Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-24 / 8. szám - Hungaricus Viator: Pálmák hó alatt

A nizzai strandon — febru­ár elején. Maya Speek Hu­nor indochinai szépség. (Hungaricus Viator felv.) A Burtovszky-trió, a Kassai AC kimúl ó allrowid csapata. Balról jobbra: B. Tibor (futball, jéyhockey), B. Vilmos (skti), B. Miklós (a KAC 18 km-es skivensenyén ek győztese). P R L M R K HO R L RTT Irta: Hungaricus üiator Hízza, 1929 február hó. A mai megbukott virágkorzó után olyanféle érzéssel ültem a Scotsh tea room vajas piritóssal garnirozott teá­jához, mint annak idején a hires Duna-ünnepély után Szápáry Pali sietett a Nemzeti Kaszinó baccarat-aszta­­lához. Búfelejteni... Hiszen az emberiség szempontjából igazán nem fon­tos, hogy a lefagyott virágú Riviérán megbukik-e a niz­zai virágkorzó, s nekem ugyan édes-kevés közöm van az egészhez, mégis szégyenkezve hagytam ott a virágcsata­teret, s ebbe a szolid, kedves, angol-skót teaházba bújtam, hogy a franciák naponta ismétlődő bluffjei után egy jól készített ceyloni tea párolgó illatában találjak vigaszt. A teljes stilszerüség kedvéért angolok társaságában. Egyi­kük a juryben is benne volt, a leghitelesebb információk­kal szolgálhatott:- Sejtettük, hogy nem lesz nagy a siker, ekkora ku­darcra azonban senki sem számított. Huszonhét éve láto­gatom a Riviérát, ilyen gyatra virágkorzóban még nem volt részem. A komité tagjai a bukás okául a multheti fagyokat emlegetik, a nyílt mezőkön kilométerszámra el­fagyott a szegfű, egy hét alatt oly magasra szökött a virág ára, amilyen árfolyamot a nizzai virágbörzén még sohasem jegyeztek. — Szerintem — folytatta informátorunk — ez nem ok. Nizza, Monté Carlo, Cannes s a többi luxushely luxusvendégeinek egészen mindegy, hogy tiz-, húsz- vagy huszonötezer frankba kerül-e egy kocsi virágdísze. Ha örömet szerez neki vagy hölgyének, játszva adja ki az az amerikai milliomos az ezer, akár kétezer dollárt is egy ilyen rendkívüli alkalomra. Eddig legalább igy volt. — Elfogadhatóbb az a feltevés, hogy a multheti ha­vazás annyira megrémítette őket, hogy rögtön csomagol­­tattak s mint a fecskék, Cairóba, Luxorba, Assouanba húztak — ott biztos nem találnak havat. — Ezek az emberek irtóznak a fagytól, hidegtől, bo­londjai a napnak s mint bélpoklos elől futnak a hóval bo­rított pálmák elől. — Kettőkor kellett kezdődnie a virágkorzónak s há­romkor még mindig azt hitte a közönség, hogy az eddigi kocsik csak olyan „Vorláuferek . Vagy három igen szép is volt közöttük, de a többi 10—12 (mondd tiz-tizenkettő) a mucsai pünkösdi virágkorzón sem kapna dijat. — És hogy azt a néhány szál virággal díszített, 25— 30 drb. egylovas fiakkert is bebocsátották a virágkorzó számára kilométer távolságig bekerített útvonalra, csak avval menthető, hogy elvégre töltelékre is volt szükség. — S ez a jó balek közönség, amely persze azért jön ide, hogy idegeit pihentesse s nem engedi magát semmivel feldühösíteni, még csak nem is zúgolódott, drága tribün­jegyei árát sem követelte vissza, — ha nincsen ló, jó a szamár is, — ezt a satnya látványosságot is megtapsolta. — Gyönyörű napsütéses idő volt, az egész hosszú út­vonal mentén felállított tribünök tehát zsúfolásig meg­teltek, megfelelően díszített kocsi azonban oly kevés volt, hogy a jury páholyában kikészített dijakat, — felcsokro­­zott hímzett selyemzászlókat, — nem volt kinek kiosz­tani. Mivel összesen csak valami tiz szabályszerűen fel­virágozott kocsi vonult fel, mind a tiz kapott dijat s még igy is fenmaradt egy csomó dij. — Hány virágos kocsira számítottak mégis? — kér­deztem angol barátunktól? — Legalább százra. Mert ilyen még nem fordult elő Nizzában. Talán majd a második virágkorzó, a február 16-iki szebb lesz. A virágcsata azonban elég mozgalmas volt. A nézők annyi virágot hoztak magukkal, hogy azt a néhány fel­vonuló kocsit szinte agyontemették. Fedák Sári Bob herceg jubileumain dobáltunk any­­nyi virágot a Népszínház színpadára, mint itt ma délután a kocsikra és az úttestre. De milyen potom ára volt akkor a virágnak! Száz koronáért negyedóráig tartó virágesőre való anyagot kaptunk Hagy fővámtéri virágraktárában. Itt pedig egy kis kosár gyatra virágért száz frankot is elkértek. S milyen szomorú egy ilyen virágcsata után a csata­tér! Ezernyi eldobott, eltaposott virág a földön. S még azt mondják, hogy a Riviérán elfagyott idén Nem a virág, — a világ jókedve fagyott el. Pálmák hó alatt? — Dehogy! — milliók a föld alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents