Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-16 / 24. szám - Surányi Miklós: Csodadoktor

rökországba, Kanadába vagy Délamerikába való kivándorlás tehetőségeit mérlegeltem.

Nem estem kétségbe, ment tudtam, hogy az életben minden lehetséges. Nekem háromemeletes házam volt a Fő-uccában, s ha ez egyszer megtörténhetett, bármikor ismét megtörténhetik. Vilma azonban nem volt ily erőshitü és valósággal kétségbeesett. Megtudtam, hogy titokban többször kiment Óbudára és ott egy javasasszonnyal jövendőt mondatott magának.

Dr. univ. med. Lőrinczy Vilma, v. kórházi orvos, nőgyógyász és okleveles szülész bamba óbudai cigányaszszonnyal konzultál! Megdobbant a szivem: ime, ez az Isten ujja! Megtudtam valamit, ami minden időn és koron, tudományosságon, hiten és hitetlenségen, erényen és bűnön, vak véletlenen és .zseniális elgondoláson feltiláll, a minden siker titkát, a nagy misztikumot, amely hirt, dicsőséget, tekintélyt, anyagi és erkölcsi hatalmat szerez és ujjongva csaptam a homlokomra:

Abból a titokzatos, de egyetemes, örökkévaló és emberfeletti valamiből fogok megélni, ami az orvosdoktorokat jósnőkhöz, költőket, művészeket, államférfiakat, katonákat, feltalálókat és pénzügyi lángelméket kuruzslókhoz, szellemidézőkhöz, okkultista prófétákhoz, vallásalapitókhoz, indiai faterokhoz, uj messiásokhoz, csodatevőkhöz, modern mágusokhoz, grafológusokhoz és delejezőkhöz vonzza, ment csak a hihetetlenben tudnak hinni és a lehetetlent tartják valószínűnek. Vilma csakugyan megmentett engem.

Kiköltöztem vele és édesanyáinkkal Óbudára és kuruzsolni kezdtem. Állati magnetizmussal, hipnózissal, szuggeszcióval gyógyítottam a környék szegényeit; eleinte nem fogadtam el pénzt és mindvégig eltitkoltam orvosdoktori oklevelemet. Kihirdettem, hogy egy uj szekta papja vagyok, Vilma pedig papnő s a két öreg hölgy szent, akik már visszavonultak a gyógyítástól és a csodatevéstől.

Bámulatos sikereim voltak.

Meggyógyítottam lázas betegeket, reumásokat, szívbajosokat, de az orvosságot magam szereztem be s gondosan eltitkoltam valódi nevüket s mindegyikhez hozzáfűztem, hogy három keresztvetéssel, avagy holdtöltekor, esetleg térdenállva, vagy oly módon kell bevenni, hogy közben visszafelé kell elmondani a hónapok neveit. Delejes vizet is használtam, literszámra itattam velük a forrásvizet, amelybe senegát, pyramidont, bromot, creosotot, semegát, coffeint, chiinint, diuretint csempésztem titokban, hogy betegeim az orvostudomány szagát meg ne szimatolják e bűbájos varázsitalokban. Nyíltan és röviden szólván: szabályszerű orvosi kezelésben részesítettem valamennyit, az idegbetegeket és Ihisztérikákat pedig meggyógyította mágikus föllépésem s a belém vetett bizalom, főképpen pedig az a mindig szélesebb körben terjedő hit, hogy diploma nélkül, természetfölötti erőikkel cimboráskodva csodadoktorkodom.

Két év múlva már a legelőkelőbb körökből voltak pácienseim. Gazdag embereknek szemérmetlen árakat szabtam. Gyógyíthatatlan betegeket becsületes orvosokhoz küldtem, mert, mint kuruzslónak, jogom volt megtagadni segitőkezemet az arra méltatlanoktól. Megmondtam azt is, ha valakinél sebészi beavatkozásra volt szük-A barcelonai világkiállításra felépített „Eugénia császárnő palotájának“ oszlopcsarnoka.