Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-25 / 34. szám - Wallace, G. H.: Kisértet a hajón
HAMBURG-AMERIKA LINIE HAMBURGból Észak-, Közép- és Dél-AMERIKÁBA KANADÁBA és a világ összes kikötőibe Minden évben társas, üdülő és tengeri utak rendezése. információt és prospektust bérmentve küld a csehszlovák vezérképviselet PR AGA II., Hybernská 10 2953|28 Eksta kisasszony, egy észtországi urilány, akit a budapesti nemzetközi esperantista kongresszuson „Miss Esperanto“-vá választottak. rátságosan intett- a védő felé, — jól ismerte az ügyvédet. Másfél évvel ezelőtt rásózott egy autót, melyet alig két ■hétre rá már javítás végett vissza kellett küldeni a gyárba s azóta a javítás költségei jóval fölülmúlták a kocsi egész értékét. Az ügyvéd nem tudta megibocsájtani Mr. Donkinnak, hogy igy becsapta s most sem fogadta üdvözlését. A fegyverszakértő azonban nem törődött ezzel a csekélységgel. Mr. Donkin kedélyesen válaszolgatott az elnök kérdéseire. A fegyvert, mellyel a gyilkosságot elkövették, még a vizsgálat folyamán megvizsgálta s megállapította, hogy két töltény hiányzott belőle. Az egyik golyót a falban találták meg, ez zúzta darabokra a virágvázát is, a másik pedig Mr. Rasselyer-Brownt küldte a másvilágra. —• A fegyver robbanó golyóval volt töltve, —- nyilatkoztatta ki a szakértő. —- Csak igy magyarázható meg, hogy a személyzet a lövéseket a vendégszobától meglehetősen távol fekvő konyhában is meghallotta. A védő ünnepélyesen fölemelkedett: —• Kérem megállapítani a jegyzőkönyvekből —- szólt az elnökhöz —, hogy egyetlenegy tanú sem beszélt két lövésről. Mindig csak egy lövésről volt szó. —- A tanuk kártyáztak a konyhában —- jelentette ki az elnök —■ s valószínű, hogy emellett nem ülhettek templomi csöndben. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy az első lövés elkerülte figyelmüket s csak a másodikra figyeltek föl. Mr. Donkin, mint fegyverszakértő, ezt nagyon is lehetségesnek nyilvánította, föltéve, hogy a közbül eső ajtók be voltak zárva. —• Ebben az esetben —- indítványozta a védő —, kérem Mrs. Rasselyer-Brown kihallgatását arra vonatkozóan, hány lövést hallott! — — — A védő szavainak elhangzása után néhány pillanatra kis papirosgolyó hullt a harmadik padsor szélén ülő Mrs. Rasselyer-Brown ölébe. Az asszony nem fordult meg, — valószínűleg tudta, hogy az üzenet kitől jön. Anélkül, hogy a szomszédai bármit is észrevették volna, az összegyűrt papírszeletkét kisimította. A papiroson cisiak egy számjegy állott: 2. Mrs. Rasselyer-Brown kihallgatásáról minden lap különkiadásban számolt be. A törvényszéki tudósítók művészetük minden fogásával rajta voltak, hogy földuzzasszák a szenzációt. A New-York Héráid az izgalmas eseményről következőképp számolt be: ,-A. bíróság elnöke Mrs. Rasselyer-Brownt szólítja az emelvény elé. Az özvegy odatámolyog, arca halottfehér, mintha csak önmaga árnyéka lenne, még mindig a borzalmas esemény hatása alatt áll, le lehet olvasni róla, az átélt izgalmakat. Az elnök intésére a teremőr széket tesz mellé s lágyan megérinti a vállát. Az asszony bólint fejével és a székre ereszkedik. Néhány lépésnyire férje gyilkosa. Csak egy pillantást, egyetlen szelíd, szomorú pillantást vet reá ... Ha az elvetemült emberben egy szikrányi lelkiismeret volna, ettől a tekintettől nyomban a föld alá kellene sülyednie. Edward Lane Mrs. Rasselyer-Brownt megpillantva, föladja eddigi cinikus viselkedését és moccanás nélkül nézi az asszonyt, Arcában nincs semmi bűntudat. Sőt inkább azt tükröződik rajta, hogy Mrs. Rasselyer-Brown vallomásától védelmet, segítséget, mentést vár. Úgy látni, hogy bizalma nő ... Vájjon meddig tart benne ez a bizalom? Mrs. Alice Rasselyer-Brown felel a szokásos kérdésekre és megadja személyi adatait. Huszonötéves, öt évvel ezelőtt ment férjhez az elhunyt Rasselyer-Brownhoz, vagyonos. Elnök: Mit tud a gyilkosságról? ( Folyt, köv.)
