Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-24 / 12. szám - Győry Dezső: Az olasz nő
Tavasz lesz. Tavasz van. A virágkereskedések ablakaiba kiteszik a tejfehér hóvirág-bukétákat s ez az alsó tízezer télikabátjai visszakerülnek a naftalinszagu zálogházba rozsdás varrógépek és megviselt rádió-apparátusok közé. A tereket és a körutakat komorképü városi alkalmazottak járják be, hogy hatalmas ollóikkal megnyessék az uccai fák ágait, mint a rakoncátlan lurkó borzas frizuráját szokták rendbehozni ünnepek előtt. A konfekciós üzletekben elkeseredett keménységgel folyik az alku a könnyű, tavaszi öltönyökre. És a szerelemnek is jobb napok virradnak fel. Tavasz lesz. A szerelmesek kéz a kézben vonulnak ki a szivarfüstben eszméletlenül fetrengö kávéházakból és a mozgószinházak álromantikus homályából a frissen lélekző rétekre, ahol savanyu és sós, éles szelek borzolják a vetést. S a filharmonikus pacsirták Lohengrin nászindulójához stimmelnek a rügyező fákon. Tavasz lesz újra. A melegecske uj életre csiklandozza a téli álomba merült medvéket és leveli békákat, a tüdőbajosok vért hánynak majd a lázas alkonyokon s a láthatáron megjelenik az első fecske. Egyenest Afrikából jön. A gazdagok nagy sietve elutaznak a Riviérára. Egy tavasz következik; nem más, nem jobb, nem rosszabb, mint a többi. De az ember mégis uj reményekkel szereli fel magát, hogy újra csalatkozzék. A földbedugott magvakat titokzatos- erő fesziti szét, a lét nagy és örök misztériuma közé zöld és rózsaszínű kulisszákat tol a nagy rendező. Mint a sokszor olvasott könyvben mindig uj és uj szépségeket tud felfedezni az avatott könyvbarát, éppúgy minden tavasz is uj élmények és életörömök lehetőségét rejti magában. Mint egy nagy költő örökérvényű és halhatatlan remekművéhez, úgy fogjatok hozzá az uj tavaszhoz is, melyet még eltakar a tél köd- és jégfátyola, de melynek eljövetelét megakadályozni nem bírja semmilyen hatalom. Aki az uj tavaszban bízik, ne csalatkozzék benne! Vonatunk átfut a zsendülö márciusi tájon; csak az ócska szmokingba öltöztetett madárijesztő integet utánunk, akárcsak valami megkergült tulvilági bakter. Vonatunk zakatol s a szemaforok mind „szabad“-ra vannak állítva. Mert tavasszal mindent szabad! Vozári Dezső. Az olasz nö Róma, március. Diákkoromban kaptam ki először az olasz nőért. Persze, vers volt a dologban s a versben meg öt nő: egy magyar parasztleány, egy skandináv Sol veig, egy arab feketeség, egy hindu táncosnő és egy olasz nö, akit éppen urileánynak vagy uriasszonynak gondoltam. Ma már nem tudom visszaérezni, miért pont ezt az öt nőt vágytam akkor s mért ezektől vártam, hogy a szerelem egyetemi tanárává neveznek ki, de biztos, hogy nagyon elkeserített a kikapás és még ma se tudok Poděbrady eredménnyel gyógyítja a vérkeringési szervek betegségeit, a fokozott vérnyomást és annak következményeit, az anyagcserezavarokat és a gyomorbajokat. — Egész-éves szezon. Betegvizsgáló és gyógyintézet Röntgen, elektrokardiográf, vegyi laboratórium és szénsavas fürdők az intézetben. Tökéletes komforttal berendezett gyógyszálló. Fölvilágositással postafordultával szolgál a fürdőigazgatóság PODĚBRRDYBRM. belenyugodni. Talán mert most még igazságtalanabbnak érzem. Tudniillik az olasz nőtől vártam a legtöbbet. Azt hittem, hogy engem, a szőke fejű, kék szemű férfit ez az európai, tüzes, déli szépség különös bódulatba ejt, rabláncra fűz, csodálatba szédít. Valahogy Dolores dél Rio motoszkál a szemem előtt, nem is az arca, a mozdulatai, akkor persze még más se tudott róla. S ebben az elképzelt olasz nőben, most látom, nem azt szerettem, aki az olasz nő, illetve az olasz nőkben még nem találtam meg azt a nőt, akiért kikaptam s már azt is tudom, hogy nem is fogom megtalálni. Csalódás? Igen. Határozottan az. A háromféle olasz nő egyikében sem leltem arra, akit elképzeltem. Barnának barnák, a hajuk elég fekete, a szemük az eléggé szén és izzó, a foguk ragyog, ez mind stimmel, de se az összbenyomás, se a részletek nem felelnek meg a várakozásnak, általában vékony lábúak, nem csak bokában, de végig, a derekukkal sokszor baj van, öltözködni messziről se tudnak úgy, mint Pest vagy Pozsony és a fényes fekete haj egy kicsit durva, a sötét egyforma szemek mereven s egyhangúan hatnak, a fehér fogak túl vakítók, mintha külön állnának a fejtől, és a szájukat roppant pirosra ruzsozzák, nincs nüanszlehetőség, nincs szolid elegancia, — a németországi intézeti leányok jutnak eszembe, a külföldiek, mikor sétáltatják őket, kicsit sunyi, fojtott, nem eléggé természetes valami bennük. S különben is Délen vagyunk, vagy ha úgy tetszik, Keleten. A nőkérdésben határozottan ez az ország Kelet- Nyugat kapuja. Ha nem beszélünk a felső és az alsó tízezrekről, akkor Kelet nő-felfogása pregnánsan ütközik ki az olasz életben, a lokálokban semmi, ami a nőkre alapozna, csak férfiaknak van berendezve, a nyilvános életből, az ucca életéből, az esti életből hiányzik az olasz nő, nincs zenés kávéház, nincs színház után egy kis haccacáré, — a nők rabszolgák, otthonülő hamupipőkék, valami átmenet az indiai szent tehén és a magyar polgárasszony között, hát ez aztán meg is látszik rajtuk és az otthonukban — nagy általánosságban — már igazán csak a férjek számára való látvány ez a nemtörődöm, vagy beletörődött aszszony típus. És anyja után a leányát... Ne iriaveljék őket a magyar nők. A kinti életben csak az egészen nagyvilági hölgyek és a csak egészen félvilági nők vesznek részt, ez a szabály. Mindakettő internacionális típus, internacionális erkölcsökkel és internacionális szokásokkal. Kijártam a vasúthoz, a színházhoz, a. mozikhoz, vasárnap a villamos végállomásokhoz, hogy legalább egyet megpillantsak olyat, akire azt mondhatnám, no, fiú, ezért érdemes volt kikapnod diákkorodban. Még nem adtam fel minden reményt, talán . .. De már tudom, hogy nem. Ám, mikor az a keszthelyi Böske, akit aznap választottak meg Miss Hungáriának, mikor Pesten átutaztam, kiindult Párisba, akkor én biztos voltam benne, hogy győzni fog. Hihetetlen volt, de éreztem. Esküszöm, nem véletlen ez. Az a véletlen, hogy nem gesztenyeszin haja és szeme van. Ez bosszantó is egy kicsit. A szimbólumokra érdemes vigyázni. Csak a barna vagy a szőke haj lehet szintjátszó, csak a nem szénszemben lehetnek tenger-árnyalatok, csak az lehet egy lélek egész színskálájához a paletta, csak az adhat vissza nüanszt, finomságot, minden idegrezzentő szépséget, — megverem, aki nekem ezentúl leszólja a magyar nőket. A legtökéletesebb nőjét a világnak. Győry Dezső.
