Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-11 / 32. szám - Az asszony és a ruhája
ahogy a helyzetet látom, holnap ott’haau“ Vadonatúj ruhánkat igyen auürögeti: „nem adok neki egy hónapot, szétmegy“. A fésűn egy szál halat lát: „ejha, hullunk, hullunk?“ Uj házról, ahova be akarunk költözni, megtudta, hogy mészkőtéglából épült és össze fog dőlni. „Miért ne, Berlinben rakásra dőlnek a házak . ..“ Nincs rá orvosság. Szent és sértegethetetlen. Hamarjában ezeket szedtem össze. Félelmes kis csokor, annyi bizonyos. Többek között kiányzik belőle az is, amit hajdan igaz barátnőnek hívtak. Azt hiszem, róla találták ki azt a megnyugtató happy-endet, hogy meghalt és a vidéken van eltemetve. Bródy Lili asszony és a ruhája Az asszony, mert csinos akar lenni, gondot fordit az öltözködésre, de határozottan láthatjuk, hogy a tendencia ma már nem a mindenáron való öndiszitgetés. hanem mindig inkább a praktikusat próbálják egyesiteni a széppel. Éppen ezért ahhoz, hogy egy nő jól öltözött legyen, első feltétel az, hogy egyéniségének megfelelő ruhát viseljen. Nem tudok elképzelni furcsább valamit, mint a kilencven kilós asszonyságot, aki bakfisszerüen felgombolt plisszé szoknyában és matrózbluzban siet bevásárlásait elvégezni. Minden olyan figuráju nőnek, aki a molettség felé hajlik, feltétlenül tudnia kell, hogy a fiatalos öltözködésben menynyire mehet. mellékelt ábrákon egypár egyszerűbb modellt mutatunk be: 1. Ábránk egy beige szinü jersey koszfám, a, kabátot nyakánál kötjük s mintmgy itt a masninak célja van, mert va^mit szolgál, tehát már nem nevezhetjük indokolatlannak. A kabátka belészabott övvel csukódik. 2. Ábránk egyszerű fehér krepdesin a, a kabátka piros, széles fehér-fekete kontúrozással. 3. Ez egy tenniszruha, csontszinü toile b soie'f)ől. Egyetlen dísze a villámszeFelgombolós szoknyát hatévestől tizennégyévesig minden nő hordhat, de azontúl csakis azok, akiknek a figurája megközelíti ennek a kornak az ideálját. Ugyanigy elvetjük azt a tendenciát is, ami fölösleges és indokolatlan sallangot akaszt a nőre. így például akárhányszor láthatjuk mostanában, hogy egyszerű angolos délutáni ruháknak a hátára(!) fölül a nyaknál egy masnit kötnek, ami eltekintve attól, hogy homlokegyenest ellenkezik az angolossággal olyan disz, amit semmi a világon meg nem indokol. Az ilyen indokolatlan diszitést megengedhetjük luxusos és szeszélyes ruhadaraboknál, ilyenek az estélyi ruhák, ilyenek az otthoni fantáziák. Ez éppen olyan, mint ahogy az ember sem az ebédlőjébe, rűén végigcikkázó színes bortni. 4. Ábránk egy délutáni krepp marokén ruha, almazöld és fekete szalagdiszitéssel, a kalapot és sált okvetlenül ugyanezekben a színekben kell tartani. 5. A mellette levő kis gyerekruha ugyancsak ilyen szinösszeállitásban készülhet. 6. Érdekes modell ez a sottis taft ruha, ezt csakis nyúlánk figuráju nő veheti fel, mert a kabát felső része el van vágva sem az uriszobájába nem tesz egészen szeszélyes tapétát akkor, ha a bútor valamiképpen nem indokolja, hanem mindig ügyel arra, hogy a tapéta stílusában alkalmazkodjék a berendezéshez és a szeszélyes mintákat, ha szereti őket, akkor a halijában, esetleg budoirjában alkalmazza, éppen igy az ilyen apró szeszélyeket, mint a nyaknál hátul megkötött masni, vagy egy indokolatlanul betoldott szalag-aranzsman, ezeket is csak vagy nagy estélyiruhán engedhetjük meg. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mást vesz fel az ember akkor, ha strandfürdőbe megy és kis koffer van a kezében és mást akkor, ha akár cukrászdába, akár kávéházba, akár látogatóba indul. és egy rövid derekú nőnek okvetlenül hátrányos. Különben a ruha felső része fekete taft és karcsú alakon igen szépen hat. 7. Sportruha. Fehér panamaszövetből, kétszínű tarka felsőrésszel és övvel, a hozzávaló kendőcskét ugyanabból a színből kombináljuk, amivel a ruha felsőrészét csináltuk.
