Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-23 / 25. szám - Társaság, divat • Mindössze hétfajta nő van a világon - Hungaricus Viator: Caruso a Zöldfában
must, imdin't a fin de ciécle lelki' kulminációját Zola naturalizmusa teljesen kimerítette. Sebesi egyszerűen felvázol embereket, életeket, tragédiákat, mondván: ez igy meg igy van, nincs semmi hozzátennivalóm. Segíteni sem akar rajtuk, mintahogy ez nem is lehet az elbeszélőirodalom feladata. Sebesi novelláit erős gyökerek kötik korához és a háború utáni ember lelkivilágának sötét aromái szállanak fel a sorok között. Érezni lehet: Sebesi kortárs, a szó abszolút értelmében az. Novellák? Ezt a specifikusan magyar ujságtárca-tipust sokan szeretik novellának nevezni. Indokolatlanul. A kolportázs-irodalomban előretörő „Kurzgeschichte“-k is azt bizonyítják, hogy ez a műfaj adekvát kifejezési formája éveinknek. A regény és a (valódi) novella is A németek mindig szerettek rendszerezni és osztályozni és igy nem meglepő, hogy egy német tanár most hét csoportba skatulyázta be a gyengébb nem összes tagjait. Különös érdekességet ad ennek a női Linné-rendszernek az, hogy a tudós az egyes csoportoknál megállapította az illetők kedvenc ételeit is. Lássuk tehát a női nem felosztását. Az első típus az úgynevezett sportgörl. Ez fordul elő a leggyakrabban manapság. A sportgörl karcsú, középmagas, barna, vagy sötétszőke, szürke szeme van és öntudatos, de nem arrogáns. A maga lábán áll, a férfiban pajtását látja és nem kacérkodik. Szereti a nyerskosztot, a gyümölcsöt, tudományos alapon gyűjt kalóriákat. A második tipus szintén elég sűrűn fordul elő. Mint feleség talán még kényelmetlenebb, mint a sportgörl. Az igaz, hogy okosabb s igy jobban tud alkalmazkodni. Rendszerint magas, izmos, a haja sötét, szeme kék, arcvonásai élesek. Nem vidám, inkább merengő. Energikus, olvasott, hajlik a filozófia felé, de nem széplélek. Nem eszik sokat, de szereti a jó ételeket. Szereti a roston sült tournedot spárgával és angol szósszal, a gesztenyével töltött libasültet viszont nem szereti. Szívesen eszik roquefortot és néha megiszik egy-egy pohár pezsgőt. Szolidan öltözködik, néha egészen jó feleség válik belőle, de sohasem jó szerető. A harmadik típusba azok a nők tartoznak, akiket gyerekkorukban „aranyos kislányoknak“ neveztek. Valamikor ez a hölgy hosszú szőke copfot viselt, ma már persze bubifrizurája van. Arca pirospozsgás, szeme kék, alakja kicsi, vagy középtermetű, karcsú vagy kissé teltebb karcsú. Életvidám és egy kicsit felületes. Az evés nem tölti be egész életét, de nagy szerepet játszik nála. Ö az a tipus, amely a cukrászdában két csésze csokoládét és megszámlálhatatlan habostortát fogyaszt. Csak az édes likőröket és borokat szereti és nagyon szimpatikus feleség. A negyedik típust a filmen Henny Portén személyesíti meg. Ez a nagyvilági hölgy. A nagy kereskedő, gyáros vagy diplomata tökéletesen reprezentáló felesége, aki ügyes, kedves és sohasem követ el társadalmi vagy etiketthibákat. Emellett ideális anya. Gazdag férj mellé eszményi feleség. Ötös szám: mondain nő, akiben vannak bizonyos kokotthajlandóságok. Régente sokat párbajoztak miatta és ennek nagyon örült. Tud nagyon kedves lenni, de ez a kedvessége csak kiszámított. Született szerető — de csak addig, amig barátainak van pénze. Raffinált, okos. Az evés annyiból játszik nála szerepet, hogy szeret luxushotelek éttermeiben feltűnni. Viharos ifjúság után azért megy férjhez, hogy legyen biztos exisztenciája. Nem ért a szabályos háztartásvezetéshez és nem szeret szabályosan étkezni. Torkoskodik, gyakran iszik és néha nem veti meg a morfiumot vagy kokaint, de csak azért, mert ez előkelő. Hatodik tipus: a dolgozó nő. Hiába van férjnél, nem akar lemondani a munkáról, segítőtársa akar lenni férjének. Okos, praktikus, lelkiismeretes és amellett kedvessé tudja varázsolni az otthonát. Szeret jó és tápláló dolgokat enni. Igyekszik férje ízléséhez simulni. Tudja, hogy a férjek szivét rendszerint a gyomrukon át lehet kormányozni. A hetedik nőtipus Németországban nagyon ismert. Szőke, kissé molett, szeret szépen öltözködni, kitűnő anya. Büszke rá, hogy cseléd nélkül tud háztartást vezetni és hogy sok befőttet tesz el. Nincsenek kedvenc ételei, annál jobban törődik a férje kedvenc ételeivel. Boldog, ha egyszer egy héten vendéglőbe mehet a férjével. Hosszasan tanulmányozza a menüt és végül bécsiszeletet rendel. íme, ezek azok a nőtipusok, amelyeket a német professzor ismer. Ha vannak olyan nők is, aki egyik kategóriába sem sorozhatok, ez nyilván az ő mulasztásuk. Caruso a Zöldfában Két nevezetessége van az én öreg szülővárosomnak. Szlovenszkó egyik legprimitívebb kórháza, s legjobb operatőrje Eperjesen található. Képzeljük el, hogy a Kassai-uti Zöldfában Caruso énekelné el nekünk a Bajazzók nagy áriáját. Az uj nagyszabású eperjesi kórház tervrajza elkészült ugyan, — Caruso azonban egyelőre még a Zöldfában énekel, Krausz Béla dr. a nevetségesen egyszerű, szűk eperjesi kórház ósdi berendezésű „termeiben“ végzi csodás műtétéit. Talán éppen ma egy éve, Kopenhágában, éjjel tizenkettőkor, a Tivoli zsúfolt kijárata előtt „majdnem“ elgázolt egy autó. A járdaszélre repített, homlokomat, orromat, kitárt jobb karomat ütötte össze, vérezte meg a gépkocsi kinyílt ajtaja. Tíz nerc múlva már a városi kórház pompás mütőtermében mosott le, pályázott be az inspekciós orvos. Krausz Bélára gondoltam, ilyen modern berendezésű, grandiózus kórházpalotába volna való ez a mi nagyszerű sebészorvosunk, s bár áldás, hogy itt van, nagy tudásához, műtőorvosi tehetségéhez méltatlan a keret, melybe városunk szegényes anyagi viszonyai kényszerítik ezt a kiváló emberünket. Mint operatőrt régóta ismeri az egész vidék, ma este mint szellemes, okos, könnyedén oktató előadót volt alkalma Eperjes város közönségének Krausz Bélát megismernie. Harmadik kulturestjét rendezte a Társadalmi Egylet néven cégjegyzett eperjesi Kaszinó. Egy világkóborló újságíró, egy költő s egy orvos szerepeltek eddigi műsorán. Mindegyikük mást és mást nyújtott. A Kaszinó nagytermébe kétszáz embernél több nem fér be, — kinek a pap, kinek a papné, — a három előadó háromféle tárgya közül szabadon I Á R » A * Á D I V A T Mindössze hélfajta nő oan a oilágon eredményeket ért el. Esemény ennek a könyvnek a megjelenése a szlovenszkói magyar irodalom eseménytelen könyvpiacán, melyen nem éppen azok az írók jutnak szóhoz és levegőhöz, akik megérdemelnék. A „Megrugott emberek“-et a kassai Kazinczy-Társaság könyv kiadóvállalata hozta igen ízléses kivitelben és a belső értékkel összhangban levő előkelő külsőben. A könyv címlapja Berger György artisztikus müve. # Ezzel a könyvvel kapcsolatban örömmel kell azt is leszögezni, hogy a szlovenszkói magyar könyvészet terén is jelentős fejlődés észlelhető. Az újabb kiadványokon már úgyszólván meg sem látszik, hogy „vidéken“ jelentek meg. túl lomhák hozzá, a törtető és tülekedő modern ember figyelmét lekötni. Sebesi, a prózairó, még keresi a formát; a mondanivalója már éles kontúrokkal van körülhatárolva. Nyelvében önmegtartóztató. Nem használja ki a témái nyújtotta dekoratív lehetőségeket, mert nem tartja magát illetékesnek a valóság korrekciójához. Szinte bámulatos gonddal kerüli a metaforák olcsó effektusait. Kár, hogy a kötet végén néhány Holtai Jenő modorában tartott párbeszédes karcolat van, ez Sebesi euvre-jének legkevésbé értékes és legkevésbé originális része. Sebesi Ernő novellás könyvének összbenyomása azonban mégis igen kielégítő, mert uj oldaláról mutatja be az irót, aki lírában és drámában respektábilis
