Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-10 / 45. szám - Komlós Aladár: Irodalmi napló - Társaság, divat • A divat szerint változnak a nők
Irodalmi napló A krach, amely lassanként életünk egész területét elönti s tavaly a színházakat ingatta meg, idén a könyvkiadókat nyaldossa hullámaival. Ismert könyvkiadókról és nagy könyvkereskedésekről rebesgették, hogy kényszeregyezség előtt álltak s csak hitelezőik előzékenysége mentette meg őket a bukástól. Néhány könyvkiadó alaposan megcsökkentette az üzemét. Az olvasót talán érdekelni fogja, milyen uj könyveket várhat az idei szezonban. A napilapok hírei ezen a téren is megbizhatatlanok, csináljunk tehát egy kis gyors „Mi készül?“ rovatot: — Athenaeum? — Az egyetlen kiadó, amely az idén is teljes gőzzel fog dolgozni és sok szép dolgot igér. Elsősorban egy ízléses külsejű, jól összeválogatott és nagyon olcsó sorozatot, az Athenaeum - könyvtárat, amelynek első, már megjelent kötetei egy Móricz-, egy Undset- és egy Katejevregény. Már nyomás alatt vannak Babits uj versei és tanulmányai, Karinthy rég Ígért versei és Szomory Párisi regény-e. A közönséget érdekelni fogják Zilahy Lajos összegyűjtött munkái is, amelyek tiz kötetben a napokban jelennek meg. — Franklin? — Jelentősebb magyar iró senki. Egyetlen valamit érő ígérete egy olcsó sorozat régibb külföldi klasszikusokból. — Pantheon? — Csökkent üzem. Magyar irók közül Márai „Majális“-a és Kassák „Marika, énekelj“ cimü regénye. A „Kiválasztottak“ cimü sorozat megszűnik. Kár érte, szép volt. Programban van Wells biológiájának kiadása is. — Lantos? — Néhány fiatal iró, akik közül Markovics Rodion „Aranyvonat“-a és Szitnyai Zoltán sajtó alatt levő regénye a vidéki dzsentri-életről igér legtöbbet. — Révai? — Magyar iró senki. Külföldi programjából érdemes megemliteni Paul Valéry esszéinek tervezett fordítását — Szent István-Társulat? — Prohászka összegyűjtött müvei kiadásának folytatása. A minap jelent meg két kötetben Prohászka naplója, amely gazdag és — jó értelemben — pikáns tartalmával nem csekély port vert fel. Körülbelül végeztünk is. Van még valami kérdése? — Van. Mi nem készül? — Mi nem készül? Látja, erről tudnék mondani. De ne beszéljünk erről sohasem, mert a kiadókban hinnünk kell, fiam... Komlós Aladár JÍ RSAIÁ Dl VAT A divat szerint változnak a nők A hölgyek nemcsak titokzatosak, hanem nagyon változók is, — ezt állapították meg róluk a társadalombölcsészek. Minden korszakban más a nőnek nemcsak az alakja, hanem a, szelleme és életfelfogása is. A férfi alakja századakon át alig változik. Az erősebb nemnek nincs meg az a tulajdonsága, hogy a divat külsőségei szerint, vagy annak parancsára változtassa az alakját. De az asszonyok mesterek abban, hogy mindig mások. Mikor Napóleon uralkodott, akkor a hölgyek mind karcsuk voltak és hiába korholta őket, még az ő parancsa sem fogott ki rajtuk, mert akkor az volt a divat; mikor pedig Viktória volt a királyné Angliában, akkor meg a hölgyeknek egyáltalán nem volt válluk. Az asszonyok és lányok sokáig elrejtették a lábukat, de jött a világháború utáni divat, mely lassankint felszabadította az előzőén eltakart formákat és végül abban csúcsosodott, hogy már a térd is közszemlére került. Különösen Amerikában honorálták ezt a divatot és átvitték a legnagyobb túlzásokba. A hölgyek alakját a rövid szoknya annyira átváltoztatta, hogy egész alakjukból úgyszólván csak a lábuk érvényesült, valóságos nyakigláb női típus alakult ki. Ugylát szott, hogy a divat már végleges, hogy sohasem fognak a hölgyek a selyemharisnya fényűzéséről és a térdkalács mutogatásáról lemondani. Hiábavaló volt ellene minden felháborodás és kiprédikálás, egyes országokban még rendőri intézkedéseket is foganatosítottak a rövid szoknya ellen, megállapították és mércsikélték, hogy a földtől hány centiméter magasságban kell lennie. Mióta a nő bevonult az irodába és a férfiaktól elhódított különböző foglalkozásokba, valóságos vívmánynak tekintették a rövid szoknyát, azzal érveltek mellette és azzal némitották el az ellenvéleményt, hogy a dolgozó nő szempontjából a rövid szoknya valóságos áldás, mert lehetővé teszi a szabad mozgást, hogy a hölgyeknek nem kell sokat bíbelődni és időt vesztegetni az öltözködéssel. Így alakult ki aztán a bubifrizurával kiegészülve az uj női típus, amelyik már nemcsak a férfiak számára fentartott pályákat özönlötte el, de már hasonlított is fiús megjelenésével és viselkedésével a férfiakhoz. Természetszerű, hogy meg kellett jönni a reakciónak, hiszen a rövid szoknyával a selyemgyárosok is elestek a jövedelemtől. Csakhogy a hölgyek ellenállását egyszerre nem lehetett megtörni, fokozatosan és átmenetekkel lehetett csak utat törni az újabb divatkreációknak. A háboruutáni korszak női divatja és a francia forradalmat követő öltözködés között könnyű megállapítani az azonosságot. A francia forradalom után is, a demokráciával kezdtek a hölgyek megszabadulni a felesleges ruhadarabjaiktól. Különösen Olaszországban mozdultak meg a divat túlkapásai ellen. Betegvizsgáló és gyógyintézet egész éven át nyitva modern technika minden oiományáoal fészereit ÍKérjen magyar prospektust afürdöigazgatóságtól Poděbrady gyógyítja a legjobban WC
