A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1984 (25. évfolyam, 1-5. szám)
1984-07-01 / 3. szám
-5-lyó természetes kapcsolata megszűnne és a szigetek egy része a viz alá kerülne. A települések mélyebben fekvő részein fakadóvizek feltörésére kell számitani. Ilyen károk például Eszter gomban is várhatók. A GNV nagy területeket tesz használhatatlanná. A vizlépcsorendszer által véglegesen igénybevett terület összesen 120 krrf, amelyből 73 km1 mezőgazdasági terület... A Szigetköz jelen tős részén lehetetlenné válik az intenzív mezőgazdasági termelés... A szigetközi községek egy részének népes ségmegtartó ereje nagymértékben csökken. A Duna elterelése miatt veszélybe kerül és nagyrészt kipusztul az ártéri erdők és mellékágak gazdag növény és állatvilága, amely ökológiai értéke miatt inkább védettséget érdemel. A GNV kedvezőtlen hatásai miatt Dunakiliti és Nagymaros között gyakorlatilag megszűnik a halászat... A tározóban és az oldalcsatornában Budapest fölött 25 méterrel magasabban tározott 2^0 millió, a? viz olyan potenciális veszélyhelyzetet teremt, amire nincs példa a világ ennyire váriasodott térségeiben. Dunakiliti és Bős földrengés-veszélyes zónában fekszenek Hiába méretezik a műtárgyakat földrengés-biztosán, ettől még a töltések meg sérülhetnek.... Ha a töltés Dunakiliti fölött olyankor szakadna át, amikor ár vizi levonulás van, a tározóból kiömlő vizmennyiség az árvizi hozamot megnövelve olyan árvizet okozhat, amely elöntheti a kiépitett védmüveket. Nemcsak Mosonmagyaróvárt és Győrt, hanem még Budapest belső részét is veszélyez tetné. A GNV csallóközi oldalcsatornájának megépítése hátrányosan érintené a szlovákiai magyar kisebbséget, elsősor ban az oldal-csatorna és a régi Dunameder közt rekedő három falú, Vajka, Doborgás és Nagybodak lakosságát... Nemzetközi jogi szempontból a dunai nemzetközi hajóút 30 kilométeres szakaszának csehszlovák területre történő átvezetése az 19^7-es párizsi békeszerződés revíziója Csehszlovákia javára, mert a szerződés értelmében a kérdéses szakaszon az 1938 január 1. előtti állapotoknak megfelelően a Duna hajózási fővonala alkotja az államhatárt. A Duna elterelése után az államhatár körülbelül 30 kilométeres szakaszán ’csak egy hajózhatatlan folyócska marad a szárazra kerülő kavicsmederben. Kérdéses, hogy a nagyhatalmak által aláirt békeszerződés előírásának ellentmondó változtatásához elegendő-e az Elnöki Tanács rendelete, amely 1978-ban törvényerőre emelte a GNV létesítésére vonatkozó államközi szerződést. A GNV által létrehozandó 3*5 méter mély 180 méter széles hajóútra sem a jelenlegi sem a távlati hajóforgalomnak nincs szüksége. A Duna-Majna-Rajna csatornához is illeszkedő 2.5 méter mély hajóút a megkezdett és félbehagyott folyószabályozás befejezésével is létrehozható. A korszerű technikával, körültekintően végzett folyószabályozás sem a természeti környezetet, sem az ivóvízkészleteket nem veszélyezteti. Az ezredfordulón Magyarország lakosságának 30-^0%-át kellene a Duna mentén található ivóvízkészletekből ellátni. A GNV ugyanakkor az ország elektromosenergia szükségletének mindössze 3.5^-át fedezné . A fentiekből világosan látszik,hogy a vizlépcsorendszer megvalósításával okozott károsodás messze felülmúlja az üzemeltetéstől várt hasznot. De ennél sokkal lényegesebb, hogy a helyrehozhatatlan területi, földrajzi,természeti, történelmi, kulturális, települési és nem utolsó-sorban az etnikai károsodás 9Q°/t -ban az egyetemes magyarságot sújtja, így nehéz az embernek elvonatkoztatni magát attól a gondolattól, hogy a tervezet létrehozásában a csehszlovák és magyar kormányokat a kárpátmedencei magyarságnak a nagyszláv eszme érdekében való tervszerű gyengítése vezette. Éppen ezért, ez ellen az egyetemes magyar érdekeket súlyosan veszélyeztető tervezet ellen, az emigrációnak is minden lehető módon sürgősen és erőteljesen tiltakozni kell- amig nem késő! Csikménasági. HA MÉG NEM VAGY? AKKOR LEGYÉL A MOZGALOM HARCOSA!
