Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-24 / 47. szám - Wallace, G. H.: Kisértet a hajón
Nem, két csoportra oszlottak. Dühében véresre harapta ajkát. Csak a konyháig juthasson el! Ott az egész padló süllyeszthető. Ha addig be is érik, legrosszabb esetben vele együtt zuhannak a süllyesztőbe. Ott pedig már otthon van. Egy keresztfolyosóba fordult be------Előnye már alig három méter volt. Futás közben fölfigyelt: messziről lábdobogás ütötte meg fülét — hát már onnan is jönnek?-------útját elvágták! Le a hajó aljába! A kör lép csőhöz rohant — lecsúszott a korláton. Az üldözők utána. A raktárhelyiség ajtaja zárva. Nincs más hátra: vissza a második lépcsőn a középfödélzetre; De nem reménytelen ez is? Hisz ott el volna veszve. Játszva bekeríthetik ... Nem gondolkozott tovább. Őrülten, öntudatát vesztve rohant — mindegy, hová — csak előre — ki — a semmibe------Hurrá! A csapat a nyomában. Föl a középfödélzetre — többet nem szökhet ki a karmaikból. A fülkék felé vezető utat a szakács és a szakácsinas tartja megszállva. Hötzendorfl Conrad síremlékét most leplezték le a hietzingi temetőben. egyetlen ut — az egyetlen szabad ut: ki a tengerbe. Zuhanás. Az üldözők visszarettentek------—*Mentőcsónakot kibocsátani! — ordította a mindig borotválatlan kormányos a parancsnoki hídról. Késő------A fölébredt életösztön küzködni kezdett a hullámokkal — kétségbeesett erővel vergődött Rasselyer-Brown a hajó oldalához közelebb, közelebb — azonban ... A hullámok tetején, mintegy száz méternyire a hajótól fölbukkant egy fekete pont. Mint kilőtt torpedó, úgy közeledett. Cápa! Nagy Ívben mentőöv repült ki a vízre. Az úszó elkapta. — Húzzátok! — vezényelte a kormányos. Két kar jelent meg a hullámok fölött, görcsösen kapaszkodott a kötélbe — aztán egy fej — egy törzs — egész a csípőig------A matrózok húzták a kötelet. Egy törzs egész a csípőig------Velő trázó sikoly — a kötél megrándult — a két kéz Az uj francia kormány. még belékapaszkodik — a törzs csípőig kiemelkedik a vízből — — Csak a csípőig. A vértől vöröslő hullámtaraj fölött félméternyire a két kéz erőtlenül -leoldódik a kötélről s a megcsonkított törzs visszazuhant a vízbe. 25. —- Most pedig — szólott Crawen kapitány — meséld el, mi történt tulajdonképpen. Egy betűt nem értek az egészből. —- Szívesen — felelt Leuthner — de szives engedelmeddel először rágyújtok egy cigarettára. Hatalmas füstkarikákat eregetett a levegőbe, hátradőlt székében és elkezdte beszámolóját utolsó megfigyeléseiről. Edward Lane, Crawen és Mary oly áhítattal hallgatták, mintha a nagy Napóleon maga ülne előttük és az orosz hadjáratáról számolna be nekik. —- Hol kezdjem tulajdonképpen? — fordult a kis Maryhez. —- Mondja csak, honnan tudta azt, hogy a hajókisértet azonos azzal a — no, hogy is hív jakkal? — Rasselyer-Brownnal —- segítette ki Lane. — Ami a hajókisértetet illeti — felelt Leuthner — az utolsó időig azt hittem, hogy az nem más, mint Lane. (Folyt, köv.) A varsói szejm, a lengyel köztársaság parlamentié, melynek megnyitó ülését Pilsudski tábornok száz fegyveres katonatiszt segítségével meg akadály ózta.
