Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-17 / 7. szám - Fröschel, Georg: A hatalom kulcsa

ütúan a boxobas világbajnoksága felé. A német Schmeling (baloldal), aki Amerikában diadalt diadalra arat, üdvözli tréningtársát.

sem hagyott a festőnek, hogy csodálkozva nézhessen a távozó magántanár után, közelebb lépett hozzá, kezet nyújtott neki s igy szólt:

— Nagyon örülök, hogy megismerem. Csak néhány képet láttam még. Legyen oly kedves, mutassa meg a többit.

Trenzin erőteljesen rázta meg a lány kezét s kalauzolni kezdte Jadwigát a termeken keresztül. Egynémelyiknél igy szólt a lány:

— Nagyon szép!

Erre a festő egy-egy morgó megjegyzést eresztett ei. Különben hallgatagon ment a nő mellett s ha megálltak egy kép előtt, egy-két lépéssel visszamaradt s profilját vizsgálta a leánynak. Mintha le akarta volna rajzolni. Ez az arc az egyenes, keskeny orral s a különös állal érdekelte öt. Az egyik tájképen Jadwiga valami kifogásolnivalót, fedezett fel. A festő örült ennek és nevetett.

— Önnek igaza van, Lung kisasszony. Isten szabad természetével nem lett volna szabad kikezdenem. Idáig nem terjed a tudásom. Úgy, ahogy a valóságban létezik, le nem festhető s úgy. ahogy nem létezik, már lefestették a többiek, ahhoz nincs Trenzinre szükség.

Jadwiga igen rokonszenvesnek találta a művészt és kis vitába bocsátkozott vele. Ámde a festő nem követte a leány tréfás hangnemét s szakszerű magyarázatokat tartott, sőt majdnem izgatottan kezdett beszélni. Jadwigának látnia kellett, hogy a művészetét véresen komolyan vesz’ ez az ember s csodálattal nézett rá. Ez volt ugyanis az első eset, hogy egy férfi ennyire komolyan vegye az ő véleményét. Ahhoz volt szokva, hogy mindig igazat adtak neki udvariasságból s ha disputába elegyedtek vele, a végén mindig viccesen intézték el érveit, vagy bókkal. Tren-Sanchez Guerra,

volt

konzervatív spanyol miniszterelnök, akit a legutóbbi spanyol katonai zendülés alatt Primo de Rivera

parancsára

Valenciában letartóztattak.

Dávid és Góliát. A 35 személyt szállító dessaui négymotoros óriásrepülőgép. Mellette egy rendes, hatszemélyes Junkcrs kereskedelmi repülőgép.

zin viszont minden inkább volt, mint, udvarias s eszeágába se jutott a beszélgetést humorosan felfogni.

De hogy humor, még pedig a legjobb fajta humor felett rendelkezett, azt Jadwigának mindjárt tapasztalnia kellett,. Amidőn megtekintették a kiállított festményeket s menni készültek, a festő kikisérte, sőt a liftbe is beszállt vele.

E pillanatban azonban valami különös történt. Egy kemény zökkenés, Jadwiga felsikoltott és a lift megállt. Az üvegablakon át látták, hogy két emelet között akadtak meg.

Először egy gyorsan kireperálható kisebb zavarra gondoltak, de néhány perc múlva sem indult meg a gépezet. A festő olyat, káromkodott erre, hogy Jadwiga riadtan dugta be füleit. Trenzin nagy nyugalommal beszélt:

— Valaminek történnie kell, különben éhenhalunk itt' estig.

Alulról egy vastag férfihangot lehetett hallani, majd nehéz léptekkel egy sapkát viselő férfi jött fel s azt mondotta, a vezeték defektust kapott, de már telefonáltak a gyárba egy szerelőért. Jadwiga azt kérdezte, meddig tarthat még a zavar, erre azt felelte a férfi, hogy körülbelül egy órahosszat. Aztán lecammogott, a lépcsőn s nem mutatkozott többé.

Jadwiga édesatyjának azt Ígérte, hogy teára otthon