Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-10 / 6. szám - Szinház, mozi • (vd.): Hogy készül a fonofilm - Szépségápolás, divat • Hárnik Helena: Sport és kozmetika

zetből születik, szomjúság. Legbenső alap­motívumainak kikutatása nem az eszté­tika, de a pszichoanalízis feladata. A reprezentatív asszonyi líra bármely verseskönyve válasz sőt kiáltás azoknak, akik azt hiszik, hogy kézimunka helyett csinálja a verseket az asszony, dísznek és a szavakat úgy válogatja össze, mint a szines hímzéshez a selyemszálakat. Tiszta szivhangok ezek, olyan asszonyok írták őket, akiket nagyon megütött az élet, átjárt a fájdalom, átélt, szenvedés­teli élmények és nem az elefántcsont­toronyban rajongásra hevített képzelet kicsattanásai. Mondanivalómat szándékosan nem il­lusztráltam nevekkel. Egyébként felté­teleztem az olvasó jóhiszeműségét, bí­zom abban, hogy elhiszi nekem, hogy a probléma iránti őszinte érdeklődésem késztetett mindennek a megírására és nem pro domo akartam beszélni. Szenes Erzsi. Színház, mozi Hogy készül a fcnofilm Amerikában igazi amerikai tempóban halad előre a beszélő film produkciójá­nak népszerűsítése és beszervezése. A nagy kísérlet, mely a mozi régi és az utóbbi időben erősen megkopott becsüle­tét hivatott visszaszerezni hihetetlen ösz­­szegek befektetését követelte meg. Az egyesült államokban mintegy három­ezer mozgófényképszinház rendezkedett be eddig fonofilmek játszására, de Euró­pában is növekszik a beszélő mozi híve­inek tábora. A legutóbbi hónapokban Szlovenszkó több városában is bemutat­tak fonofilmeket. Nem lesz tehát érdektelen, ha a tech­nikának ez uj csodájáról legalább vala­mennyire tájékoztatjuk olvasóinkat. Igen érdekes leírást találtunk a beszélő filmek készítéséről egy kanadai szaklap leg­utóbbi számában. A filmatelier nem lesz többé a gondta­lan kacagás, a gépek és kuliszák fékte­len rajának koncertje. Néma csend, kell hogy uralkodjék a legújabb művészetre berendezkedett stúdiókban. A rendező éles füttyöt hallat s e pil­lanatban mintha kővé változna minden. Kezdődik a felvétel. Egytelen köhögés vagy tüsszentés többezer dollár kárt okozhat most már. Csaknem hermetiku­san elzárt, neszfogó párnafalakkal bé­lelt helyiségekben fotografálják a moz­dulatokat és a — hangokat. Zajtalan kerekeken betolják a felvevő készüléket, mely egy tank dimenzióival és alakjával rendelkezik. Idegenek számára a belépés, természetesen, tilos. Az amerikai riporte­rek eléggé panaszkodnak is emiatt. Mig azelőtt egy újságírói igazolvány felmu­tatására a filmmüterem legtitkosabb aj­tói is megnyíltak, Douglas Fairbanksé­­től kezdve egész addig, mely a gyönyörű Renée Adorée öltözőjébe vezetett, ma csak különleges igazolványokkal lehet egy-egy atelierbe bejutni. Az uj titkot szinte hisztérikus félelemmel őrzik a tár­saságok. Külön stúdiókat építettek a fonofilm gyártásához. Egy ilyen stúdió felállításá­hoz nem kevesebb, mint négyszáz tonna acél és ezerkétszáz tonna cement szük­séges. Ami érthető is, ha meggondoljuk, hogy egyetlen ajtó súlya meghaladja a két tonnát s a falak vastagsága több mint nyolcvan centiméter. A padló két méter magas és négy rétegből áll: ho­mokból, cementből, parafából és parkett­ből. Meratoli szörnyekhez hasonlító gé­pek vannak itt felszerelve, melyek egyetlen célja, hogy távoltartsák a nem kívánatos hangokat. Világos, hogy a szereplőknek beszélő­próbát. kell tartaniok, a fonofilmezéshez való képességeik bebizonyítására. A Me­tró Goldwyn — Mayer filmgyár egészen külön épületet rendezett be a hanganyag megvizsgálására. Ennek a laboratórium­nak igazgatóivá egy szónoki iskola rek­torát és egy híres operaénekest neveztek ki. Szinte elképzelhetetlenül nagy szere­pet játszik a fonofilm felvételeinél a szereplők ruházata is. A Paramountnál például rájöttek, hogy Glória Swanson gyöngyökből készült toalettjének suho­gása menydörgésszerü zajt eredménye­zett a filmnél. Uj cipő ropogása egy egész darabot tönkretehet. Ma, már sza­bály, hogy a filmdivák fon ofilm-felvéte­leknél csakis crepe-de-chine ruhát visel­hetnek, mert ezek semminemű hangot nem adnak. De még a légy zúgása is ve­szedelmet jelent, tekintve, hogy a mikro­fonok a végletekig érzékenyek s az egy­szerű zümmögésből éhes farkascsorda üvöltéséhez hasonló zajt csinálhatnak. Egy drága kiállítású filmjelenetet példá­ul el kellett dobni csak azért, mert az egyik színész szórakozottságból végig­húzta körmét az asztal lapján. A sztáro­kat a gyárak azóta a leggondosabb mani­­kürözésre kényszerítik. Sok nehézséggel kell egyelőre meg­küzdenie az uj filmművészetnek. Hiány­zik az a rengeteg tapasztalat, ami a né­ma mozinak immár rendelkezésére áll. Egyelőre még rengeteg ellensége van a fonofilmnek. így az amerikai mozize­nészek egyesülete másfélmillió dollár tő­kével kampányt indított ellene, tekintve, hogy majdnem százezer exisztenciát ve­szélyeztet az uj találmány. De mások is hadakoznak ellene, Sokan még ma is veszedelmes hazárdjátéknak tartják a horribilis invesztíciót, melyet igényelt. Sok pénz és egy figyelemremél­tó találmány sorsa forog kockán. Aki mer, az nyer vagy vészit. ívd.) Szépségápolás, divat Sport és kozmetika A modern nő életében igen nagy sze­repe jut a sportoknak. A különböző sportok népszerüsödése nagy mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a korhatárok kitolódtak. A múlt századbeli asszony már naphosszat kötögetett csipkés fő­kötőjében az ablak mellett abban a kor­ban, amelyben a ma asszonya egészsé­ges, testedző életmódjával, friss, rugal­mas mozdulataival a fiatalokkal vetél­kedik. A sportnak az izmokat erősitö, az egész test vérkeringését javító, a zsír le rakodását csökkentő hatása igen előnyös az alak szépségének kifejlesztése és meg­tartása szempontjából. A különböző sportok az izmoknak különböző csoport­jait veszik igénybe, bár minden alkalom­mal a test többi izmai is kiveszik részü­ket a fokozott munkából. így a minden évszakban müveit intenzív, de nem túl­feszített sportolás a test összes izmainak egyenletes kifejlesztése által elősegíti az anatómiai és művészi értelemben vett szép női testalkat kifejlődését. A túlfe­szített sportolás, különösen ha az csak bizonyos sportokra terjed ki, egyes iz­moknak túlzott kifejlődését, tehát az alak nőies szépségének csökkenését idézi elő. Az intenzív sportolásnak a szervezet vérkeringését élénkítő hatása az arcbőrre is jótékonyan hat, bár az arcizmok arány­talanul kevéssé veszik ki részüket a fo­kozott munkából. Ezt a hiányt pótolja az arcizmok rendszeres masszázsa, ami pasz­­sziv tornának tekinthető. Enyhe masz­­százs elegendő, mert nem célunk az arc­izmok túlságos kifejlesztése, ami az arc­nak markáns kifejezést adna. A szabadban űzött sportoknál igen fon tos az arcbőrnek gondos és célszerű ápolása. Téli sportoknál az időjárás vi­szontagságainak, hónak, esőnek, hideg­nek, szélnek védtelenül kitett bőr kiszá­rad, durva, hámló lesz, s fájdalmas repe­dések keletkeznek rajta, a baj megelőzé­sére az arcbőrt zsíros, de a bőrbe jól be­­szivódó krémmel kell bekenni. Sportolás előtt az arcot feltétlenül be kell kenni krémmel és púderrel; ez védőréteget al­kot, amely megvédi az arcbőrt a hideg és szél közvetlen hatása elől. A fagyás veszélye is fenyeget a téii sportoknál s ennek megakadályozására sok óvintézkedésre van szükség. Az ed­zést már nyáron elkezdhetjük váltogatott hideg és forróvizes mosakodások alak­jában. Télen fontos a bő és meleg ruhá­zat. Sportolásnál az arc kiálló részeinek: orrnak, fülnek megfagyása fenyeget. Hosszabb téli túrák után minden esetre tanácsos percekig tartó forróvizes mo­sakodással és éjszakára alkalmazott kám­­foros krémmel megelőzni az esetleges fagyási. Enyhe fagyásnál, amit viszke­tés és égő pirosság jelez, egy-két kvarc­besugárzás teljes gyógyulást hoz, mig erősebb fagyás Röntgen-kezelést igényel. Télen kevéssé jön számításba az az ártalom, amely a nyári sportoknál leg­inkább veszélyezteti a bőr szépségét: a nap ibolyántúli sugarainak káros hatá­sa. Magaslati helyeken, hómezőkön télen is nagyon erős az ultraviola sugárzás és itt síelők súlyos napégetéseket szerezhet­nek, lassú lesülésnél pedig szeplők és májfoltok keletkeznek, akárcsak a nyári lesülésnél. Ilyen nagyobb túrák alkalmá­val tehát ugyanolyan óvintézkedések al­kalmazandók, mint a nyári nap ellen: nappal kinin-tartalmu védőkrém és pú­der, éjjel fehérítő kenőcs. A nyári, vizi sportoknál a test nagy­része meztelen és igy az arc mellett a test bőrének ápolására is fokozottabb gondot kell fordítani. Télidőben nem igen törődnek ezzel a nők, s csak a strand­­szezón beálltával fedezik fel ismételten, hogy az előző évi napfürdők és a borot­­válás mennyire megerősítette a végtagok szőrzetét. Nyárra már aztán nem is te-

Next

/
Thumbnails
Contents