Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-17 / 11. szám - Szalay László: Koldusdiákok…
A világ legnagyobb vizgátja Kaliforniában. Négyévi munka után most fejezték be építését. bókkal és gombákkal, annyira megveszhettük, hogy azok most mind ilyen megcsodált saját maguknak beszuggerált tojásokat tojnak ... — íme, kihúzom a fiókot és bemutatom önöknek a stilizált tojásokat! Előbb azonban a gyöngébb szivüek menjenek hátrább!... — Ez itt egy kocka! ... Ez kúp!... Ez meg- gúla!... Ez dugóhúzó!... Ez nyolcas!... Valamennyi stilizált tyúktojás! .. . — Ez a gomba; szárcsatojás ... Láthatják a színéről és a pettyeiről, hogy eredeti!... — Ezek a kis golyók, gombocskák, pénzecskék, átidomult verébtojások!... A színezete, pontozata, valamennyinek eredeti!... '— Felhatalmazon önöket, hogy két-három tojást feltörjenek! ... íme, a héj eltörik, szétpattan, s a fehérje, sárgája — kicsorog!.... A hallgatóságnak leesett az álla. A térdek megrogytak és mindenki fuldokolva kapkodott levegő után. — Uraim! A stilizált tojások eladók! Darabja húsz krajcár!... Mindenki vásárolt stilizált tojást és rohant vele — haza ... A mamák és nagymamák meglátva a torz tojásokat, sikoltáni kezdtek és kievickéltek az udvarra. A papáknak és a nagyapáknak kifordult a szájukból a pipa, felhörrentek és kijelentették, hogy itt a világ vége...’ Este a kaszinóban és a vendéglőben szenvedelmes viták támadtak s az egész várost lázba hozta a torz tojások szívdöglesztő borzasztósága. Másnap reggel „A Kürt“ vezércikket hozott az esetről s a sorok között sejteni engedte, hogy garabonciás diákok keze van a dologban. Délelőtt fiz órakor Ince és a Jóska, meg én, éppen cigánypecsenyét sütöttünk a temetőben, mikor megjelent két hírlapíró. Ince azonban kijelentette, hogy egyelőre nem nyilatkozik, mert arra az időt még nem tartja elérkezettnek .. . Hétfőn reggel a szobájába hivatott bennünket az igazgató ur: — Hogy nyomorítottátok el azokat a tojásokat, akasztófáravalók?! Immegtünk, ümmögtünk, de nem árultuk el a titkot. Annyira erőt vett rajta a kíváncsiság, hogy valósággal könyörgésre fogta a dolgot: — Emlékezzetek csak rá, zsiványok, hogy hányszor megverhettelek volna, és milyen kevésszer vertelek meg benneteket! ... Ez hatott. Mgesett rajta a szivünk és előbb esküjét véve a fülébe gyóntuk: — Tedd a tojást választóvízbe és hagyd ott bizonyos ideig. Egy idő múlva a héja megpuhul olyanra, mint a gumim. Ebben az állapotában szorítsd formába, présbe, kösd össze-vissza spárgával — és tedd ki a napra. Ha megszárad törékeny merevségét visszanyeri, de megtartja azt a formát, amibe kény szeritetted ... Az igazgató ur botra kapott, mi meg ész nélkül menekültünk a szobából... Páris egyik legújabb és legnagyobb bérpalotája.
