Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-10 / 45. szám - Csilona: Kis kutya, nagy kutya

Majdnem alarmmal nézték, hogy az Amerikából és a párisi mulatóhelyek­ről irányított divat hogyan rombolja le a tradíciókat, a családiasságot, a szemérmet, az idealizmust. Ünnepé­lyes felhívás hangzott el a kormány és az egyház köréből, hogy az olasz nők szabadítsák fel magukat a kül­földről diktált divat rabszolgasága alól. A fasiszta művészek visszatér­nek az aranykor szakba, hogy onnan keressenek megfelelő modelleket az olasz nők teljesen egyéni ruházkodá­sára. Azzal az amerikai és párisi jel­szóval szemben, hogy a hölgyeknek nincsen rejtegetni valójuk, az estélyi ruháknak azzal az újításával szem­ben, hogy a hátat is szabaddá tették, a fasiszták kimondták, hogy csak az olyan hölgy pályázhat a tetszésükre, aki hosszú ujjókat, a nyaknál zárt gallért és olyan szoknyát visel, mely majdnem a földet söpri. Ugyanakkor azonban a párisi divatkirályok is az eddiginél kevésbé merész kreációkat hoztak ki a kirakatokba és a látszat az, hogy a divat néhány lépést tett visszafelé. A láb még meglehetősen szabad, de a szoknya már elől kissé lejjebb jött, hátid pedig az estélyi ruhákon olyan jelleg érvényesül, mintha az uszály seperné a földet, a ruhákat pedig sok fodor élénkíti, ezek kétoldalt függöny szerűen omla­nak le. A rövid szoknya tehát csak elől rövid, hátul már hosszú, hogy a következő ugrást a divatkirályok mi­kor teszik meg, az még bizonytalan, mert számolniok kell azzal, hogy a hölgyek nem könnyen mondanak le arról a szabadosságról, mellyel őket ez a sokszor kigunyolt, kárhoztatott, de a férfiaknak mégis csak tetsző di­vat felruházta. Az uj divatkreációk­kal együtt a fűzőnek a visszatérését is jósolják, nem olyan páncélszerü merevségben, mint a múltban alkal­mazásban volt, hanem sokkal köny­­nyebben kezelhető, finom kivitelben. Most még csak az a kérdés, hogy a bubifrizura tartós lesz-e, mert egyes divatszakértők a fiús hajviselet ellen is megindították az ostromot és arra hivatkoznak, hogy amíg konty volt és aranyos fürtös fejecskék moso­lyogtak a férfiakra, amíg a hosszú hajat ki lehetett bontani, addig több romantika volt a világon, nem volt annvi materializmus, mint manapság. De a bubifrizurának — hosszú hajjá való átalakítása lassú lenne és az át­meneti folyamat nehézkes, Angliában például tizenkét millióra becsülik azoknak a hölgyeknek a számát, akik nemcsak ragaszkodnak a bubifrizurá­hoz, hanem legalább minden félév­ben „permanent wave“-t vesznek a fodrásznál és ezáltal egy iparágat is fellendítettek. A bubifrizura és a rö­vid szoknya egyidöben jött és ugy­­látszik, hogy a reformmegmozdulás egyszerre kezdi ki mind a kettőt. KIS KUTYA, NAGY KUTYA A kutya és az ember elválaszthatatlan jóbarátok már Krisztus előtt 3200 esz­tendő óta. A barlanglakó ősember még nem ismerte ugyan a kutyát, Krisztus előtt háromezer esztendővel azonban már vagy hétféle válfaja kóborolt a sze­a kutyák is fejlődtek, megszelídültek, sőt bizonyos mértékben degenerálódtak is. Ma már legtöbb kutya szeszélyes. Han­gulatai vannak, ideges, örül, szomorú, éppen úgy, mint gazdája vagy úrnője, a Miss 1929. A kutya és a nő ugyanis ma liditésre hajlamos jövendő jóbarátnak — a kutyának. Az emberiség fejlődésével, illetve degenerálódásával párhuzamosan már elválaszthatatlan jóbarátok lettek. Kutyadivat van az egész világon. A nő szempontjából a divatos kutya leg­alább olyan fontos, mint a divatos bunda vagy rókaprém. Szinte érthetetlen tehát, ’ hogy miért nem árulják a kiskutyákat éppen úgy a divatszolónokban, mint akár az elegáns divatos toaletteket. Akkor legalább nem fordulna elő, hogy foltos szőrű kutyához simaszörü bundát, simaszőrü kutyához pedig csikós bundá­kat viselnének. Nem fordulna elő, hogy önagysága- egész télen át nem tudna sé­tálni menni, azzal a feljajdulással, hogy bundája prémje sehogyan sem passzol kiskutyája szőréhez. Előbb-utóbb bizonyosan elkövetkezik az idő, hogy a kiskutyák szőrét szépen hozzáfestik toalettjeikhez és nem lesz ritkaság, hogy a dáma kék vagy zöld­­szinü kompléjához ugyanilyen szinü kis­kutyát fog sétáltatni. A nő és a kutya jól megférnek egymás mellett, a kutya minden esetben hűséges (ellentétben őnagyságával), mindent meg­hallgat, semmit el nem pletykál, unal­mas órákban, hosszú sétákon, ideges per­cekben megértő partner, sőt sokszor mint jóbarát egy-egy apró flörtöt is elősegít. Európa nagy metropolisaiban és mon­dáin fürdőhelyein, Párisban, Berlinben, Deauvilleben, a kutyakultusz fantaszti­kus mérveket ölt. Az uccák sarkain mindenütt felírás ékeskedik: kutyabár. Tiszta porcellántányér, friss vízzel meg-

Next

/
Thumbnails
Contents