A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1983 (24. évfolyam, 1-4. szám)

1983-06-01 / 3. szám

8-Az otthoni sajtó megdöbbenéssel állapítja meg, hogy a Kommunista Ifjúsági Szervezet — a KISZ —, amely az államtól, a párttól minden támogatást megkap, képtelen meg­birkózni feladatával, képtelen az ifjúságot megnyerni a kommuniz­musnak s a kívánt eszmei vonalra és magatartásra állítani! A szabadvilág sajtója pedig — Fe­kete Gyulával egyetértve — fájdal­masan hangsúlyozza, hogy az ifjú­ságból hiányzik a nemzeti érzés, nem érdekli őket a haza, a szülő­föld. Nem ismerik az eszményért való lelkesedést, a tiszta szerelmet! De érdeklik őket a veszedelmes tit­kos bandák! A szórakozás! A szex! A seet^fcmelynek kerítője, ébresztő­je a rock-zene. A rock-csillagok sze­rint: “a koncertek közönsége ma már nem zenét kíván, hanem sá­mánt, sámándobot, balhét, önkívü­letet, extázist, szextázist”! Szex a minden. A kábulat. A szenvedély szabadossága ... Szinte örvend a szabadvilág ma­gyar sajtója: no végre, egyszer már felébred a magyar kommunista párt is, belátja eddigi helytelen nevelé­sét és igyekszik az emberformálás helyes útjára lépni! Nincs ebben a szemléletben vala­mi tévedés? A kinti sajtó nem venné észre, hogy nem ugyanaz fáj nekünk amiért a kommunisták jajgatnak? Mert valójában két malomban őr­iünk. Ellentétes irányba rohanó kocsira kapaszkodunk. Ugyanis, amit mi akarunk, azt nem kívánják ők! Amit mi szentnek tartunk, azt bűnnek tartják ők. Mert a kommu­nistáknak csakis az fáj, hogy a fia­talok nem kommunisták, nem szov­jetimádók és nem akarnak zsarno­kaiknak derékszögben járó rabszol­gái lenni! Az fáj nekik kimondha­tatlanul, hogy az ifjúságot a gyűlölt Nyugat eszméi éltetik, nevelik és hogy New York-, s nem Moszkva­­imádók! A nemkommunistáktól KRUPA SÁNDOR: KÉT KOPORSÓ hangoztatott romlásuk nem fáj ne­kik, hiszen a legrafináltabb módon és eszközökkel ők ezek kórokozói. A lezüllesztés által remélték, hogy ki­operálják belőlük nemzeti és erköl­csi gerincüket, azokat a csontokat, amelyek lehetetlenné teszik a kom­munistává, szovjet rabszolgává vá­lást. Nekünk pedig éppen azon dol­gok fájnak, amiket a kommunisták valósítottak meg. Annak csak szív­ből örülhetünk, hogy a fiatalságot még nem tudták Moszkva janicsá­révá gyúrni! Hogy eszméik és ma­gatartásuk még nem hódította meg őket. Ezért, ha a két küzdelem ösz­­szekeverése öntudatosan történik, igen veszedelmes ámítás tanúi lehe­tünk és szemünk előtt mossák fehér­re a vörös szerecsent. Az emigrációs sajtónk az ifjúság gondolatvilágának és magatartásá­nak igazolására nem idéz fiatalok leveléből és verseiből, mert mint Stirling György írja: “megbotrán­koztatná az olvasót”! Szerintem ezt a megbotránkoztatást, ezt a kiáb­rándítást meg kell kockáztatnunk, mert ezek a levelek s versek teszik hitelessé gondolatvilágukat, ideál­jaikat. Nekem kicsempésztek né­hány ilyen írást. Idézgetek hát belő­lük — a megengedett kereten belül. Tizennégy éves kislánytól valók. Te­hát: még gyerektől! “Azokat a verseket küldöm eb­ben a levélben — írja —, amelyeket itthonról nem lehet rendes úton kül­deni! A verseknek igazság az indító­ja. Az, hogy egy értelmes 10—14 éves ember, aki kívülről talán gyer­meknek látszik még, érezheti az igazságtalanságot, amelyet a társa­dalom, amiben él — jóváhagy. Az az ország, amelynek kormányát egy másik társadalmi rendszer irányítja, egy másik ország kormányozza, habár nincsen rácsos kerítése, mégis börtön számomra, ahol nekem csak kötelességeim vannak, jogaim és lehetőségeim nincsenek! Az olyan hazát, amilyen az enyém, nem szíve­sen nevezem hazámnak, inkább a Szovjetunió éléstárának és az orosz katonák hazájának, akik húsz— harmincas csoportban masíroznak végig az utcákon. Ez “Magyar- Szovjetország” külpolitikája. A tele­vízió, a rádió, az újságok legtalá­lóbb jelszava: “BALRÓL csak a jó híreket, JOBBRÓL csak a rossz hí­reket!’ ‘A munkásokat sokkal kegyetle­­nebbül kizsákmányolják, mint a ka­pitalista országokban. Társadalmi munka és kommunista műszak cí­mén nyer az állam pénzt az ingyen­munkájukból! Jól dolgozik az ál­lamszervezet. Tányérsapkás talp­­nyalók tartják mindenütt a kom­munizmus épületének oszlopait! Mindenhol besúgók és árulók lesel­kednek az őszinte emberekre. Az árak kétszeresére nőnek, a bérek fe­lére csökkennek. Apám reggel fél hatkor megy munkába és este fél hétkor jön haza. Nem csoda, hogy sok család hamarosan széthullik, tönkremegy. Ideges, elcsigázott apa, holtfáradt, csüggedt anya, el­kallódott gyermekek, tönkretett családok — ez a kommunizmus ... Még a magyar gyümölcs java is a ‘felszabadítók’-nak az országába kerül asztalra, nekünk pedig magas áron adják az itthagyott silánysá­gát. Ez a “Magyar-Szovjetország” gazdaságpolitikája! ... És ha valaki kinyitja a száját, és ha valakinek van bátorsága, hogy megpróbáljon segíteni magán: kém­kedés, hazaárulás, rendszergyalá­­zás vádjával 15—20 évre börtönbe dugják. És én mégis leírtam azokat a verseket, amelyek szívem mélyé­ből törtek fel. Átvéve az Uj Hidföből. A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja iXXIV. évj... 3* szám 1983 junius hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026

Next

/
Thumbnails
Contents