Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-07 / 27. szám - Krúdy Gyula: Alkonyati elbeszélés

hamisítanak, mint á pálinkát.

— Nem kell az orvosságodból, mert nem akarom, hogy olyan szamár embernek tartsál, mint eddig. „Kedves Barátom“, jegyezd meg magadnak, hogy örökre vége van annak a szép időnek, amikor mindenféle undorító orvosságokat szedettél be velem, hogy a gyötrelmes orvosságok közelebb vittek a halálhoz, mint a magam jól ismert betegsége. Persze, hogy a kőfalon akartam szétzúzni a koponyámat, amikor jódot vétettél be velem, persze, hogy megkönnyebbültem, amikor a jód hatása elmúlott a fejemből, persze, hogy csak a régi betegségeimmel van már csak bajom... Persze, hogy boldog voltam, amikor levetted a fejemről, a szivemről, a hasamról a jégzsákokat, amelyektől majd megvesztem, de nem gyógyultam meg betegségeimből, csak a még rendkivülibb fájdalmaktól szabadultam meg, amelyeket te okoztál szándékosan.

— Persze, amikor negyvennyolc óráig szomjazhattál, aztán egy derék „spriccert“ adtál jutalmul, félig vinkóval, félig szódavízzel. Hát ki a fene ne mosolygott volna ezen?

— Én ismertettem meg az úrral ismét a „hölgyvilágot“, miután már esztendők óta nem ejtett ki a száján női nevet.

— Tán megbolondultam?

— Lehetséges, — felelt könnyedén az ápoló. — Minden lehetséges; éppen akkor teszi az ember a legnagyobb bolondságokat, amikor a lég józanabbnak hiszi magát. Égy valódi, természetétől fogva részeg embert, akinek elég a pá-' linkás butykosra csak ránézni, hogy tántorogni kezdjen, sohasem lehet rábeszélni arra, hogy addig öntözze magába az italt, amíg például meggyullad benne a pálinka. Elég neki annyi bor, amellyel öntudatlanságig tartó felvidámodást csinálhat, — de aztán továbbra egy kortyot sem iszik. Hanoivá megy haza ucciahosszat, a fokosával megveregeti az ablakokat, de senkit se bánt. Megcsókolja az éjjeli őrt, megöleli az esőcsatornát, szerelmet esküszik az akácfának, mellyel találkozik, leül a sarokkőre és minden járókelővel közli, hogy ezentúl tisztességes ember lesz, mert feleségül vette Ilonát vagy Margitot, Málnásinét vagy Szolyvaiinét, Matton! Jankát vagy Füredinél ... Bocsássanak meg neki az emberek eddigi korhely életmódjáért, legfeljebb „hosszulépést“ rendel a korcsmában, ha már nem bírja a szomjúságot, jégbehüiti a szódavizes fiaskót a görögdinnye mellé, még pedig azt a nagy, félembernyi szódavizes üveget, amelyet ö maga töltött meg a házi recept szerint készült szódavízzel, mert bolond ember, aki a szódagyárosokat táplálja, akik amúgy se gondolnak a vevők egészségével, nem mossák az

Felső kép: A prágai királynapok. Fuad király szolgaszemélyzete a csehszlovák fővárosba érkezik. — Középen: A „Sárga Madár“, amelyen Assolant és Lefévre francia repülők átrepülték az óceánt. — Alsó kép: A berlini női világkongresszus megnyitása a Kaiserhof-szállodában.