Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-21 / 29. szám - Heltai Jenő: Álmokháza
A LM OICI-l/\Z A Keg eny -JnLa: (2Ő) Esze sokkal gyorsabban járt a Karmelénál. Nem tudott még Álmokházáról, sem a porcellánassizonyról. De mielőtt a férfi cisak egy szót szólhatott volna is, tudta már, hogy ez a kései találkozás a férfit a fölcsillanó uj élet ígéretével babonázza meg. Olyan reménységgel, amelybe belekapaszkodhat még. Annál görcsösebben, mert immár félkézzel kapaszkodhat csak bele. És mert éppen olyan könyörületes volt, mint amilyen kegyetlen, 1 égsz Íves ebben nyomban odaadta volna magát neki. Körülnézett. A helyzet reménytelen volt. Az asztalion Wax ur rákvörösen, odább Tollagi ur már megint tökrészegen, a sivalkodó Tumma... Nem lehet megszöknie ... és talán nem is szabad. Ha legalább azt tudná, hogy ezzel az egy éjszakával elintézett mindent! Megfizette azt, amivel annak az elragadtatott és szánakozó tekintetnek tartozik. De amikor meglátta, hogyan borul el Karmel arca, megérezte, hogy a dolog nem olyan egyszerű... —- Kár! — mondta még egyszer halkan. Hangja olyan volt, mint a porcellánasszonyé a galíciai kórházban. Kezét odanyujtotta a fiúnak. Karmel megfogta az előkelő hűvös kezet, kétségbeesetten megszorította és külön-külön búcsúzott el minden ujjától. Terka egy kicsit fájdalmas, beleegyező mosollyal tűrte hogy finom ujjait morzsolgasisa. És másnap elutazott Wax-szal. 2. Szerelemről egy szó sem esett közöttük. Karmel az íróasztal előtt ült és a porcellánasszonnyal beszélgetett: — Szeretlek. Ugy-e tudod, hogy szeretlek? Meg se kell mondanom. Úgyis tudod. Visszajössz? Maga is megijedt néha ezektől a vallomásoktól. Azokat a szavakat, azokat a kérdéseket dadogta, amelyeket eddig Nusitól és Iréntől hallott csak éis melyekre sohasem felelt. A porcellánasszony sem felelt neki. Fehér arcának porcellánba fagyott örök, változatlan mosolyával, távolba néző tekintetével megközelithetetlenül és megfejtbe tétlenül állt Ulrik lovag mellett. Karmel néha arra gondolt, hogy összezúzza a két figurát és megnézi, mi tartotta őket együtt? És azon is tűnődött, véletlenül törte-e le Terka a porcellánasszony balkarját vagy azért, hogy megszabadítsa Ulrik lovagtól? Éjszakáit a Danubiuszban töltötte. Csöndesen ivott, hallgatta a muzsikát és az ajtót nézte, mikor nyílik ki, Serédi magyar hercegprímás 'Rómában. Balról jobbra: Luttor Ferenc, Petri Pál, Serédi Jusztinián, Gerevich Tibor, Mctgyary Zoltán.
