Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-20 / 3. szám - Jellemző és beszédes számok németország életéből - Irodalom, művészet, zene • Márai Sándor: A vizióról - Ki irta a "világ legszebb költeményeit"
nem analfabéta, de legalább is szörnyű ortográfiái hibákkal irdogáló lakatost, akinek versei azonban a legnagyobb alkotói zsenialitást árulják el. Alighogy ezek a versek nyilvánosságra kerültek, egy Marokkóban élő német légionárius jelentkezett és hírül adta, hogy KarJ Piekovics, a zseniális őrült, vagy örült zseni csak lemásolta ezeket a verseket, amelyeket azonban nem ö, hanem egy vagy több német légionárius irt. A katona szerint, az idegen légióban szolgáló németek szabad idejüket töltötték versfaragással, ezek a versek kerültek el Kari Piekovicshoz. Krauss kinyomatta a Fackel-ban a csernovitzi örült verseit és a versek szerzőjét a huszadik század legnagyobb költő-zsenijének keresztelte el. „Korunk legnagyobb költője“ nem örvendhetett csernovitzi magányában tulsoká a Fackel által megalapozott dicsőségének, mivel jelentkezett Paul Zech, német költőj akinek egy plágium-ügye körülbelül két esztendővel ezelőtt nagy hullámokat vert fel és a Literarische Welt hasábjain tudatta, hogy a legeslegszebb versnek a szerzője ő. így tehát a modern líra Krauss által legértékesebbnek tartott termésére már hárman tartanak jogot! a csernovitzi őrült, a marokkói légionárius és modern német költő. Ezek hárman azonban hátrányban vannak a ma jelentkezett negyedikkel, aki bizonyítani is tudja, hogy a verseket ö irta. Ez Michael Gesell, jónevü német iro és újságíró, aki a Vossische Zeitung-ban nem minden gúny nélkül bejelenti, hogy a kérdéses versek tőle származnak, sőt, mi több, már meg is jelentek. Nem csoda, hogy akkoriban nem tűntek fel, mivel egy mondain illusztrált lap hozta a költeményeket, amelyek, hogy a poéta saját szavait idézzük, amerikai képek aláírásául szolgáltak. Színház, mozi Uisszapillantás 1928 filmjeire Az egész világon azt panaszolták, hogy a filmgyártás — művészi szempontból - - hanyatlásnak indul. Talán igy is van, ha azonban szemlét tartunk egy teljes esztendő sok filmje felett, akkor mégis azt a következtetést kell levonni, hogy a nagy produkcióban sok jó film akad. Sőt, a magyar filmpiacra került képek nívója 1928-ban határozottan emelkedést mutat az előző esztendővel szemben. Ha percentualiter kellene számot adni a lepergett esztendő filmjeiről, akkor legalább harminc százalékra tehető azoknak a filmeknek a száma, amelyek felülemelkednek az átlagon, ami sokatmondó szám, mert hiszen a magyar mozik esztendőnként körülbelül háromszázötven— négyszáz filmet fogyasztanak el. Ebben a számban Amerika van a legtekintélyesebben képviselve, mögötte Németország következik, azután az újabban előretörő Anglia, Franciaország és Ausztria. Más ország terméke csak elvétve kerül vászonra a magyar mozik vásznán, néha egy-egy dán, svéd vagy orosz film és szomorú, hogy az elmúlt esztendőben mindössze egy olyan film pergett (Zsuzsánna és a vének), amely magyar földön, magyar vonatkozásban és magyar szereplőkkel készült. Amikor a megjelent filmeket klasszifikálni próbáljuk, meglehetős nehéz feladattal találkozunk, mert hiszen egy film kvalitásainak elbírálásánál a legkülönbözőbb szempontok játszanak közre. Már a film műfaja is megoszlik, a kosztümön és a modern miliőben játszódó filmek, dráma, vígjáték, burleszk között, azonban ennél is nagyobb nehézséget jelent, hogy szcenárium, rendezés, szcenikai megoldás, megjátszás, fotográfia szempontjából kell elbírálni egy-egy filmet. Vegyük először a komoly filmeket, amelyek élére nemcsak mint legnagyobb siker, de magyar vonatkozásainál és kvalitásainál fogva is a Magyar rapszódia kívánkozik. A Magyar rapszódia egyszerű témája hatásosan érvényesül a jól megfogott és ügyesen vezetett szcenáriumban, a rendezés igazi magyar hangulatot teremt, a fotográfiák festményszerüen szépek, a szereplők játéka pedig egyénileg is jó, mint együttes is kitűnő. Az Ufa magyar filmjével az élén talán a következő ranglistát lehetne összeállítani a lepergett év legjobb filmjeiből: Magyar rapszódia Virradat Az elsodort ember Cirkusz A titokzatos futár Diákélet Parysia Carmen Puskin Ramper A Virradat rendezői ötletekben, fotográfiákban és megjátszásban egyaránt kitűnő film. Az elsodort ember szcenáriumán már lehet kivetni valót találni, rendezése azonban kifogástalan, játékban pedig egyike a legjobbaknak. A Cirkuszt — vidám motívumai ellenére is — a komoly filmekhez soroztuk, hiszen a vidámság csak álarc a történeten, amely magán viseli Chaplin zsenialitását, ha az Aranyláz-hoz nem is ér fel. A titokzatos futár, amely Stendhal Rouge et noir cimü regényéből készült, az utóbbi évek legsikerültebb regényátültetése, a rendező meg tudta teremteni a kor hangulatát, nagyon jók a fotográfiák, a szereplők közül pedig Mosjoukin és Lili Dagover a legtisztább filmjátszó művészetet reprezentálják. A Diákélet a legnagyobb rendezözseni: Lubitsch ötleteinek végtelen sorozata. A szcenárium is brilliáns, szereplői közül pedig az uj Jean Hersholt és Ramon Novarro emelkednek ki. A Parysiát ugyancsak a sok rendezői ötlet, a szép fotográfia és Olga Csellova játéka emeli a legjobb filmek közé, a Carmen-nek Dolores dél Rio és Victor Mc. Laglen, az újszerűén felfogott szcenárium és Raoul Walsh néhány finom rendezői ötlete az erősségei. A Puskin a tőlünk száműzött orosz filmművészet értékeit mutatta meg, az ismeretlen orosz színészek mély, emberi játéka, a film tökéletes korhüsége kiemelkedő értékek. A Ramper szcenáriuma újszerűségével, egy uj rendező: Max Reichmann figyelemreméltó elindulásával zárja le a sort. A tiz film mellé azonban még tekintélyes számban lehet felsorolni olyan képeket, amelyek legfeljebb nüanszokban maradnak el azoktól a filmektől, amelyeket első tíznek jelöltünk. Ezek: Napóleon, A gyűlölet földje, A kurtizán, Feltámadás, Gerard brigadéros, Dona Juana, Karrier, ítél a Dnyeszter!, Szombatok szombatja, A nevető ember, Looping the Loop, Karenina Anna, Song, Kelet titkai, Egy színésznő szerelmei, A nürnbergi mesterdalnokok, Kozákok. A vidám filmek élére is egy nagy közönségsiker, Harold Lloyd filmje: A gyáva hős, amely ötletes szcenáriumával, rendezésével és megjátszásával a legmulatságosabb filmvigjátéka volt az elmúlt esztendőnek. A vígjátékok rangsora körülbelül a következőképpen alakulhat ki: 1. A gyáva hős. 2. Az Óceán Don Jüanja. 3. Szép Heléna szerelmei. 4. A felhőkarcoló. 5. Ujjé repülünk! 6. Az elsodort Zigoto. 7. A táncoló Bécs. 8. Az asszony és a kártya. 9. A macska. 10. A modern Casanova. Az Óceán Don Juánjá-nak Victor Mc. Laglen alakítása az első értéke, de ötletesen felépített, a szcenáriuma is. A Szép Heléna szerelmei a szatíra filmen mostoha műfajában is kiemelkedőt ad rendezésével és káprázatos díszleteivel. A felhőkarcoló-nak néhol a drámával kacérkodó szcenáriuma, William Boyd és Alán Halé játéka az eseménye. Az Ujjé repülünk! groteszk gunykép. Az elsodort Zigoto, mint burleszk tökéletes. A táncoló Bécs finom, hangulatos és mulatságos vígjáték. Az asszony és a kártya szcenáriumának erőszakoltságát és a rendezés néhol túlzott hangsúlyát kiegyenlíti Adolphe Menjou és egy pompás uj színész: Niclas Soussanin tökéletes játéka. A macska ötletesen rendezett, jól fotografált és jól játszott vigjátéka, A modern Casanova régi témát ad, de szellemesen és érdekesen. A vígjátékok közül még a Több, mint generális, Gyere te bűnös!, Charley őse, A vereshaju, Az illatos vigéc érdemelnek különösebb figyelmet. Külön vettük azokat a filmeket, amelyekben valami újszerű törekvést látunk, ilyen elsősorban Fritz Láng nagy filmje, a Spion, amely raffinált rendezésével, fotográfiai beállításával, szcenáriuma lendületével, díszleteivel és fiatal tehetségei játékával egyaránt egyik eseménye volt az elmúlt évnek. De érdekes kísérlet volt két külföldön dolgozó magyar rendezőnek, Bolváry Gézának Kisértetek vonata és Fejős Pálnak Lonesome cimü filmje, a francia Calvacanti Órák és percek cimü, az Egy nagyváros szimfóniája modorában készült, de sok érdekességet hozó filmváltozata és James Cruze különös izü története: A hóhér fia. Tudományos filmekben is értékes volt az elmúlt esztendő: Szerelem a természetben, A film őskora, A teremtés csodái, Dárius országában, Amundsen és Malmgreen expedíciója, Fehér éjszakák, A Csendes-óceán szigtevilága értékes megnyilatkozásai voltak a mozivásznon újabban örvendetesen megszaporodott tudományos filmeknek. Pánczél Lajos.
