztott viz nyomása miatt a többszáz méter hosszúságó kavicsos altalajba fog sodródni, és azt el fogja szennyezni. A körülbelül 10 köbkilométer /!/ térfogatú vízkészlet elszennyeződésével Magyarország legjelentősebb ivóviztartalékát veszítené el....Ugyanez a károsító hatás várható a Komárom és Nagymaros közötti szakaszon, ahol a már megépült partiszürésü kutak fognak tönkremenni... A nagymarosi vízerőmű ipari tájjá változtatná a Dunakanyart. A gáthoz tervezett hid teherforgalma levegő és zajszennyezésével felborítaná az ország második legjelentősebb üdülőterületének nyugalmát. Az árvíz szint fölé duzzasztással a Nagymaros fölötti települések és a fo
