Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-02 / 22. szám - Dr. Guhr Mihály: Emberek és hegyek
SZÉPIRODALMI HETILAP Emberek és hegyek A környezet, melyben az ember él, különleges, közös, testi és szellemi vonásokat nyom lakóira. A város és falu, a lapály éis hegység behatása állandó lakóira közismert. A városi élet a szellemi élet elevenségére, a falusi élet a testi munkabírásra hat fokozólag. E két szélsőség előnyeinek közös megosztása céljából alakultak ki városokban a sportápolási, falvakban a közművelődési és önképző-egyesüleitek. A hegyek előnyeit a síkság embere csak egy utón szerezheti meg, ha a hegyeket felkeresi. A hegyek állandó lakóit magasnövésü, ruganyos izomzatú embereknek képzeljük el. akiket a változatos talajon való mozgás szüksége figyelmessé, éberré, elevenné tesz, kiket klímájuk, életmódjuk hosszú életűvé nevel. Ilyenné válhatni, a hegyjárás és hegymászás változatos és igénytelen munkáját végezhetni, a hegyek szépségeiben gyönyörködhetni: a mai ember vágya. A hegyjárás és hegymászás testi erősitést, ifjódást, lelki változatosságot hoz mindenki részére. Emeli az egyén belső értékét s ezzel emeli az ország közvagyonát. Minél munkabíróbbak egy ország egyénei, annál gazdagabb az ország. Minél gazdagabb egy ország, annál többet tehet a közművelődésért. Kívánatos a hegyvidékek ímegközelithetésének könnyítése a nagy tömegek részére. Olcsó közlekedés, olcsó elhelyezkedési és jó mozgási lehetőségek a hegyekben. Az első az államnak, a második a versenyző magánvállalkozásnak, a harmadik a társadalomnk, a turistaegyesületeknek a feladata. Államunk a fürdő- és turista utazási kedvezmények megadását évek óta gyakorolja és egyre fejleszti. A magánépitkezés a Tátra központi vidékein nagy lendületet mutat. A társadalmi vagy turistaegyleti közreműködés hegyi utak és hegyi menházak építésénél — bár legidősebb, országos fontosságú turistaegyesületünk már ötvenhat éves — még nincsen a fejlődés és cselekvés kívánatos fokán. A turistaegyleti tagok tiz- és százreire van szükség a nagy munkához. Minden hegyjáró lépjen be taginak! Mint tag, szert tesz ezen jóleső tudatra: íme, a mi utunk, ime, a mi menházunk! Szeretni, megbecsülni fogja nemcsak az utat és menházat, hanem annak környékét is. Mint a sajátjával fog vele bánni. Kerülni fogja papírok gondtalan eldobálását, növényzet sértését, virágok tépését. A virág addig szép a természetben, inig szárán és gyökerén van. A virág legyen a természet dísze és ne a gomblyuk, kalap vagy csokor közszemlére hordott halottja! A társadalom összessége és egyedei feladata, hogy a hegyeket szeplőtlen szépségükben, a virágdíszük épségében, madár-, állatviláguk teljességében minél több embertársa élvezhesse és testi-lelki javára fordíthassa. Ezen célt mindenki szolgálja, aki turista- vagy hegyi sport-egyesületbe tagnak lép be, filléreit az ideális célnak szentelve. Nagy munka vár turistaegyesü'eteinkre, sok segítő kézre van szükség. KÉPES HÉT Dr. Guhr Mihály a Karpathenverein elnöke Előfizetési d i j, egész évre 1A0.—, félévre 72*—, negyedévre 36‘— Ke Külföldre, egész évre 164 — Ke félévre 85’—, negyedévre 45‘— Ke Prága, 1929 junius 2. 22. szám. II. évfolyam.
